← Magyarország

Bhar.109/2010/16 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.109/2010/16. szám A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, a 2013. évi március hó 5. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntető ügyben a Veszprém Megyei Bíróság 2010. évi június hó 14. napján kihirdetett 2.Bf.817/2009/9. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja, az eljárás során 19010-1976/2006. bü. számon lefoglalt és 140/2006. tételszámon nyilvántartott 2 db. földminta lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el. A szabadságvesztésbe történő beszámítás a 2007. április hó 13-tól 15-ig őrizetben, 2007. április 16-tól 2008. január hó 3-ig előzetes letartóztatásban töltött időre vonatkozik. Egyebekben az másodfokú bíróság ítéletét I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Veszprémi Városi Bíróság 2009. január 27. napján kihirdetett 2.B.1785/2007/87. számú ítéletével négy vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött. II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak bűnösségét 1 rb társtettesként elkövetett lopás bűntettében, 1 rb lopás bűntettében és 1 rb egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében mondta ki. IV.rendű vádlott IV.r. vádlottat 1 rb orgazdaság bűntettében mondta ki bűnösnek. A másodfellebbezéssel érintett I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat a Btk. 316.§ /1/ bekezdésébe ütköző és /5/ bekezdésének

  1. a)pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntettében, a Btk. 316.§ /1/ bekezdésébe ütköző és /4/ bekezdésének
  2. a)pontja szerint minősülő lopás bűntettében, amelyet társtettesként követet el, valamint a Btk. 277/A.§ /1/ bekezdés
  3. b)pontjába ütköző és eszerint minősülő egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, valamint a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság 2.B.72/2001/62. számú ítéletével kiszabott 1 év 8 hónap szabadságvesztés utólagos végrehajtásáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás lényege szerint I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak 2006. október 4. napján 19 óra 30 perc és 2006. október 5. napján 8 óra közötti időben sértett sértett tulajdonát képező ... típusú árokásó rakodógépet, annak saját kulcsával beindították és azt jogtalanul néhány hétre II.rendű vádlott II.r. vádlottnál helyezték el. Ezen idő alatt I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a munkagépre későbbi értékesítés céljából J. L. német állampolgár nevére szóló hamis magánokiratot készített. A vádlottak a munkagépet értékesíteni kívánták, ezért elhatározták, hogy a gép hibáit megjavítják, ezért ehhez alkatrészekre volt szükségük. II.rendű vádlott II.r. vádlott elmondta társainak, hogy milyen alkatrészeket kell beszerezniük. Ez alapján I.rendű vádlott neve I.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak 2006. október 6. napján 16 óra és 2006. október 7. napján 7 óra közötti időben az E. G. által képviselt "x." települési székhelyű 2. sértett Kft. sértett tulajdonát képező "Y." település, Külső-körgyűrűnél tárolt ... típusú munkagépről különböző alkatrészeket és üzemanyagot tulajdonítottak el abból a célból, hogy a korábban megszerzett és a későbbiekben értékesíteni kívánt ... típusú munkagépre azokat felszereljék. I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak az eltulajdonított alkatrészeket közösen szerelték fel az értékesíteni kívánt munkagépre. II.rendű vádlott II.r. tisztában volt azzal, hogy I.rendű vádlott neve I.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak az alkatrészeket bűncselekmény elkövetése útján szerezték meg. II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak a sértett sértett tulajdonát képező ... típusú munkagépen az alvázszámot kiköszörülték és egy, az internetről letöltött Cat munkagép alvázszámát beütötték. Ezt követően a munkagéphez készítettek egy hamis adattáblát és ezt felrögzítették a gépre. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a fenti munkálatokban tevőlegesen nem vett részt, de azok elvégzésénél jelen volt, így tudott az egyedi azonosító jelek meghamisításáról. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 2006. augusztus 10. napján kelt adásvételi szerződéssel Sz. T. eladó nevében 3.000.000 forint vételárért értékesítette a fentiek alapján egyedi azonosító jeleiben megváltoztatott és német papírokkal legalizált ... típusú munkagépet IV.rendű vádlott IV.r. vádlottnak, aki az értékesítés körülményeiből és a vételár összegéből tudta, hogy a jóval nagyobb értéket képező munkagép bűncselekmény elkövetéséből származik. II.rendű vádlott II.r. vádlott az eladásból 500.000 forintot, III.rendű vádlott III.r. vádlott pedig 300.000 forintot kapott I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól. A sértett tulajdonát képező ... típusú munkagép IV.rendű vádlott IV.r. vádlottól 2007. április 15. napján lefoglalásra került. A munkagépet a sértett sértett részére kiadták, aki nem terjesztett elő polgári jogi igényt. Az elsőfokú ítélet ellen valamennyi vádlott és védő enyhítésre irányuló fellebbezést jelentett be. III.rendű vádlott III.r. vádlott és védője fellebbezésüket visszavonták, így az elsőfokú bíróság ítélete III.rendű vádlott III.r. vádlott vonatkozásában 2010. január 26. napján jogerőre emelkedett. A Veszprém Megyei Főügyészség indítványozta, hogy a megyei bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg oly módon, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét állapítsa meg további 1 rb a Btk. 276.§-ába ütköző és aszerint minősülő magánokirathamisítás vétségében, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A Veszprém Megyei Bíróság / 2012. január 1. napjától a megnevezése Veszprémi Törvényszék / 2010. június 14. napján megtartott nyilvános ülésen hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét bűnsegédként követte el, valamint bűnösnek mondta ki 1 rb magánokirat-hamisítás vétségében is. IV.rendű vádlott IV.r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a felülbírálat során az elsőfokú ítélet tényállását megalapozottnak tartotta és döntésének meghozatalánál változás nélkül irányadónak tekintette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a vádat nem merítette ki teljes körűen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában, megsértve ezzel a Be. 2.§ /4/ bekezdését. Ugyanis a vádirat 1. pontjának utolsó mondata tartalmazza, hogy: „I.r. I.rendű vádlott neve vádlott az eltulajdonított munkagépre J. L. német állampolgár nevére szóló hamis magánokiratot készített". A vádirat 4. pontja pedig, hogy az ezekkel a papírokkal legalizált munkagépet értékesítette I.rendű vádlott neve I.r. vádlott IV.rendű vádlott IV.r. vádlottnak. Az elsőfokú bíróság által megállapított fenti tényállás is olyan megállapítást tartalmaz, hogy: „I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a munkagépre későbbi értékesítés céljából J. L. német állampolgár nevére szóló hamis magánokiratot készített", valamint, hogy „I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 2006. augusztus 10. napján kelt adásvételi szerződéssel Sz. T. eladó nevében 3.000.000 forint vételárért értékesítette a fentiek alapján egyedi azonosító jeleiben megváltoztatott és német papírokkal legalizált ... típusú munkagépet IV.rendű vádlott IV.r. vádlottnak". Tekintettel arra, hogy az irányadó tényállás alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az általa készített hamis okiratokat a munkagép értékesítésekor annak származása, a tulajdonjog bizonyítása céljára használta, a másodfokú bíróság a hamis magánokirat ilyen célú felhasználása miatt a Btk. 276.§-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségében I.rendű vádlott neve I.r. vádlott további bűnösségét is megállapította. Továbbá a másodfokú bíróság megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott nem csupán jelen volt a lopott munkagép egyedi azonosító jelének minősülő alvázszám meghamisításánál, hanem abban aktívan segédkezett is, megmutatva társainak hogyan kell azt végezni. Ezzel a magatartásával pedig az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét bűnsegédként valósította meg. A másodfokú ítélet ellen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, irányának megjelölése nélkül. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.248/2010/1-I. számú átiratában a másodfokú ítélet megváltoztatását indítványozta a bűnjelekről történő rendelkezés érdekében, egyebekben a másodfokú bíróság ítéletének helyben hagyását. Indítványozta továbbá, hogy harmadfokú bíróság a tényállást és az indokolást egészítse ki, illetve pontosítsa a I.rendű vádlott neve I.r. vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó rendelkezést. A vádhatóság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg, mely a másodfokú eljárásban is irányadó volt, azonban az ítéleti tényállás kiegészítendő I.rendű vádlott neve I.r. vádlott előéleti adatainak vonatkozásában, valamint az ítéleti tényállást pontosítani szükséges azzal, hogy az alkatrészek eltulajdonításával összesen 261.192 forint kára keletkezett a 2. sértett Kft. sértettnek. Az átiratban kifejtettek szerint az első- és másodfokú bíróságok helytállóan ismerték fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülményként kell értékelni a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát, valamint a társtettesi elkövetés helyett a társas elkövetési magatartást. A vádhatóság rámutatott, hogy az eljáró bíróságok elmulasztottak rendelkezni az eljárás során beszerzett bűnjelekről, ezért a nyomozás során lefoglalt és nyilvántartásba vett két darab földminta lefoglalásának megszüntetése és megsemmisítése indokolt. A harmadfokú eljárásban a nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat fenntartotta és azok kiegészítését indítványozta. Kihangsúlyozta, hogy a tényállás 3. pontja is kiegészítendő annyiban, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a lopott munkagép egyedi azonosító jelének meghamisításánál nemcsak jelen volt, de meg is mutatta társainak, hogyan kell csinálni. Ebből következik, hogy cselekményével bűnsegédi magatartást tanúsított. Álláspontja szerint az időmúlást, mint enyhítő körülményt nem lehet I.rendű vádlott neve I.r. vádlott javára értékelni, tekintettel arra, hogy a bíróság 2012 nyarától folyamatosan próbálta befejezni az ügyet, de ezt I.rendű vádlott neve I.r. vádlott nem tette lehetővé. A fellebbviteli főügyészség képviselője kihangsúlyozta, hogy a védőt I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnak nem a nyilvános ülés előtt néhány nappal kellett volna meghatalmaznia. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a vádlott védője perbeszédében kifejtette, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott valóban közreműködött a szóban forgó cselekmény véghezvitelében, de azt félelemből tette, a kezdeményező II.rendű vádlott II.r. vádlott volt. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott korábbról ismerte II.rendű vádlott II.r. vádlottat és tudta, hogy kioltotta egy másik ember életét. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott volt az, aki ezen emberöléssel kapcsolatban konkrét adatokat szolgáltatott a hatóságnak, annak reményében, hogy ez vádalku alapja lehet. Érvelése alátámasztásaként hivatkozott a híváslista adataira, ami bizonyítja, hogy II.rendű vádlott II.r. vádlott kezdeményezte a beszélgetéseket minden esetben, és más büntető perben részükről elhangzottakra. Ezért elsődlegesen, a Btk. 26.§-a alapján - mivel nem büntethető az aki cselekményét kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt követi el - I.rendű vádlott neve I.r. vádlott felmentését indítványozta. Másodlagosan a fenyegetettségére figyelemmel a büntetés enyhítését kérte. Erre tekintettel is indítványozta, hogy a bíróság vegye figyelembe I.rendű vádlott neve I.r. vádlott egészségi állapotát, valamint az időmúlást, amely csak kismértékben kapcsolható össze védence magatartásával. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott felszólalásában csatlakozott védőjéhez. Elmondta, hogy nem állt szándékában az időhúzás. Továbbá előadta, hogy egészségi állapota meglehetősen rossz, valamint, hogy feleségével közös gyermekük kiskorában agyhártyagyulladást kapott, ezért felesége őt és gyermeküket is ápolja. Kitért rá, hogy a cselekmény során azt csinálta, amire II.rendű vádlott II.r. vádlott utasította, mivel őt és a családját is életveszélyesen megfenyegette, ezért tartott tőle. Személyi körülményeiben nem történt változás. A vádlott és védőjének fellebbezése nem alapos. Az ítélőtábla a Be. 387. § /1/ bekezdése szerint a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét az azt megelőző első-és másodfokú bírósági eljárásokkal együtt bírálta felül. Ennek eredményeként megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az ügy érdemi felülvizsgálatát alkalmatlanná tevő eljárásjogi, vagy megalapozatlansági hibát nem vétett. A harmadfokú felülbírálat során mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a másodfellebbezés a Be. 386. § /1/ bekezdésének
  4. b)pontja szerint joghatályos volt, mivel az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság úgy változtatta meg, hogy olyan cselekmény - 1 rb magánokirat hamisítás vétsége - miatt állapította meg I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, s amely bűncselekmény I.rendű vádlott neve I.r. vádlott terhére megállapított bűncselekményekkel anyagi halmazatban áll. Megállapította, hogy az első fokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a másodfokú bíróság határozatát változtatás nélkül az elsőfokú ítéletben megállapított tényállásra alapította. Az eljárt bíróságok döntésükről az ítéletükben számot adtak. A másodfokú ítélet alapjául szolgáló tényállás megalapozott, ezért a Be. 388. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően harmadfokú felülbírálat során is határozatának meghozatalánál irányadónak tekintette. A fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően, az iratok alapján (az elsőfokú bírósági iratok 69. sorszámú erkölcsi bizonyítványa alapján) I.rendű vádlott neve I.r. vádlott előéleti adataira vonatkozó ítéleti részt azzal egészíti ki, hogy: - A Kecskeméti Városi Bíróság 2000. november 2. napján jogerős B.1785/1998. számú ítéletével - jogerőre emelte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.BF.408/2000. számú határozata - lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt 4 év börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra, 2 év járművezetéstől eltiltásra és 40.000 forint pénzbüntetésre ítélte. - A Kecskeméti Városi Bíróság 2003. szeptember 11. napján jogerős 12.B.2143/1997/131. számú ítéletével - jogerőre emelte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.BF.466/2002/29. számú határozata - orgazdaság bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év 2 hónap börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra és 20.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az iratok alapján ugyancsak pontosította az előéleti adatokat azzal is, hogy az összbüntetésre vonatkozó adatok közül mellőzte a mellékbüntetésekre való utalás tekintettel arra, hogy az összbüntetési eljárásban a bíróság az alapítéletekben kiszabott mellékbüntetéseket nem érinti. A történeti tényállás 2. pontját pedig (a nyomozati iratok 72-73. oldalán található szakvélemény adatai alapján) azzal pontosította, hogy: „I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottak a 2. sértett Kft. sértettnek az alkatrészek eltulajdonításával összesen 261.192 forint kárt okoztak." Az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem megfelelő ítéletszerkesztés folytán a bizonyítékok értékelésénél, a jogi indokolásban állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott nem csupán jelen volt a lopott munkagép alvázszámának átütésénél, hanem abban aktívan segédkezett is azzal, hogy megmutatta társainak hogyan kell azt végezni. Ezért az ítélőtábla a tényállás 3. pontjának utolsó mondatát magából a másodfokú ítélet indokolásából (4. oldal első bekezdésének első mondata) azzal helyettesíti, hogy: „I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a fenti munkálatoknál jelen volt, és megmutatta társainak, hogy azt hogyan kell elvégezni." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által elfogadott tényállásban rögzítetteket a rendelkezésre álló bizonyítékok aggálytalanul alátámasztották. Az alaptényeket I.rendű vádlott neve I.r. vádlott sem vitatta abban a körben, hogy a munkagépet eltulajdonították, a feljavításához pedig újabb vagyon elleni bűncselekményt követtek el, valamint, hogy az egyedi azonosító jel meghamisításával és a hamis magánokiratok felhasználásával a munkagépet értékesítették. A tényállás a személyi, tárgyi, szakértői és okirati bizonyítékokon alapul, amelynek felülértékelése nem csak a másod-, hanem a harmadfokú eljárásban is tilalmazott. Mivel az ítélőtábla megalapozatlansági okot nem tárt fel, ezért az irányadó tényállás alapulvételével hozott harmadfokú határozatot a Be. 388.§

(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségére levont következtetés törvényes, a cselekmények minősítése azonban korrekcióra szorul. Az elsőfokú bíróság ugyanis nem merítette ki teljes egészében a vádat, hiszen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az
  1. és
  2. tényállási pontban rögzített magatartásával megvalósította a magánokirat-hamisítás vétségének törvényi tényállását. Ezért a másodfokú bíróság ebben a cselekményben az anyagi jogi szabályoknak megfelelően állapította meg I.rendű vádlott neve I.r. vádlott bűnösségét. Az ítélőtábla osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját, amely szerint I.rendű vádlott neve I.r. vádlott azzal, hogy az alvázszám „átütésénél" aktívan segédkezett, az egyedi azonosító jel meghamisítás bűntettének a Btk. 277/A.§
(1)a) pontjába ütköző fordulatát követte el bűnsegédként. A harmadfokú felülvizsgálat során az ítélőtábla nem értett egyet a védelemnek azzal az álláspontjával, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott csupán II.rendű vádlott II.r. vádlottól való félelmében, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt működött közre a bűncselekmények végrehajtásában. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott ezen védekezését az eljáró bíróságok okszerűen vetették el, a bizonyítás anyaga mindezt nem támasztotta alá. A büntetés kiszabási tényezőket az eljárt bíróságok számba vették és helytállóan értékelték. Ezek körét az ítélőtábla annyiban egészítette ki, hogy további súlyosító körülményként vette figyelembe I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a hasonló jellegű vagyon elleni bűncselekmények országos és helyi szintű elszaporodottságát, valamint a társas elkövetési magatartást, a társtettesség helyett. Az eljáró bíróságok az időmúlást enyhítő körülményként értékelték, amelynek nyomatékát nem rontja le, hogy a harmadfokú eljárásban a vádlott betegségéhez és a védekezési jogának érvényesítéséhez kötődik az eljárás elhúzódása. Az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I.r. vádlott javára további enyhítő körülményként értékelte megromlott egészségi állapotát. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott javára értékelt bűnösségi körülmények köre csak önmagában indokolhatja a kiszabott büntetések enyhítését, de a büntetés kiszabásánál irányadó büntetési tételkeretre (1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő időtartam), valamint a súlyosító körülményekre figyelemmel az alkalmazott joghátrány inkább méltányos, mint eltúlzott. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott próbaidő alatt, különös visszaesőként követte el a terhére rótt bűncselekményeket, vádlottársai büntetéséhez képest büntetése arányos és megfelelően egyéniesített. Ezért a személyének társadalomra veszélyességével, valamint a cselekmények tárgyi súlyával arányban álló törvényes büntetés enyhítése nem indokolt. Az erre irányuló fellebbezés nem vezetett eredményre. Az eljárt bíróságok elmulasztottak rendelkezni a nyomozás során a 19.0101976/2006. bü. számon lefoglalt és 140/2006. tételszám alatt tárgynyilvántartásba vett 2 darab földmintáról, ezért az ítélőtábla a Be. 155.§
(1)bekezdése szerinti lefoglalás megszüntetését és a Be. 155.§
(8)bekezdése szerinti megsemmisítését rendelte el. Az ítélőtábla az ítélet rendelkező részét az iratok alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában dátumszerűen pontosította akként, hogy a szabadságvesztésbe történő beszámítás a
  1. április hó 13-tól 15-ig őrizetben,
  2. április 16-tól
  3. január hó 3-ig előzetes letartóztatásban töltött időre vonatkozik. A másodfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.817/2009/
  4. számú ítéletét a Be. 398.§
(3)bekezdése alapján a bűnjelek vonatkozásában és az előzetes fogvatartásra vonatkozó adatok pontosításával megváltoztatta, egyebekben a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Győr,
  1. március hó
  2. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné . Helyes Klára sk. a tanács tagja ZÁRADÉK: Ezzel a végzéssel a Veszprém Megyei Bíróság
  3. június
  4. napján kelt 2.Bf.817/2009/
  5. számú ítélete I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
  6. március hó
  7. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.