Gfv.30311/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A biztosítéki jellegű engedmény osztozik a szerződés más biztosítékainak jogi sorsában.

1. IV. Tv.
2. § Gfv.IX.30.311/2011/4.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Mészáros Mátyás Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pallós Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 8.G.300.092/
3. szám alatt indult és Fővárosi Bíróság 2.Gf.76.203/2010/
4. számú ítéletével befejezett perében - amelybe a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda (1024 Budapest, Keleti Károly u.
5. II/2., ügyintéző: dr. Sárhegyi Zoltán ügyvéd) által képviselt CIB Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (II.rendű alperes címe) - az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a másodfokú határozat ellen a beavatkozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi 2.Gf.76.203/2010/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 117.400 (Egyszáztizenhétezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperesnek a perben nem álló L Kft-vel szemben különböző tartozásai keletkeztek. A
7. március 11-én kelt faktoring szerződéssel az L Kft. eladta, a beavatkozónak 70,000.000 Ft összeg erejéig (rulirozó módon) megvásárolta az L Kft-nek a felperessel szemben fennálló követeléseit. A szerződés
8. pontja értelmében amennyiben a felperes mint a követelés kötelezettje a futamidő eltelte után a beavatkozó által érvényesített egyszeri azonnali beszedési megbízás ellenére a tartozását nem egyenlíti ki, úgy az eladó köteles a vevő részére a teljesíteni elmulasztott összeget megfizetni. Ugyanígy tartozik az eladó helytállni abban az esetben, ha a felperes mint kötelezett csődbe megy, illetőleg ellene felszámolási eljárás indul. A felperes vállalkozóként különböző munkákat végzett az alperes mint megrendelő részére. A vállalkozói díjból az alperes a szavatossági igények esetleges kielégítése érdekében meghatározott összegeket visszatartott. A garanciális igények bejelentésére nyitva álló határidő eltelte után - garanciális kifogás hiányában az alperes fizetési kötelezettsége több tétel tekintetében beállt. A felperes a
9. március 17-én kelt és közjegyzői okiratban foglaltan engedményezési és zálogszerződést kötött átruházható követelésre. Ebben rögzítették, hogy a felperest a fenti faktoring szerződés, valamint egy másik szerződés alapján 70 millió + 20 millió Ft tartozás és ennek járulékai terhelik. A szerződés
10. pontja szerint a felperes az akkor fennálló és jövőbeli mindenkori „tartozása és annak járulékai" megfizetésének módjára a beavatkozóra engedményezi a meglévő, valamint a jövőben keletkező vevőállományból származó pénzbevételét. A beavatkozó az engedményezésről a kötelezetteket
11. november 7-én és 8-án értesítette. Az alperes a tartozást nem egyenlítette ki. A beavatkozó a
12. március 11-én kelt engedményezési szerződés
13. pontjára alapítva az igényével az L Kft. ellen fordult, a kft. a tartozás tőkerészét 58,654.953 Ft-ot a beavatkozó részére megfizette. A felperes ellen
14. november 9-én felszámolási eljárás indult. A felszámoló felmondta a beavatkozóval
15. március 17-én kötött engedményezési szerződést, majd felhívta az alperest a még esedékessé vált vállalkozói díj címén 3.700.695 Ft kiegyenlítésére. A felperes keresetében 3.700.695 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mely jóteljesítési garancia címén került visszatartásra. Az alperes a követelés fennállását nem vitatta, de mert a jogosult személye vitatott volt, vállalta, hogy bírói letétbe helyezéssel teljesít. Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a 8.G.300.092/2010/
16. számú ítéletében az alperest 3.700.699 Ft vállalkozói díjban, valamint a perköltségekben és az államnak járó illetékköltségben marasztalta. A Fővárosi Bíróság a beavatkozó fellebbezése folytán hozott 2.Gf.76.203/23010/
17. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a felperes és a beavatkozó között egy biztosítéki célú engedményezési szerződés jött létre, így a beavatkozót mint engedményest az engedményező felperes ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illette meg az a jog, hogy az adóstól a tartozást beszedje. A felszámolás kezdő időpontjáig be nem szedett összeg viszont a felszámolás körébe tartozó vagyon részévé vált. Nem fogadta el a beavatkozó érvelését a vonatkozásban, hogy az L Kft. és a beavatkozó közötti faktoring szerződés, valamint a felperes és beavatkozó közötti engedményezési szerződés egymástól független két jogviszony lenne. A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását és ezzel együtt annak megállapítását kérte, hogy a követelés jogosultja a beavatkozó. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést jogszabályhelyre utalással nem jelölte meg. Sérelmezte annak megállapítását, hogy a közötte és a felperes között létrejött engedményezési szerződés biztosítéki céllal jött létre. Állítása szerint a szerződés a tartozás és járulékai megfizetésének módját rendezi és nem a keretszerződésből származó követelés biztosítékául szolgál. Biztosítéki jellegű engedményezésnek ugyanis a Legfelsőbb Bíróság BH.2005/
18. szám alatt közzétett eseti döntése szerint az a megállapodás tekinthető, amelyben az engedményezés hatályának beálltát a szerződő felek az adós teljesítésének elmaradásához kötik. Ilyen kikötés a perbe hozott engedményezési szerződésben nem szerepelt. Állította továbbá, hogy a faktoring keretszerződés és a perbe hozott engedményezési szerződés egymástól elváló, egymással össze nem függő két jogviszony, ezért a perbe hozott engedményezési szerződés alapján a beavatkozó mint engedményes az engedmény tárgyával korlátlanul rendelkezhetett. Az engedményezésről 2005.november 8-án az engedményezett követelés kötelezettjét a jelen per alperesét értesítette, így a kötelezettel szemben az engedményezés hatályosult. Álláspontja szerint az engedményezési szerződés felszámoló általi felmondása jogilag kizárt. Előadta, hogy a tőkekövetelése a faktoring keretszerződés
19. pontja alapján az L Kft-től megtérült, nem térültek meg azonban a tőkekövetelés járulékai. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. .-.-.-.-. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A másodfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével nem iratellenesen, nem a logika alapvető szabályait megsértve jutott arra a következtetésre, hogy a felek által
20. március 17-én kötött engedményezési szerződés tartalmában biztosítéki jellegű engedményezést takart. A szerződés megkötésével a beavatkozó egy harmadik személynek a felperessel szemben fennálló, a beavatkozóra faktorált követeléséhez kívánt utólag biztosítékot szerezni. A perbeli engedményezés ezért az eredeti tartozás mellé biztosítékként lépett. A beavatkozó továbbra is a felperes teljesítésére tartott igényt, ezért kötötték ki a szerződés
21. pontjában, hogy a kötelezetteket a szerződés megkötése időpontjában az engedményezésről nem értesítik, ők továbbra is a felperes kezeihez teljesítenek. A szerződés
22. és
23. pontjában külön is rendelkeztek arról, hogy mi a követendő eljárás, ha a felperes önként nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. E szerint a beavatkozó csak akkor jogosult az engedményezett követelések kötelezettjeit értesíteni, ha közötte és a felperes között a tartozás rendezése érdekében a kötelezően lefolytatott tárgyalások eredményeképpen megállapodás nem jön létre. A
24. pontban rögzítették, hogy amennyiben a kiértesítést követően a felperes megkísérel az értesítésben foglaltaktól eltérő rendelkezést érvényesíteni, az „a tartozás fedezetének elvonását" jelenti. A szerződés hivatkozott rendelkezései tehát egyértelművé teszik, hogy a felperes és a beavatkozó között biztosítéki jellegű engedményezés történt. A biztosítéki célú engedménnyel a beavatkozó arra szerzett jogot, hogy az engedményező felperessel szembeni követelését a fizetés elmulasztása esetére az átruházott vállalkozói díjkövetelésekből kielégítse. Amennyiben a felperes mint adós teljesített, az engedményezett követelés nem illette meg a beavatkozót, azt a szerződés szerint is vissza kellett szolgáltatnia. A
25. március 11-én kötött faktoring keretszerződés, valamint a
26. március 17-én kötött engedményezési szerződés egymással összefüggő, egymásra épülő szerződések voltak, és a perbeli engedményezési szerződés a faktoring keretszerződés alapján a beavatkozó által megszerzett követelés biztosítására jött létre. A felszámoló felmondási jogát az
27. évi XLIX. törvény
28. §ának /1/ bekezdése alapozza meg, a felszámoló felmondása ellen a beavatkozó kifogást terjeszthetett volna elő a felszámolást intéző bíróságnál, ilyen tartalmú kifogást azonban a beavatkozó nem nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság több, így a BH.2001/10/
29. sorszám alatt közzétett eseti döntése értelmében a biztosítéki célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában azaz, ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, a biztosítékkal már nem rendelkezhet, az a felszámolás körébe tartozó vagyon részét képezi. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
30. §-ának /3/ bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A beavatkozó felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp.
31. §-ának /1/ bekezdése szerint köteles a felperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. A felperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
32. §-a /2/ bekezdésének a) pontja és /5/ bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
33. március
34. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk.előadó-bíró Dr.Lőrincz Györgyné sk. bíró