Szegedi Ítélőtábla Bf.I.69/2013/
- A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- március
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A rablás bűntette és más bűncselekmény miatt az I. r. vádlott ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
- október
- napján kihirdetett 1.B.888/2010/
- számú ítéletének az I. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja az alábbiak szerint: Az I. rendű vádlott fegyházának tartamát 5 (öt) évre enyhíti. Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az I. rendű vádlott 607.483,(hatszázhétezer-négyszáznyolcvanhárom) forintot köteles megfizetni, míg az állam 9.000,- (kilencezer) forint bűnügyi költséget visel. Egyebekben az első fokú ítéletnek az I. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. Az I. rendű vádlott által
- október 3-tól
- január 17-ig házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja akként, hogy 5 (öt) nap házi őrizet 1 (egy) nap szabadságvesztésnek felel meg. Kötelezi az I. rendű vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.000,- (háromezer) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. Megállapítja, hogy a vádlott személyazonosító igazolványának száma: [szám]. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság az I. rendű vádlottat társtettességben elkövetett rablás bűntette és társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év fegyházra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az I. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a felmerült bűnügyi költségből az I. rendű vádlottat 610.483,- forint megfizetésére kötelezte, míg 6.000,- forintról megállapította, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védő jelentettek be fellebbezést enyhítés érdekében. A fellebbviteli főügyészség a jogi indokolás és a bűnösségi körülmények kiegészítése mellett az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket alaposnak ítélte. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülbírálva eljárási szabálysértést nem észlelt. Az ítélőtábla az I. rendű vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata, valamint az iratok egybehangzó adatai alapján - figyelemmel a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontjára, az első fokú ítélet tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: Az I. rendű vádlott alkalmi munkát végez, melyből havi kb. 25.000,- forint jövedelemre tesz szert. Az élettársi kapcsolata megszűnt. Beteg édesanyját ápolja, aki rokkantnyugdíjas, melynek összege havonta kb. 150.000,- forint. Az első fokú ítélet
- oldal
- bekezdését akként helyesbíti, hogy a II. rendű vádlott az I. rendű vádlottat és a tanút szállította személygépkocsival Szegedre. A
- oldal
- bekezdésében a II. rendű vádlott neve helyesen: (vezetéknév, utónév). Az I. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetését megbánta. Bf.I.69/2013/
- Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt a másodfokú bíróság a fenti helyesbítésekkel, illetőleg kiegészítésekkel határozatának alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiánytalanul lefolytatta, melynek eredményeképpen a fenti helyesbítések és kiegészítések mellett megalapozott tényállást állapított meg. Az I. rendű vádlott védőjének bizonyítási indítványát helytálló indokokkal utasította el. Az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. Helyesen minősítette a cselekményt akként, hogy a rablás és a személyi szabadság megsértését halmazatban állapította meg. Az első fokú ítélet tényállása szerint ugyanis a három elkövető a pénz megszerzésére irányuló szándékegységben eljárva a sértettel szemben erőszakot alkalmazott, majd az elvételt követően a sértett kezét-lábát összekötözve, őt a kazánházba zárták, így a rablási cselekménytől elkülönülten a személyi szabadságától megfosztották. Erre figyelemmel az I. rendű vádlott a cselekményeit a Btk.
- §
(2)bekezdése szerinti társtettesként követte el, és tekintettel arra, hogy a rablás bűntettének elkövetésében hárman vettek részt, a cselekmény a Btk.
- §
- pontja értelmében csoportosan elkövetettnek minősül. Mivel az eltulajdonítással okozott kár a 2.000.000,- forintot meghaladta, de az 50.000.000,- forintot nem ért el, ezért a cselekmény jelentős értékre elkövetett rablás bűntette. Az elsőfokú bíróság tehát az I. rendű vádlott által elkövetett cselekményeket a törvénynek megfelelően minősítette, az csak annyiban szorul pontosításra, hogy a rablás bűntettének a Btk.
- §
(1)bekezdés
- fordulatát figyelemmel a 61/
- BK véleményre arab számra kell jelölni. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: Az ítélőtábla további súlyosító körülményként értékelte a személy elleni erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát. Ezzel szemben további enyhítő körülmény, hogy a vádlott rokkant édesanyját gondozza, ápolja. A jelentős időmúlás mellett további enyhítő körülmény a hosszú büntetőeljárás hatálya alatt állás, valamint hogy az I. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetését megbánta. Mindezen további enyhítő körülményekre, különösen a jelentős időmúlásra, a vádlott megbánására, az ítélőtábla álláspontja szerint az I. rendű vádlottal szemben a büntetési célok a büntetési tételkeret törvényi minimumában megállapított büntetés kiszabásával is elérhetők. Ezért az ítélőtábla a szabadságvesztés tartamát 5 évre enyhítette. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, és nem tévedett amikor a cselekmény jellegére és súlyára figyelemmel a vádlottat eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és annak tartamát is arányosan állapította meg. A törvénynek megfelelően rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról és a bűnjelekről is. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság tévesen kötelezte az I. rendű vádlottat a költségjegyzék
- tételszáma alatt bejegyzett 3.000,- forint összegű, a tanú védelmével felmerült díj megfizetésére. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű vádlott által fizetendő, elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 607.483,- forint, míg 9.000,- forint bűnügyi költséget az állam visel. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaposnak ítélte, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű vádlottra vonatkozó részét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az I. rendű vádlott által házi őrizetben töltött időt a Btk. 99. §
(1)és
(3)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A fellebbezési nyilvános ülésen az I. rendű vádlott védelmének díjával 3.000,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az I. rendű vádlottat az ítélőtábla a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel, a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Bf.I.69/2013/
- A vádlott személyazonosító igazolványából megállapította, hogy annak száma: [szám]. Szeged,
- március
- napján Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Cserháti Ágota sk. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.69/2013/
- számú ítélete, illetve a Szegedi Törvényszék 1.B.888/2010/
- számú ítéletének I. rendű vádlottra vonatkozó, és jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- március
- Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke