Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.375/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Nagy-György Anita Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek - az ISTVÁNFI & TEKLER Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján meghozott 11.G.41.405/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + ÁFA összegű másodfokú perköltséget; Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- június 6-án előterjesztett változásbejegyzési kérelme alapján a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság egyszerűsített cégeljárás keretében
- június
- napján meghozott, a Cégközlöny
- június 23-i számában közzétett ... számú végzésével
- június 7-i hatállyal törölte a cég 3.000.000 forint összegű jegyzett tőkéjét, és újként 21.000.000 forintot jegyzett be; míg a cég tagjai közül
- május 16-i hatállyal törölte a ... Kft-t, és új tagként az alperest jegyezte be. A felperes
- július
- napján benyújtott, utóbb módosított keresetében a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság ... számú végzése jegyzett tőkére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kérte. Keresetének indokolásában arra hivatkozott, hogy a Ctv.
- § rendelkezései szerint a
- számú melléklet I. pontjában felsorolt iratok csatolása egyszerűsített cégeljárásban is kötelező, így törzstőke emelés esetén a Gt.
- §
(4)bekezdése szerinti második taggyűlésen hozott határozatot is csatolni kell, ennek hiányában a cégbíróságnak a kérelmet a Ctv. 48. §
(7)bekezdés b) pontja alapján el kell utasítania. Az alperes nem csatolta változásbejegyzési kérelméhez a törzstőke emeléshez szükséges második taggyűlési határozatot, a tőkeemelés vonatkozásában ezért a keresettel támadott változásbejegyző végzés jogszabálysértő. A kereseti előadás szerint továbbá a törzstőke emelés bejegyzése azért is jogszabálysértő, mert a változásbejegyzési kérelemhez csatolt, 2011. május 19-én kelt taggyűlési jegyzőkönyv sem tartalmában, sem formájában nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezért nem képezhette volna változásbejegyzés alapját. A felperes állította, a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi jog azért illeti meg, mivel a tőkeemelés rá vonatkozóan rendelkezést tartalmaz, érinti tagsági jogait. Vitatta, hogy kereshetőségi joga csak akkor állna fenn, ha a végzés rá nevesítve rendelkezést tartalmazna, véleménye szerint ez az értelmezés oly mértékben korlátozná a tag keresetindítási lehetőségét, ami nem lehetett célja a törvényalkotónak. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását indítványozta. Kifejtett álláspontja szerint a felperesnek nincs kereshetőségi joga a Ctv. 65. §
(1)bekezdéséből következően, a perindítási jog nem értelmezhető kiterjesztően; a keresettel támadott .... számú végzés .... és .... (jegyzett tőkére vonatkozó) sora nem tartalmaz a felperesre vonatkozó adatot, így azok hatályon kívül helyezése iránt nem indíthat pert; egyebekben arra hivatkozott, hogy a keresetben felhívott „második" taggyűlés hiányát orvosolta, így a Ctv. 66. §
(2)bekezdése alapján a végzés hatályában fenntartásának van helye. Az elsőfokú bíróság 11.G.41.405/2011/
- számú,
- április
- napján kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 forint perköltséget. Ítéletének indokolásában a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdése alkalmazása körében kialakult ítélkezési gyakorlatra utalva kifejtette, e rendelkezés alapján csak azt a személyt illeti meg kereshetőségi jog, akire nézve a bejegyző végzés nevesítve tartalmaz rendelkezést. A felperes pontosított keresete kifejezetten a .... számú változásbejegyző végzésnek a cég jegyzett tőkéjére vonatkozó rendelkezéseit támadta, amelyek nem tartalmaznak rendelkezést a felperesre nevesítve, következésképpen a keresettel támadott adatokkal összefüggésben a felperes nem rendelkezik perindítási jogosultsággal. Ezért a kereset elutasításának volt helye. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresete szerinti ítélet meghozatalát és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Kifejtett álláspontja szerint a felperest megilleti a perlési jog, a Ctv. 65. §-ában foglalt korlátozás azt a célt szolgálja, hogy a nem társasági tag, kívülálló, nem érintett személyek perlési lehetőségét kizárja. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése azonban téves, hiszen a végzés a felperesre nézve rendelkezést tartalmaz, a törzsbetétek és a törzstőke változása a tagokat (ezen belül a felperest) közvetlenül érinti. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésének bíróság által alkalmazott „szűkítő" értelmezése elveszi a jogot a tagoktól, hogy törvényes jogaik és érdekeik védelmében felléphessenek. A bíróság által alkalmazott jogértelmezés alapján csak és kizárólag a tagokra és az ügyvezetőkre vonatkozó rész lenne a felhívott jogszabályhely alapján keresettel támadható, hiszen csak ott vannak „nevesített" személyek megjelölve. Kereshetőségi jog hiányában történő keresetelutasítás miatt a felperesnek nincs jogi eszköz a kezében, hogy a jogszabálysértően bejegyzésre került adatokat és rendelkezéseket megtámadja, így a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében elérni kívánt jogalkotói cél, a valódiság elvének érvényesülése és érvényesítése sérül. A felperes a másodfokú tárgyaláson szóban kiegészített fellebbezésében hivatkozott még arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.376/2012/
- sorszámú ítéletében - megváltoztatva a Fővárosi Törvényszék ítéletét - az alperes ... számú (a jelen per tárgyát képező, bejegyzés alapjául szolgáló ... számú határozat jogszabálysértő jellegének kiküszöbölése céljából meghozott) határozatát hatályon kívül helyezte. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta lényegében helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan, az egységes bírói gyakorlatnak megfelelően értelmezte a Ctv.
- §
(1)bekezdését és utasította el a felperes keresetét kereshetőségi jog hiányára utalva. Figyelemmel arra, hogy a felperest a perben kereshetőségi jog nem illette meg, így a fellebbezési tárgyaláson hivatkozott taggyűlési határozatot hatályon kívül helyező ítéletnek az ügy elbírálására nincs kihatása. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A Ctv. idézett rendelkezése alapján tehát a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szembeni perindítási jogosultság az ügyészt korlátozás nélkül, a végzés teljes terjedelmével szemben megilleti, rajta kívül más személy csakis akkor és annyiban rendelkezik perindítási, kereshetőségi joggal, amennyiben személyére nézve a cégbíróság határozata kifejezetten, nevesítve rendelkezést tartalmaz, amint azt a Fővárosi Ítélőtábla több határozatában, így a 10.Gf.40.022/2011/5. számú határozatban is kifejtette. A Ctv. idézett rendelkezése alapján a kereset érdemi elbírálását megelőzően az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát és helyesen állapította meg annak hiányát. A keresettel támadott változásbejegyző végzés a felperesre nézve nevesített rendelkezést nem tartalmaz - az, hogy a felperes az alperesi társaság tagja, nem jelenti azt, hogy a törzstőke emelés tárgyában hozott változásbejegyző végzés a felperesre nevesítve rendelkezést tartalmaz -, tehát a Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultság a felperest nem illeti meg. Ebből következően a felperes kereseti - második taggyűlés hiányára, a
- május 19-i taggyűlési jegyzőkönyv tartalmi és formai hiányosságaira utaló - tényelőadásának érdemi vizsgálatára nem volt jogszabályi lehetőség, ahogyan arra az elsőfokú bíróság helytállóan rámutatott. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben és a másodfokú tárgyaláson előadott, az ügy érdemére tartozó fellebbezési érvek eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - a fellebbezés tükrében szükséges indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárás során felmerült költségeit maga viseli, egyben a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított, a másodfokú eljárás során felmerült ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. Budapest,
- február
- dr. Felker László s.k., a tanács elnöke dr. Senyei György s.k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k., bíró