Kf.27241/2007/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében foglaltakat, ezért az Rttv. 112. §

(1)bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 8.2.1.

1. pontja alapján 1.471.428 Ft kötbért érvényesített vele szemben. Döntését arra alapította, hogy a műsorszám támogatója a terméket forgalmazó …..volt, és a megjelölt műsorszám alkalmas volt arra, hogy a hallgatókat az áru beszerzésére ösztönözze. A felperes keresetében az alperes jogszabálysértő határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a műsorszámban nem hangzottak el sem a termék forgalmazójára nézve, sem a termék egyedi azonosítására alkalmas konkrét adatok, és önmagában a támogató személye nem szolgáltat okot a támogató és a termék közötti közvetlen kapcsolat kétséget kizáró megállapítására. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 1596/2006.(VII.12.) számú határozatát hatályon kívül helyezte. A műsorszám meghallgatása alapján megállapította egyrészt, hogy az interjúalanyok által kipróbált eszközök szexuális segédeszköz jellege egyértelműen nem állapítható meg, másrészt azt, hogy a műsorszám alatt a hallgató nem kapott olyan utalást, információt, melynek segítségével a termékeket egyedileg és félreérthetetlenül azonosíthatta volna. A műsorszám elején a támogató megnevezése nem utalt a támogató forgalmazói, kereskedelmi tevékenységi körére, és olyan megjegyzés sem hangzott el, amelyből a hallgató a támogató társaság és a bemutatott termékek közötti kapcsolatra következtethetett volna. Nem osztotta azt az alperesi álláspontot sem, hogy a támogató és az ismertetett termékek közötti kapcsolatot a támogatóról a világhálón megszerezhető információk megalapozhatják, mert álláspontja szerint a jogsértésnek a kifogásolt műsorszámban kell megvalósulnia. Mindezek alapján a támogató és a bemutatott termékek közötti közvetlen kapcsolat hiánya okán a jogsértést kizárta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében. A határozatban foglalt indokai változatlan fenntartása mellett azzal érvelt, hogy abban az esetben, ha a támogató profilja összefügg a műsorszámon belüli termékek ismertetésével, közvetlen kapcsolat fedezhető fel a támogató és a termék között, ami a hallgatókat a termékek megvásárlására ösztönzi. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte. Kifejtette, hogy az adott termékek neve, fajtája, beszerzési helye a műsorban nem hangzott el, így a termékek forgalmazása a támogatóval nem volt összefüggésbe hozható, a….. nevéből sem lehetett arra következtetni, hogy a terméket ez a kft. forgalmazta volna. A termékek és a műsort támogató társaság közötti közvetlen kapcsolat hiánya folytán a jogsértés megállapíthatósága kizárt. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, és helyes következtetést vont le a jogsértés hiányát illetően is. Kifejtett indokaival a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért, ezért azt nem ismétli. A fellebbezés kapcsán azonban kiemeli, hogy a jogsértés ténye vagy hiánya minden esetben az adott műsorszám alapján, az Rttv.
2. §

(2)bekezdése szerinti feltételek vizsgálata során ítélhető meg. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy az elhangzott műsorszámon belül eljutott-e olyan információ a hallgatósághoz, amely a hallgatót valamely a támogatóval összefüggésbe hozható termék beszerzésére, szolgáltatás igénybe vételére, vagy az attól való tartózkodásra hívta fel, vagy erre ösztönözhette. Jelen esetben a műsorszám támogatójának neve közvetlenül a műsorszám előtt hangzott el, de a rovatban hallottakból a támogató és a tesztelésre megküldött termékek közötti kapcsolatra nem lehetett következtetést vonni. Az alperes állította ugyan, de nem igazolta, hogy a társaság profilja, illetőleg az általa forgalmazott termékek köre a potenciális hallgatók körében olyan általánosan ismert tény, amely - függetlenül az elhangzottaktól - a jogsértés megállapíthatóságát indokolja. A másodfokú bíróság egyetértett azzal az elsőfokú ítéleti megállapítással, hogy a vizsgált műsorszámból a hallgatók számára nem volt megállapítható, hogy olyan termék tesztelése a műsor témája, amelyet a támogató gyárt vagy forgalmaz. A támogató személyének megnevezésekor sem hangzott el olyan adat, információ annak gazdasági tevékenységével összefüggésben, amely a fellebbezésben hivatkozott közvetlen kapcsolatot igazolhatta volna. E körben helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a támogató személyéről és tevékenységéről a világhálón közzétett, és a hallgatók által - műsorszámon kívül - hozzáférhető információk nem alapozhatják meg a jogsértését és a műsorszolgáltató szankcionálását, mert a jogsértésnek a műsorszámban kell megvalósulnia. Az a lehetőség, hogy a hallgató a támogató társaság személyét felkutatja és így annak profiljáról adatot szerez a bemutatott termékek és a támogató közötti kapcsolat közvetlenségét eleve kizárja, az nem róható a műsorszolgáltató terhére, és nem szolgálhat alapul a jogsértés megállapításához sem. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes a Pp. 78. §

(1),

(2)és 79. §

(1)bekezdése értelmében köteles a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A sikertelenül fellebbező alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés d) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,

1. november
2. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,