← Magyarország

Pfv.21428/2007/5 – Kúria

Pfv.VIII.21.428/2007/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ollé György ügyvéd .............. által képviselt ............. felperesnek a dr. Hadfi János ügyvéd ........... által képviselt ........... alperes ellen használati díj megfizetése iránt a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.G.40.317/
  2. számon megindított, és a Szegedi Ítélőtábla
  3. május 18-án Gf.I.30.097/2007/
  4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
  5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 70.000,(Hetvenezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget. Fizessen meg továbbá az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 386.400,- (Háromszáznyolcvanhatezer-négyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 6.440.200,- forint használati díjat és kamatait. Megállapította, hogy a ........... illetve a ........... ingatlan tulajdonosa a felperes, a ............ ingatlan pedig az alperes tulajdona. Az alperes
  6. január 1-től kezdődően, jelenleg is 209 m2 területet használ a felperesi ingatlanból, mely területből 130 m2 használatáért használati díj fizetésére köteles. Megállapította továbbá, hogy az alperes a fenti ingatlanrész tulajdonjogának a megállapítása iránt keresetet terjesztett elő, a bíróság azonban a keresetet jogerős ítéletével elutasította. Ezért a Pp.
  7. §

(1)bekezdése alapján az alperes a tulajdoni viszonyokat a jelen perben már nem tehette vitássá. Az összegszerűséget a perben kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő véleménye alapján határozta meg. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes fenntartotta jogi álláspontját arra vonatkozóan, hogy a perben szereplő terület az ő tulajdonát képezi. Előadta, hogy a perbeli területet 1993-ban az A cégtől..... megvásárolta. A nevezett eladó azonban
  1. évben a B cégnek........ azt ismételten eladta. Sérelmezte, hogy a bíróság hivatalból nem vette figyelembe a második adásvételi szerződés semmisségét. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a felülvizsgálati indokoknak megfelelően az alperes viszontkeresetként jelen perben is előterjesztette tulajdoni igényét, a viszontkeresetet a bíróság ítélt dolog okából elutasította. Ítélt dolog hiányában sem lehetett a jelen per tárgya az alperes által hivatkozott adásvételi szerződés semmissége, mivel a szerződéskötő felek nem álltak perben. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság osztja az eljárt bíróságnak az azzal kapcsolatos álláspontját, hogy az alperes tulajdoni igénye a jelen perben már nem volt vitássá tehető a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján. Ebből következően az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a tulajdonjogára. A perben ugyanakkor nem hivatkozott az 1994-ben kötött második adásvételi szerződés semmisségére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján a lefolytatott per keretei között vizsgálja felül. Olyan jogkérdés, ami a per tárgyát nem képezte, a felülvizsgálati eljárásban elbírálásra már nem kerülhet. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem indokaira tekintettel azonban megjegyzi, hogy az eljárt bíróságnak hivatalból a szerződés semmisségét nem kellett észlelni, mivel a kétszeri eladáshoz a törvény nem a semmisség, hanem a Ptk. 117. §
(4)bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket fűzi. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért az alperes köteles a felperes felülvizsgálati jogi képviseleti díjának és a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéknek a megfizetésére. Budapest, 2007. december 13. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.