Pfv.20619/2012/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A végrehajtási nemperes eljárás keretében (nem a végrehajtás megszüntetése iránt indult perben) van lehetőség annak vizsgálatára, hogy a végrehajtás elrendelése szabályszerűen történt-e. Ez vonatkozik a joghatóság vizsgálatára is. A peres eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a perre van-e joghatósága magyar bíróságnak.

2. Tvr. 62/A. § i) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.20.619/2012/10.szám A Kúria a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt felperesnek a Szentes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szentes Béla Gyula ügyvéd) által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Fonyódi Városi Bíróságnál 2.P.20.064/
3. számon folytatott és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 2.Pf.21.111/2011/
4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 300.000 (Háromszázezer) forint felülvizsgálati költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes (aki külföldi székhelyű pénzintézet) az a-i G-ban,
5. március 12-én aláírt „teljesítési hitelszerződés" elnevezésű megállapodás alapján 2.600.000 osztrák schilling kölcsönt nyújtott a felperes részére. A szerződő felek „a szerződésből származó vitás esetekre" az a-i f-i Körzeti Bíróság illetékességét kötötték ki. A felperes képviseletében Sz. V. ügyvezető K-n,
6. március 13-án közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A közjegyzői okiratban elismerte, hogy a felperes 2.600.000 osztrák schilling tőkével és ennek
7. március 12-től számított kamataival tartozik, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a tartozást
8. június 30-ától 40 negyedévi részletben megfizeti azzal, hogy egy részlet elmaradása esetén az alperes a szerződést felmondhatja, amellyel a fennálló hátralék azonnal esedékessé válik. Mivel a felperes a
9. december 31-én esedékes törlesztőrészletet nem fizette meg, az alperes
10. február
11. napján azonnali hatállyal felmondta a szerződést,
12. december 8-án pedig közjegyzői okiratba foglalta a felmondást. A közjegyző igazolta, hogy a felmondás a felperes részére kézbesítésre került. Az alperes a közjegyzői okirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes keresetében a végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a
13. december 8-án közjegyzői okiratba foglalt felmondás nem alkalmas joghatás kiváltására, mert a
14. február 5-én magánokiratba foglalt azonnali hatályú felmondás megszüntette a hitelszerződést, s mivel a felek a megállapodásukat magánokirati formában rögzítették, az okirat nem látható el végrehajtási záradékkal. A végrehajtást akadályozó körülményként hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes nem igazolta a követelés azonnali beszedési megbízás útján történő behajtásának megkísérlését és annak eredménytelenségét. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának feltételei nem állnak fenn. Hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásában az elsőfokú bíróság
15. február
16. napján
17. február 22-én 15 órára tűzött tárgyalást, amelyre a b-i cím alól idézte a felperes képviselőjét. A felperes képviselője az idézést
18. február 21-én vette át. Az elsőfokú bíróság a
19. február 22-én megtartott tárgyaláson meghozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában rámutatott az elsőfokú bíróság: a „hitelszerződés" és a tartozáselismerés nem két külön okirat, a tartozáselismerés valójában „biztosíték", amely a közvetlen bírósági végrehajtást kezdeményezését lehetővé tette; ugyanígy a közjegyzői okiratba foglalt felmondás sem „újabb" felmondás, hanem a magánokiratba foglalt felmondás teljes bizonyító erejű okiratba foglalt megerősítése. A felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta és megerősítette: a magánokirati formában érvényesen megtett jognyilatkozat közokiratba foglalása nem minősül új jognyilatkozatnak. A magánokirati formában közölt felmondás joghatása az volt, hogy a szerződést megszüntette, a felmondás közokiratba foglalásának joghatása pedig az, hogy ezáltal lehetővé vált a követelés bírósági végrehajtás útján történő érvényesítése. A felperesnek az elsőfokú ítélet meghozatalát követően előterjesztett - elfogultsági kifogása kapcsán rámutatott a másodfokú bíróság: mivel a Somogy Megyei Bíróság 2.Pkk.21.113/2011/
20. számú végzésével megtagadta az elsőfokú bíróság kizárását, alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. A felperes joghatósági kifogást a végrehajtási nemperes eljárás keretében, a záradék törlése iránti kérelemként terjeszthet elő, végrehajtás megszüntetése iránti pernek ezen okból a törvényi feltételek hiányában nincs helye. A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, és a keresetének helyt adó határozat meghozatala végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő mind anyagi, mind pedig eljárásjogi szabályok tekintetében. Eljárási szabálysértés történt, amikor az elsőfokú bíróság a
21. február 22-ére kitűzött tárgyalásra szóló idézést
22. február 16-án adta postára, és annak ellenére, hogy a pert tárgyaló bíró tudta, hogy a felperes meghatalmazott képviselőjének lakcíme B-n van, az idézést a b-i címre küldte meg.
23. február 21-én a meghatalmazott képviselő véletlenül B-n tartózkodott, így át tudta venni az idézést, de a másnapi tárgyaláson nem tudott részt venni. Az előző napon átvett idézés miatt a tárgyalás megtartásának objektív akadálya volt, azonban az elsőfokú bíróság megtartotta a tárgyalást, amelyen ítéletet hozott, holott tértivevény hiányában nem tudta megállapítani, hogy a felperes képviselőjének idézése szabályszerű volt-e. Az elsőfokú bíróság átlépte a törvényesség kereteit, amikor megkereste a postahivatal vezetőjét annak érdekében, hogy kísérje figyelemmel a felperesi meghatalmazott képviselőnek szóló postai küldemény átvételét. Minderre fellebbezésében is hivatkozott, azonban a másodfokú bíróság ezt figyelmen kívül hagyta. Megismételte, hogy az ügyben „kizárt" bíró járt el és kiemelte: az elsőfokú bíróság a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okiratot a törvénysértően záradékolta, hiszen az alperessel megkötött szerződésben a kölcsönszerződésből származó viták esetére az f-i Körzeti Bíróság illetékességét kötötték ki, ezzel a megállapodással elvonták a magyar bíróság joghatóságát, ezért megalapozatlan volt az alperes tartozáselismerő nyilatkozatra alapított záradékolási kérelme, az alperes a követelését az f-i Körzeti Bíróság előtt kezdeményezett peres eljárásban érvényesíthette volna. Az egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat nem hozott létre új jogviszonyt, a tartozáselismerő nyilatkozat a kölcsönszerződés biztosítéki célú megerősítése volt; a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozattal nem jött létre érvényesen a végrehajtani kívánt követelés, azt a szerződés joghatósági kikötése kizárta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtás nem a „kölcsönszerződésből eredő vitás kérdés", hanem jogérvényesítésre irányuló cselekmény, és a végrehajtási ügyben kizárólag magyar bíróság járhat el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Polgári perrendtartásról szóló
24. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270.§