SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.057/2013/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztály ((címe), ügyintéző: (ügyintézők neve)) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Durajda Pál ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, dr. Durajda Pál ügyvéd által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, dr. Durajda Pál ügyvéd által képviselt IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű felpereseknek - dr. Gerzsenyi Ferenc ügyvéd (címe) és dr. Kertész László ügyvéd (címe) által képviselt ... Kamara (címe) alperes ellen a törvényes működés helyreállítása és taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége előmozdítása érdekében a Gáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gáts Andrea ügyvéd) által képviselt alperesi I.rendű beavatkozó neve (címe) I. rendű és a Gáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gáts Andrea ügyvéd) által képviselt alperesi III.rendű beavatkozó neve (címe) III. rendű beavatkozó beavatkozott, a Szegedi Törvényszék
- december
- napján kelt 7.P.21.899/2012/15 sorszámú ítélete ellen a II-IV. rendű felperesek
- sorszámú és az alperes
- sorszámú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, a II-IV. rendű felperesek tekintetében perköltség viselésére vonatkozó megállapító ítéleti rendelkezést mellőzi és kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II-IV. rendű felpereseknek együttesen 48.700,(Negyvennyolcezer-hétszáz) Ft perköltséget. Megállapítja, hogy a kirendelt felügyelőbiztos kijelölése az új megválasztásáig, illetve a törvényes működés helyreállításáig áll fenn. tisztségviselők Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 10.000,(Tízezer) Ft, a II-IV. rendű felpereseknek együttesen 60.700,-(Hatvanezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 48.000,-(Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli, míg az alperes - külön kérelemre - 48.000,(Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. A -2- kérelem elbírálására a Szegedi Ítélőtábla a jelen ítélet egy példányát megküldeni rendeli az elsőfokú bíróság útján az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes az elsőfokú bíróság által nyilvántartásba vett területi szakmai kamara. Az alapszabálya szerint választott testületi szervei: az elnökség, a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság. Az elnökség elnökből, két alelnökből, 4 elnökségi tagból és 2 póttagból áll. A tisztségviselőket a taggyűlés 4 év időtartamra választja, és mandátumuk ismételt megválasztás esetén hosszabbítható meg. A tisztújító taggyűlés időpontját az elnökség határozza meg, míg a tagokat az elnök hívja össze. A kamara a
- évben tartott tisztújító taggyűlésén választotta elnökének (személy 1 neve)-t, akit a bíróság a nyilvántartásába képviselőként bejegyzett. A tisztségviselők mandátuma - közöttük az elnöké -
- május
- napján lejárt.
- december
- napján (személy 1 neve) „ügyvezető elnökként” eljárva
- december
- napjára tisztújító taggyűlést hívott össze. A taggyűlés a 8/
- (XII. 14.) számú határozatával az elnökség tagjait, a 9/
- (XII. 15.) számú határozatával a felügyelő bizottság tagjait, és 10/
- (XII. 15.) számú határozatával az etikai-fegyelmi bizottság tagjait a tisztség alól felmentette. Ezután új tisztségviselőket jelöltek és összeállították a jelölőlistát. Sor került a jelöltekre vonatkozó szavazásra is, amely eredménytelen volt. Az alperes tagjai között nézeteltérés alakult ki a kamara törvényes képviseletét illetően.
- február
- napján (személy 2 neve) kamarai tag
- április
- napjára taggyűlést hívott össze a tisztújító választás lebonyolítására. A taggyűlés 17/
- (IV. 12.) számú határozata szerint a választás eredményesen befejeződött és a jegyzőkönyv mellékletében felsorolt elnököt, alelnököt, elnökségi tagokat és póttagokat a felügyelő bizottság tagjait és póttagjait, valamint az etikai-fegyelmi bizottság tagjait megválasztották. Az I. rendű felperes keresetében az alperes törvényes működésének helyreállítása érdekében kérte, hogy a bíróság függessze fel a területi kamara szerveinek és tisztségviselőinek működését, rendeljen ki felügyelőbiztost. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes jogszabálysértően működik, miután a vezető tisztségviselők mandátuma lejárt. A megszűnt mandátumú elnök ügyvezető elnökként tisztséget nem láthat el, és a tagok között feloldhatatlan ellentmondás keletkezett, amely a törvényes működés helyreállításának akadálya. A II.,III., IV. rendű felperesek módosított keresetükben a 8/
- (XII. 15.), 9/
- (XII. 15.), 10/
- (XII. 15.) és 17/
- (IV. 12.) számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérték. Érvelésük szerint a tisztségviselők tisztsége felmentéssel nem szüntethető meg, mivel a felmentés intézményéről az alperes alapszabálya, illetve a vonatkozó jogszabály nem rendelkezik. A megbízatás lejárta -3- Pf.III.20.057/2013/
- szám esetén a tisztséget egyidejű választással kell betölteni, azonban
- évben új tisztségviselőket nem választottak. A
- április
- napján megtartott taggyűlést nem az arra feljogosított tisztségviselő hívta össze, így érvényes határozatot nem hozhattak. Az alperes érdemi ellenkérelmében a törvényes működés helyreállítása iránt előterjesztett kereset kapcsán kifejtette, a szervezet képviselőjének a bírósági nyilvántartásban feltüntetett elnököt kell tekinteni mindaddig, amíg az új képviselő bejegyzésére nem kerül sor. A taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elismerte. Az I. és III. rendű alperesi beavatkozók a
- évi taggyűlési határozatokra vonatkozó kereseti kérelmet nem vitatták. A III. rendű alperesi beavatkozó csatlakozott az I. rendű felperesnek a törvényes működés helyreállítása iránt előterjesztett kereseti kérelméhez. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 8/
- (XII. 15.), 9/
- (XII. 15.), 10/
- (XII. 15.) és 17/
- (IV. 12.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Az alperes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését felfüggesztette, az alperes irányítására - a felfüggesztés tartamára (felügyelőbiztos neve, címe) felügyelőbiztosként jelölte ki. Kötelezte a felügyelőbiztost, hogy a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul hívja össze a kamara taggyűlését. Kötelezte továbbá, hogy tevékenységéről és annak eredményéről folyamatosan tájékoztassa a bíróságot, valamint, a törvényességi felügyeletet gyakorló minisztert. Megállapította, a peres felek eljárási költségeiket maguk viselik. Megállapította továbbá, hogy 36.000,-Ft le nem rótt kereseti illeték az állam terhén marad. Indokolása szerint az alperes alapszabályából kitűnik, hogy a kamarai elnök tisztsége
- május
- napján megszűnt és azóta a taggyűlés új tisztségviselői kart nem választott meg. Tévesnek találta azt az alperesi védekezést, hogy mindaddig, amíg a bíróság által vezetett nyilvántartásba új vezető tisztségviselőt nem jegyeznek be, a korábbit kell tisztségviselőnek tekinteni. Álláspontja szerint ez csak külső, jóhiszemű, harmadik személyek irányában bír relevanciával, azonban a belső, szervezeti viszonyokban nem irányadó. Valójában az elnök megbízatása lejártával ilyen minőségben a tagság és a belső szervezetet érintő ügyekben nem járhatott el, nem volt jogosult a
- évi taggyűlés összehívására sem. Ebből az következik, hogy a
- évi taggyűlés összehívása is jogszabálysértő. Miután a taggyűléseket arra nem jogosultak hívták össze, a legfőbb testületi szerv érvényesen nem választhatott új vezetőséget. Mindezek alapján a II-IV. rendű felperesek által támadott taggyűlési határozatok alaki okból érvénytelenek, és azokat hatályon kívül kellett helyezni. Érvényes mandátummal rendelkező elnök, elnökség hiányában nincs olyan személy, aki a tisztújító taggyűlést összehívhatja, ezért az
- évi LVIII. törvény
- §
(4)-4bekezdés b) pontja alapján felfüggesztette a kamara testületi szerveinek tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására felügyelőbiztost rendelt ki. és Az elsőfokú ítélet ellen a II-IV. rendű felperesek, valamint az alperes terjesztettek elő fellebbezést. A II-IV. rendű felperesek az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását akként kérték, hogy az alperes és az alperesi beavatkozók egyetemlegesen fizessenek meg részükre perköltséget. Előadták, az alperes és a beavatkozók lényegében a kereseti kérelmüket elismerték, a taggyűlés szabálytalan összehívásában közreműködtek és ezzel okot adtak a perre. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, az I. rendű felperes keresetének elutasítását kérte. Kiemelte, hogy ellentmondásos annak megállapítása, hogy a volt tisztségviselők mandátumának lejárta kizárólag a kamara belső jogviszonyaiban releváns, s a külső jogviszonyban továbbra is a bíróság által nyilvántartásba vett elnök képviselheti a köztestületet. Álláspontja szerint ez a megkülönböztetés nem tartható fenn, a kamara nem maradhat képviselő nélkül, és az újabb választásig csupán a bírósági nyilvántartásba bejegyzett elnök képviselheti az alperest. Utalt arra, hogy a
- december
- napján megtartott taggyűlésen a tagok nem kifogásolták az összehívás módját, a hivatalban lévő elnök személyét és az akkor lefolytatott választás körülményeit. Sérelmezte, hogy az I. rendű felperes hasonló ügyben más területi kamara esetében nem tartotta szükségesnek a perindítást, és a felügyelőbiztos kirendelését. Másodlagosan kérte más felügyelőbiztos kijelölését. Előadta, (felügyelőbiztos neve), aki a (alperesi III.rendű beavatkozó neve) Etikai Bizottságának Elnöke, ilyen minőségében eljárt az alperesi elnökség egyik tagjával, IV.rendű felperessel szemben, ezért tőle elfogulatlan tevékenység nem várható. Helyette kamarai biztosként (személy 3 neve)-t javasolta, aki a ... Megyei Építész Kamara Elnöke, és álláspontja szerint az alperes működését megfelelően tudná irányítani. A másodfokú eljárás során (személy 3 neve) bejelentette, egészségi állapota miatt a felügyelőbiztosi tisztet kijelölése esetén sem tudná ellátni. Az I. rendű felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, az elsőfokú eljárásban előadott nyilatkozatát ismételte meg. Utalt arra, hogy a tisztségviselők mandátuma az irányadó törvényi rendelkezés alapján 4 évre szól és újraválasztás esetén hosszabbítható meg. A bíróság által nyilvántartásba vett jogi személyek törvényes képviseletéről rendelkező Ptk.
- §-ában foglaltak a kamara belső jogviszonyára nem értelmezhetők. A felügyelőbiztos személye ellen felhozott kifogás és személyének megváltoztatása iránti fellebbezési kérelem megalapozatlan, az alperes fellebbezésében feltüntetett indokok alkalmatlanok az elfogultság megállapítására. A II-IV. rendű felperesek perköltségre vonatkozó fellebbezésével nem értett egyet. A III. rendű alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó megállapításának helybenhagyását kérte. -5Pf.III.20.057/2013/
- szám A II-IV. rendű felperesek fellebbezése az alperes vonatkozásában megalapozott, míg az alperesnek az I. rendű felperessel szembeni fellebbezése megalapozatlan. Az ítélőtábla elöljáróban leszögezi, hogy a Pp.
- §
(3)bekezdésére tekintettel a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya az elsőfokú ítélet támadott taggyűlési határozatokat érintő rendelkezése, ebben a részében az ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett. Az I. rendű felperest, mint törvényességi felügyelet gyakorlóját és a II-IV. rendű felpereseket, mint kamarai tagokat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészeti kamarákról szóló - az elsőfokú ítélet indokolásában felhívott jogszabályt helyesbítve
- évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamara tv.)
- §-a és
- §-a alapján eltérő jogosítványok illetik meg és az alperessel szemben eltérő kereseti kérelmeket is terjesztettek elő. Ennek, továbbá annak a körülménynek, hogy az I. rendű felperes, illetve a II-IV. rendű felperesek külön-külön eljárásban terjesztettek elő kereseti kérelmet az alperessel szemben, s az eljárások utóbb kerültek egyesítésre, az a jogi következménye, hogy valóságos tárgyi keresethalmazat jött létre. Ennek mind a pertárgy értékének meghatározása, mind pedig a perköltségről való döntéshozatal során jelentősége van. Meg nem határozatható pertárgyértékű követelések, továbbá egyesítés folytán előállt keresethalmazat esetén érték-egybefoglalás nem érvényesül (BH 1977/564.) és a perköltség számításánál az I. rendű felperesi, valamint a II-IV. rendű felperesi kereseti kérelmeket külön-külön kell értékelni. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Az elsőfokú bíróság az I. rendű, valamint a II-IV. rendű felperesek keresetének helyt adott. Ebből következően mind az I. rendű felperes, mind a II-IV. rendű felperesek pernyertesek, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint eljárási költségeik megfizetésére a pervesztes alperest kellett volna kötelezni. Az I. rendű felperes fellebbezéssel nem támadta az elsőfokú bíróság perköltség viseléséről hozott határozatát, ugyanakkor a II-IV. rendű felperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és az alperesnek az alperesi beavatkozókkal egyetemleges perköltségben marasztalását kérték. A II-IV. rendű felperesek kereseti kérelmükre 36.000,-Ft eljárási illetéket leróttak, továbbá elsőfokú eljárásban felmerült jogi képviseletükkel kapcsolatosan is költség merült fel. Tény, hogy az alperes gyakorlatilag elismerte ugyan a II-IV. rendű felperesek keresetét, azonban az alperes a perre okot adott, ugyanis a keresetlevél előterjesztését megelőzően a határozatok jogsértő jellegének megszüntetésére nem járt el, így a II-IV. rendű felperesek által sérelmezett határozatok megsemmisítésére csak a II-IV. rendű felperesek által kezdeményezett peres eljárás eredményeként kerülhetett sor. Erre tekintettel sem a Pp. 78. §
(1)bekezdésének utaló szabálya szerinti Pp. 80. §
(1)bekezdés kivételi szabályának alkalmazására, sem pedig a csupán részleges pernyertesség esetén alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdés alkalmazására nem kerülhet sor. -6Erre tekintettel a másodfokú bíróság a II-IV. rendű felperesi fellebbezés alapján a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, a saját költség viselésére vonatkozó rendelkezést mellőzte és a pervesztes alperest kötelezte a II-IV. rendű felperesek által lerótt eljárási illetékből és jogi képviseletükkel összefüggésben felmerült, az ítélőtábla által a 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet 3. §
(3)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított, ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból. Az alperessel egyetemlegesen a beavatkozó perköltség viselésére való kötelezésére nem kerülhetett sor, mert ennek a Pp. 83. §
(1)bekezdés második fordulatában előírt feltételei nem állnak fenn. Az alperesi fellebbezés tükrében az ítélőtáblának azt kellett vizsgálnia, hogy a bíróság felfüggesztheti-e a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására kirendelhet-e felügyelőbiztost. A már hivatkozott Kamara tv. 38. §
(4)bekezdés b) pontja alapján az I. rendű felperes ilyen kereseti kérelmet előterjeszthetett. A bíróság a kérelemnek akkor adhat helyt, ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre. A peradatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a lejárt megbízatású tisztségviselők helyett az újak megválasztására az alperesnek az önigazgatási jogkörében eljárva - a jelenlegi körülmények között - nincs lehetősége. Az alperes tisztségviselőinek megbízatása ugyanis - a fellebbezési eljárásban már az alperes által sem vitatottak szerint - mandátumuk lejártával a törvény erejénél fogva megszűnt. Az alperes törvényesen működni nem képes, nem tudja ellátni közigazgatási és önigazgatási feladatait. A megszűnt mandátumú volt tisztségviselők a tisztségből eredő tevékenységet nem láthatnak el. Ez a helyzet csak felügyelőbiztos kijelölésével oldható fel, aki a törvényes működést helyreállítja, az eredményes választásokat lebonyolítja. Az alperes megalapozatlanul kifogásolta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy csak külső jogviszonyokban érvényesül az a szabály, hogy amíg a bírósági nyilvántartásban új képviselő bejegyzésére nem került sor, addig a nyilvántartásban feltüntetett személyt kell a kamara képviselőjének tekinteni, ugyanakkor ez a szabály a belső jogviszonyokban nem érvényesül (BH 2000/228.). A Ptk. 29. §
(4)bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a bejegyzett körülmények megváltozása harmadik személyek irányában csak a változás nyilvántartásba való bevezetésekor válik hatályossá. Ez a Ptk. 29. §
(3)bekezdése szerinti képviselőre is irányadó szabály. A Ptk. idézett rendelkezései a bíróság által nyilvántartott jogi személyekkel kapcsolatba lépő harmadik személyek jogbiztonságát szolgálják, de nem alkalmazhatók a jogi személy belső jogviszonyaira. E szabályok nem ütközhetnek a jogi személyt létrehozó törvény, illetve az alapszabály rendelkezéseibe és az alperes deklarált önigazgatási jogát sem sérti. A kijelölt felügyelőbiztos személyéről a Kamara tv. 38. §
(6)bekezdése akként rendelkezik, hogy nem jelölhető ki az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet. Az I. rendű felperes indítványára kijelölt, az (alperesi III.rendű beavatkozó neve) Elnöksége által javasolt (felügyelőbiztos neve) okleveles építészmérnök a ... Építész Kamara tagja, az (alperesi III.rendű beavatkozó neve) Etikai-Fegyelmi Bizottságának -7Pf.III.20.057/2013/
- szám Elnöke, vele szemben a törvény alapján kizáró ok nem áll fenn. Az alperes szubjektív vélekedése folytán a kijelölés megváltoztatására nincs lehetőség, ugyanakkor az ítélőtábla megállapította a kijelölés időtartamát, hiszen a felügyelőbiztos átmeneti jelleggel töltheti be tisztségét. Minderre tekintettel az alperesi fellebbezés alapján a másodfokú bíróság a felügyelőbiztos megbízatásának tartamát pontosítva az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű felperesi keresettel összefüggő rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy beavatkozásra az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében van lehetőség (Pp.
- §-a). Az elsőfokú bíróság kérelemre az alperes pernyertessége érdekében engedélyezte a beavatkozást, ezért az I. és III. rendű alperesi beavatkozók jogállásukra tekintettel az ellenérdekű fél fellebbezési ellenkérelméhez nem csatlakozhatnak, nem minősíthetik magukat utólag felperesi beavatkozónak, illetve az ebben a minőségben tett nyilatkozataik hatálytalanok. A II-IV. rendű felperesek fellebbezése az alperessel szemben eredményre vezetett, míg az alperes fellebbezése sikertelen volt, ennek perjogi következményeként az alperes köteles a felperesek másodfokú perköltségét megtéríteni a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, melynek összege áll az I. rendű felperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült jogtanácsosi munkadíjból, a II-IV. rendű felperesek vonatkozásában pedig a fellebbezésükre lerótt 48.000,-Ft összegű fellebbezési eljárási illetékből és a jogi képviseletükkel kapcsolatosan felmerült ügyvédi munkadíjból. A jogi képviselők díjazását a másodfokú bíróság a Pp. 67. §
(2)bekezdését is figyelembe véve a 32/
- (VIII. 22.) IM számú rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. A köztestület alperest feltételhez kötött személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja és
(2)bekezdése értelmében. Miután 48.000,-Ft fellebbezési eljárási illetéket lerótt, majd nyilatkozott az őt megillető személyes illetékmentesség feltételeinek fennállásáról, az ítélőtábla megállapította, a másodfokú eljárásban felmerült fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/
- (VI. 26.) IM számú rendelet
- §-a szerint), míg az alperes külön kérelemre a fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult az Itv.
- §
(1)bekezdése és 81. §
(2)bekezdése alapján. S z e g e d,
- március hó
- napján Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró