Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.331/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a ügyintéző ügyvéd) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben, melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- évi május hó
- napján kelt 13.K.35.735/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán
- évi december hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a Közbeszerzési Értesítő
- számában
- június 26-án a 14166/
- szám alatt közzé tett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett a kórház központi és külső telephelyein található épületek hőellátása, hőenergia-szolgáltatás tárgyában. A felperes dokumentációt is készített, melynek a 3.4.
- pontjában nyilatkozott arról, hogy a dokumentáció szerinti szerződés megkötésére jogosult, illetve a szolgáltatás finanszírozásához szükséges forintfedezetet a költségvetésből biztosítja, és azt is kikötötte, hogy a szerződés érvénybelépéséhez a képviselő-testület jóváhagyó határozata szükséges. Az ajánlattételi határidőre a beavatkozó, és rajta kívül két cég nyújtotta be az ajánlatát. A bíráló bizottság javaslata szerint a két cég ajánlata érvénytelen, míg az összességében legkedvezőbb érvényes ajánlatot a beavatkozó tette. A felperes a
- szeptember 14.-én meghozott határozatban az eljárást lezáró döntést a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 92.§-ának d/ pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Indokként közölte, hogy a kórház működését érintő kormányzati intézkedések következtében a feltételrendszer megváltozott, az ajánlati felhívás és a dokumentáció készítésekor fennálltakhoz képest várhatóan tovább fog változni, és erre tekintettel a Képviselőtestülete úgy határozott, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződést nem fogadja el, ez pedig előre nem látható megváltozott körülmény. A beavatkozó jogorvoslati kérelme kapcsán az alperes a
- november 6-án kelt, D.670/12/
- számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 82.§-ára tekintettel a Kbt. 92.§-ának d/ pontját, ezért a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító döntést megsemmisítette. A Kbt. 82.§-ában foglaltakat értelmezve megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás indításakor már tudatában volt annak a körülménynek, hogy az eljárást lezáró szerződés hatályba lépésének feltétele a képviselő-testület jóváhagyása. E körülményre, mint előre nem látható körülményre ezért alappal nem hivatkozhatott. Az alperes megállapította azt is, hogy a kormányzati intézkedésre - mint előre nem látható körülményre- történő hivatkozás annak konkrét megnevezése nélkül nem alapos. Nem lehetett megállapítani olyan körülményt, mely a teljesítés képességét érintette vagy kizárta volna, így különösen nem volt olyan fenntartói vagy ajánlatkérői intézkedés, mely az ajánlatkérő hő-ellátására vonatkozó szolgáltatási szerződés pénzügyi fedezetét érintette volna, ellenkezőleg a képviselő-testület
- szeptember 8-án meghozott 163/
- (IX. 8.) KT. számú határozatából éppen azt lehetett megállapítani, hogy a kórház hő-ellátását továbbra is biztosítani kell. A fenntartó felhatalmazása alapján joga volt a szerződés megkötésére, ezért előbb a nyertes ajánlattevővel a szerződést meg kellett volna kötnie, és ezt követően kellett volna azt jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjesztenie. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte. Előadta, hogy a képviselő-testület a közbeszerzési eljárás alatt, a döntést megelőzően úgy határozott, hogy a szerződést nem hagyja jóvá, ennek hiányában a szerződést sem köthette volna meg, a beruházás pénzügyi fedezete nem biztosítható. A testület érdemi döntése ebben az értelemben nem volt előrelátható. A szerződés jóváhagyását megtagadó határozat számára elháríthatatlan oknak minősül, így nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződés teljesítésére nem lesznek képesek, ezért nem volt más lehetősége, mint az hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. Az alperes érdemi nyilatkozatában fenntartotta a határozatában kifejtett álláspontját, a kereset elutasítását kérte. A beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alperes álláspontjával egyezően kifejtette, hogy az ajánlatkérő köteles lett volna az ajánlatokat elbírálni. A felperes nem bizonyította az eredményhirdetésen, illetve az ajánlatok bírálatáról készített összegzésben a hivatkozott kormányzati intézkedés vagy jogszabály létezését, mely a közbeszerzés megkezdését követően került volna nyilvánosságra vagy kihirdetésre, minek alapján a közbeszerzés eredménytelensége kimondható lett volna. Az eljárás eredménytelensége csak objektív fennálló és lényeges körülményre alapítható, melyből ajánlatkérő hitelt érdemlően következtetett arra, hogy a szerződés megkötésére vagy a szerződés teljesítésére nem lesz képes. Azzal egyetértett az elsőfokú bíróság, hogy a képviselő-testület döntését nem ismerhette a felperes a közbeszerzés megkezdésekor, azonban a szerződés jóváhagyásának elutasítása, mint lehetőség nem lehetett a felperes számára ismeretlen, illetve előre be nem látható. Ezért a szerződés benyújtására és a megyei önkormányzat képviselő-testületének a szerződés jóváhagyását elutasító döntésére nem lehetett volna alapozni a Kbt. 92.§-ának d/ pontja szerinti eljárás eredménytelenségének kihirdetését. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes a határozat megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően a beavatkozó jogorvoslati kérelmének elutasítását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete törvénysértő, tévesen alkalmazta a jogszabályt, ugyanis mint ajánlatkérő a megyei önkormányzat intézménye, a perbeli beruházás pénzügyi fedezetét is az önkormányzat biztosítja, a szerződés jóváhagyásának megtagadásával a szerződés teljesítésére képtelenné vált, beruházása nem valósítható meg. Az eredménytelenség kihirdetésére a képviselő-testület döntése után került sor, így annak nem volt jelentősége, hogy a döntés előre látható, illetve elhárítható volt-e vagy sem. A képviselő-testület döntése olyan tény, mely miatt objektíve vált képtelenné a szerződés teljesítésére. A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében írtaktól eltérően támasztotta alá a döntését, indokolását megváltoztatta, ugyanis a jogorvoslati kérelemmel megtámadott döntésben szó sem volt képviselő-testületi döntésről. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból okszerűen következtetett az alperesi határozat jogszerűségére, indokolásával a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. A fellebbezésen foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla fontosnak tartja kiemelni, hogy az Egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006 évi CXXXII. törvény, és ezt módosító
- évi CXIX. törvény, a felperes intézményét nem szüntette meg, bizonyos átszervezés vonatkozásában érintette, erre azonban a felperes, mint előre nem látható körülményre konkrétan az eljárásban nem hivatkozott. A közbeszerzési eljárás célja az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése, amely a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés megkötésének következményeként lehetséges, a közbeszerzési eljárás folyamata során rögzített teljesítési feltételekkel. A szerződést a Kbt. 99.§
(1)bekezdése szerint az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően kell írásban megkötni. Ha az ekként kötött tartalmú szerződés előre nem látható és elháríthatatlan okból nem vállalható az ajánlatkérő felelősséggel nem nyilváníthatja a közbeszerzési eljárását eredményessé. A Kbt. rendelkezései - köztük a 82.§ - kogensek, azt sem megszorítóan, sem kiterjesztően értelmezni nem lehet. A törvény a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításához konjuktív feltételeket szab. Ilyen feltétel, hogy az előre nem látható és elháríthatatlan oknak a közbeszerzési eljárás megkezdését követően kell beállnia. Nem tekinthető ilyennek a szerződés létrejöttéhez szükséges harmadik személy jóváhagyása, mely az ajánlati felhívásban feltételként szerepelt, és az ajánlatkérőnek a negatív döntéssel is számolnia kellett. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a képviselőtestület jóváhagyásának hiányát az ajánlatkérőnek az eredményhirdetéssel befejezett eljárást követően kellett volna értékelnie a szerződéskötési jogát korlátozó tényezőként, mely más jogi következményekkel járhatott volna. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78.§-ának
(1)-
(2)és 79.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A beavatkozó perköltségre nem tartott igényt, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a 6/1986 (VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2007. év december hó 5. napján Dr. Rothermel Erika tanácselnök Huszárné dr. Oláh Éva bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet előadó bíró