← Magyarország

P.20740/2011/21 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...Törvényszék ... /2... ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd által képviselt .../... tartózkodási hely: ... ..../ felperesnek - ... Iroda /... I. rendű és ... /..../ II. rendű alperesek ellen - ...jogi előadó által képviselt ... Zrt. /..../ alperesi beavatkozó beavatkozása mellett - 2.300.000,- Ft és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: Kötelezi a bíróság a II. rendű alperest, hogy a felperes részére fizessen meg 15 napon belül 27.000,/Huszonhétezer/ forintot és ezen összeg után

  1. szeptember
  2. napjától a kifizetésig a Ptk.
  3. § /1/ bekezdés szerinti /
  4. VII. 1-től
  5. XII. 31-ig 8,5 %,
  6. I. 1-től
  7. VI. 30-ig 10 %,
  8. VII. 1-től
  9. XII. 31-ig 9,5 %,
  10. I. 1-től
  11. VI. 30-ig 6,25 %,
  12. VII. 1-től
  13. XII. 31-ig 5,25 %,
  14. I. 1-től
  15. VI. 30-ig 5,75 %,
  16. VII. 1-től
  17. XII. 31-ig 6 %,
  18. I. 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű/ késedelmi kamatot. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a II. rendű alperes részére fizessen meg 15 napon belül 12.000,/Tizenkettőezer/ forint összegű perköltséget, továbbá az I. rendű alperes melletti beavatkozó részére 90.000,- /Kilencvenezer/ forint összegű perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja. A perben a ... Állam által előlegezett eljárási illetéket a ... Állam viseli. Az ítélet ellen a ...Ítélőtáblához címzett, a ...Törvényszéknél az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 4 példányban előterjesztethető fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a törvényszék a feleket, hogy az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az állam által előlegezett eljárási illeték összegének megfizetésére, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, ha csak a teljesítési határidővel, kamatfizetéssel, előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, feltéve, hogy a felek a fellebbezésben a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását nem kérték. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A törvényszék tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A felperes
  19. november 28-án végrehajtási eljárást kezdeményezett a ... Városi Bíróság ...számú jogerős határozata alapján D.I. m-i lakos adós ellen. A végrehajtási eljárás az I. rendű alperes szervezeti keretei között működő II. rendű alperes előtt .... számon indult meg a ...Városi Bíróság által
  20. december 2-án kibocsátott végrehajtási lap alapján. A II. rendű alperes
  21. december 31-én letiltást bocsátott ki az adós nyugdíjára 322.000,- Ft főkövetelés, hátralékos kamattartozás, a kifizetésig járó késedelmi kamatok, a perköltség és a végrehajtási költség erejéig. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a letiltást foganatba vette és
  22. február hónaptól
  23. augusztus hónappal bezárólag a nyugdíjból a szükséges levonásokat teljesítette. D.I.
  24. augusztus
  25. napján elhalálozott. Miután a II. rendű alperes részéről ezt követően nem történt jogszabályszerű intézkedés, a ... Megyei Főügyészség
  26. VI.
  27. napján kelt végrehajtási kifogása alapján a ...Városi Bíróság .... számú végzésével az ügyész által beterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt adva felhívta a II. rendű alperest, hogy állapítsa meg a végrehajtási eljárás szünetelését, továbbá az adós ismeretlen jogutódja részére rendeljen ki ügygondnokot. A bíróság végzése indokolásában rámutatott arra, hogy a II. rendű alperes eljárása nem volt szabályszerű, amennyiben a fenti eljárási cselekményeket nem tette meg. Az adós jogutódja
  28. április 7-én felkereste a II. rendű alperest és a fennálló tartozást maradéktalanul kifizette. A II. rendű alperes
  29. október 10-én 226.805,- Ft-ot a részére még fennálló tartozás összegét átutalta felperes részére a felperesnek a végrehajtási aktából ismert ... Bank számlaszámára, ahonnan a bank az összeget
  30. október 27-én a II. rendű alperes részére visszautalta, ugyanis a felperes a számlát még 2005-ben megszüntette. A II. rendű alperes
  31. márciusában kereste meg írásban a felperest az akkori tartózkodási helyéül szolgáló bv. intézetben azzal kapcsolatban, hogy a tartozást milyen számlára fizesse ki a részére. A felperes
  32. márciusában közölte a II. rendű alperessel azon ... Banknál vezetett bankszámla számát, ami a végrehajtási iratokban már ismert volt, és fenyegető hangnemben hívta fel a II. rendű alperest az összeg azonnali átutalására. A II. rendű alperes
  33. március
  34. napján a felperes ... Banknál vezetett számlájára a pénzt átutalta. Felperes korábbiakban a II. rendű alpereshez intézett
  35. január 31-én kelt levelében közölte a ...Bank számlaszámát. A felperes kártérítés iránt terjesztette elő a kereseti kérelmét az alperesekkel szemben, amelyben az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 2.300.000,- Ft összegű nem vagyoni kára és a késedelmes teljesítés miatti kamatigény fejében 53.968,- Ft vagyoni kár és a visszatartott összeg után 29.485,Ft, mint vagyoni kár megfizetésére, ami a pénznek banknál történt lekötése esetén jár volna részére. Felperes a kártérítés indokaként azt az alperesi magatartást határozta meg jogellenes magatartásként, ami egyrészt az eljárás elhúzódásában való közrehatással, másrészt a kifizetés elmulasztásával valósult meg. Felperesi álláspont szerint ezen alperesi magatartással összefüggésben nem jutott kellő időben hozzá az őt megillető összeghez, ami számára súlyos érdeksérelmet okozott. Felperes közlése szerint az eljárás elhúzódásával járó idegfeszültség, magatehetetlen helyzet közrejátszott abban, hogy általános egészségi állapota romlott, szívbeteg lett, magas vérnyomást és érszűkület megbetegedést is megállapítottak nála. Felperes közlése szerint az alperesi eljárás óta ideggyógyászati kezelés alatt áll, nyugtatókat kell szednie, míg ezen panaszai az eljárást megelőzően nem álltak fenn. Kárigénye indokaként továbbá a felperes előadta azt, hogy miután az alperes eljárása folytán a pénzéhez kellő időben nem jutott hozzá, így folyamatban lévő polgári peres eljárásaihoz jogi szakembert igénybe venni nem tudott, a pereit így eredménnyel lefolytatni nem tudta, így érdekérvényesítő képessége, perbeli érdekei szenvedtek sérelmet. Az alperesek, ill. az I. rendű alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozó .. a kereseti kérelem, mint megalapozatlan elutasítását kérték a nem vagyoni kár vonatkozásában. A II. rendű alperes a vagyoni kárral kapcsolatos igényt a
  36. április
  37. és
  38. március 25-i időpont között keletkezett késedelmi kamatok vonatkozásában ismerte el alaposnak, ezt meghaladóan elutasítani kérte. Az alperesek 50-50 %-os kármegosztás alkalmazását is kérték arra hivatkozással, hogy a felperes maga is közrehatott a késedelmes teljesítésben, ugyanis nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az adóstól behajtott összeget a részére ki lehessen utalni. Az alperesek, ill. a beavatkozó kérte a felperes perköltségeiben való marasztalását. A Ptk. -
  39. évi IV. tv. -
  40. § /1/ bekezdés szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A /3/ bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. A Ptk.
  41. § háttérrendelkezése a szerződésen kívüli károkozás általános szabálya, ami a Ptk.
  42. § /1/ bekezdés szerint a következőképpen rendelkezik: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján a kártérítés iránti per során a felperest terheli a bizonyítási kötelezettség azzal összefüggésben, hogy kára következett be az alperes jogellenes magatartásával összefüggésben, amit az alperes a sérelmére felróható módon követett el. A felperes becsatolta az iratokhoz a ... Megyei Bíróság ...számú ítéletét, melyben jelen per felperese a ...Megyei Rendőr-főkapitányság ellen államigazgatási jogkörben okozott kár megfizetését kérte és a bíróság a pártfogó ügyvéd közreműködésével eljáró felperes kereseti kérelmét elutasította. Csatolta továbbá felperes a ...Megyei Bíróság ...számú ítéletét, ahol felperesként eljárva ugyancsak volt pártfogó ügyvédje és a ...Ügyészség és a ...Megyei Rendőr-főkapitányság ellen közigazgatási jogkörben okozott kár miatti kereseti kérelem szintén elutasításra került. A .. Városi Bíróság..... számú ítéletével megállapította felperes bűnösségét önbíráskodás bűntettének kísérletében és ezért őt a bíróság megrovásban részesítette. A büntetés kiszabásának alapjául az szolgált, hogy a felperes
  43. március 14-én írt levelet a II. rendű alperesnek, amelyben felszólította a 2,3 millió forintos - végrehajtási eljárás során keletkezett - kárának a megfizetésére és a felszólítás során súlyos fenyegető kijelentéseket tett. Az ítélet indokolása szerint felperes, mint vádlott védekezése az eljárás során az volt, hogy a levél megírására végső elkeseredésében került sor, ugyanis a bíróság jogerős döntésétől a követelés ténylege behajtásáig 6 év telt el, miközben a felperes más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte, és a pénzre nagy szüksége lett volna. A felperes igazolta azt, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az adós nyugdíjából
  44. augusztus 16-án levont összeget a felperes ... Banknál vezetett bankszámlájára utalta át, ez a bankszámla szám tehát az alperesek előtt már
  45. augusztusában ismert volt. A ...Megyei Bíróság az I. fokú ítéletet helyben hagyta. A ...Megyei Bíróság .... számú ítéletével a
  46. október 4-e óta előzetes fogvatartásban lévő felperes bűnösségét állapította meg különös visszaesőként elkövetett visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel bűntettében, és további bűncselekmények vonatkozásában, ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyház büntetésre és 8 év közügyektől való eltiltásra ítélte. Az eljárás során sor került a felperes igazságügyi elmeorvos szakértői megvizsgálására, aminek során a szakértők azt állapították meg, hogy a felperes sem a vizsgálat idején, sem a cselekmény elkövetés idejében nem szenvedett olyan kóros elmeállapotban, amely képtelenné tette volna, vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes következményeit felismerje, vagy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. Az ítélet indokolás
  47. oldalán írtak szerint „a szakértő a tárgyalás során kiemelte, hogy a vádlott személyiségének kifejezett jellemzője a pszeudológiára való hajlam, vagyis az, hogy tudatosan meghamisítja a valóságot, amely paranoid vonatkoztatásos élmény feldolgozással egészül ki. Ennek lényege az, hogy a vádlott a vele szemben korábban kiszabott különböző büntetések végrehajtása során, majd az azt követően eltelt időben vele kapcsolatos eljárások során ért hatásokat túlzott mértékben szenzitív módon dolgozta fel, „a hatóságok üldözik őt", és ezzel kapcsolatban paranoid jellegű, de szociopátiás vonásokat is mutató történeteket alakított ki. Ezt támasztják alá a szakértő rendelkezésére bocsátott nagyszámú, kézzel írt beadványai is, amelyek a szakértő szerint egyértelműen mind a védekezés szempontjait szolgálják. Ezen vádlotti magatartás tehát nem valamely kóros elmeállapotnak megfelelő állapot, hanem kifejezetten a vádlottal szemben folyó eljárások kapcsán kialakult és a védekezés célszerű szempontjait szolgáló magatartás." A jogerős ítélet ellen a felperes kegyelmi kérelmet terjesztett elő a köztársaségi elnökhöz. A felperes ezen kérelmében közölte azt, hogy az ellene 3 évig tartó büntetőeljárás alatt 68 db bűncselekményt követtek el a rendőrnyomozók, ügyészek, bírák, ügyvédek, szakértők, perdöntő bizonyítékait eltüntették, meghamisították, kijátszották védekezési jogait. A kérvény
  48. pontjában a felperes közölte, hogy a
  49. VI. 8-án 4 év 10 hónapja tartó szabadságvesztése ideje alatt idegileg teljesen kimerült, rendszeres ideggyógyászati kezelés alatt áll, nyugtatókon él. 2005-ben szívinfarktusa volt, szívbeteg lett, érszűkületes és magas vérnyomásos betegségeire rendszeresen minden nap gyógyszert kell szednie, maradandó egészségkárosodást szenvedett el a 4 év alatt. Közölte, hogy
  50. év óta 30 %-os rokkant, az egészségi állapota teljesen tönkrement, 2005-ben az orvos eltiltotta mindenféle munkavégzéstől a fentiek miatt. Megállapítható a felperes büntetőjogi előélete vonatkozásában, hogy 1984-ben kapott első ízben 1 év 2 hónapi szabadságvesztés büntetést, majd 1988-bam újabb 2 év 6 hónap fegyházra ítélték, mint többszörös visszaesőt, és ezt követően bizonyos időközönként elkövetett további bűncselekmények miatt jelentős időtartamú szabadságvesztés büntetéseket töltött a felperes. A .../
  51. számú ügy
  52. szeptember 28-i tárgyalásán becsatolt felperesi beadvány szerint a 2 év előzetes letartóztatásban töltött időtartam alatt újabb betegségeket kapott el, amik addig nem is voltak, amelyeket orvosi látleletekkel tud igazolni a ... Bv. Intézetben készült orvosi vizsgálatok alapján. Közölte, hogy ideiglenesen munkaképtelenné nyilvánították az állandó magas vérnyomásos betegsége miatt, amire rendszeresen minden nap vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell szednie. Az állandó idegfeszültség miatt minden nap idegnyugtató gyógyszereket kell szednie.
  53. február 6án végzett orvosi vizsgálat nem meghatározott személyiségzavart határozott meg a felperesnél, ami korábban nem volt, a
  54. november 2-i vizsgálat pedig alkalmazkodási rendellenességet, ami korábban ilyen nagymértékben nem volt. Az ...
  55. augusztusban nyugtatókat írt fel, mert idegileg ki volt készülve, remegett a lába az idegfeszültségtől, ami korábban nem volt.
  56. VII. hóban a tököli kórházban állandó szemcsepp használatát írták elő égő, fájó szemszárazság miatt, ami a hosszú előzetes letartóztatás miatt alakult ki. Sérelmezte a felperes, hogy valótlan, hamis, nem bizonyítható és nem bizonyított indokok alapján tartják 2 éve ártatlanul fogva a kommunista diktatúra törvényei alapján, amivel a szándékos egészségkárosítás bűntettét követték el ellene. Közölte, hogy maradandó betegségeket okoztak neki és munkaképtelenné tették 2 év alatt. Közölte, hogy mindezek miatt szabadulása után kártérítési pert fog indítani a bíróság és az ügyészség ellen. Hangsúlyozta ártatlanságát és az alapján azonnali szabadlábra helyezését kérte. Felperes a büntetőeljárásban
  57. VI. 30-án csatolt beadványában is azt sérelmezte, hogy az indokolatlan és hosszú előzetes letartóztatás miatt átélt állandó idegfeszültség miatt lett magas folyamatosan a vérnyomása, ami korábban nem volt, ezért fáj a feje és ebből kifolyólag vérzik többször is az orra. A bíróság a felperes fentiekben idézett és beadványaiban közölt állítások alapján lényegében megcáfolva látta azon jelen perbeli felperesi állításokat, amely szerint a leírt egészségkárosodásai és egészségügyi problémái az alperesek tevékenységével összefüggésben alakultak volna ki. A bíróság megítélése szerint az nem zárható ki, hogy az alperesi eljárás alperesnek felróható elhúzódása is közrehatott felperes egészségi állapotának a romlásában, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy a felperes igen hosszú időre visszamenőleg jelentős időtartamot töltött szabadságvesztés büntetésben, a bíróság részéről az értelemszerűnek tekinthető, hogy mindezen eljárások folyamatban léte, majd pedig a szabadságvesztés büntetés letöltése a felperes egészségi állapotát már hátrányosan befolyásolta. A bíróságnak tudomása van arról mind a felperes jelen perbeli beadványai alapján, mind pedig hivatalos úton arról, hogy a felperes igen nagy számban indít polgári peres eljárásokat, amelyek kapcsán jellemzően a jelen perbelihez, ill. az idézett büntető eljárásbeli anyaghoz hasonlóan minden közreműködő személy eljárási cselekményeit alapvetően és súlyosan jogszabályellenesnek, törvénysértőnek, önmagával szemben alapok nélkül hátrányosnak, és így megkárosítónak értékel. A bíróság nem adott helyt a felperesi bizonyítási indítványnak a jelen per keretén belül orvosszakértői bizonyítás elrendelése vonatkozásában, ugyanis az a bíróság megítélése szerint szakértői úton sem állapítható meg, hogy a rendkívül nagy mennyiségű, sok évre visszamenőlegesen zajlott polgári és büntető eljárások figyelembevételével, hogy az egyes eljárások és ezeken belül az alperes perben érintett végrehajtási eljárása során történt cselekmények pontosan mennyiben és hogyan hatottak közre a felperes egészségromlásában. A bíróság megítélése szerint tehát az orvosszakértői véleménytől a per során megnyugtató módon felhasználható eredmény eleve nem lett volna várható, a bíróság így nem adott helyt a felperesi bizonyítási indítványnak. A felperes vagyoni kárigényével összefüggésben vizsgálódva a bíróság az alperes jogellenes magatartását annyiban találta relevánsnak, amennyiben azzal konkrét okozati összefüggésben kapta meg a felperes késedelemmel a végrehajtás során neki járó összeget. Jogerős bírósági végzés állapította meg ugyan azt, hogy az alperesnek az adós elhalálozása után az adós részére ügygondnokot kellett volna kirendelnie és az eljárást ily módon folytatni, azonban az ügygondnok kirendelése önmagában a végrehajtási eljárás eredményességét nem idézi elő. Az alperes által az adós ingatlanára megkísérelt árverezés nem vezetett eredményre, a nyugdíj vonatkozásában pedig késedelem nélkül megtette a II. rendű alperes a szükséges intézkedést. A bíróság megítélése szerint a II. rendű alperes részéről a jogellenes magatartás, tehát a perben releváns módon érvényesülő késedelmes magatartás abban mutatkozott meg, hogy az adós jogutódja részéről történt befizetés időpontjától számítva csak közel egy év elteltével eszközölt olyan átutalást a felperes javára, ami eredményesnek volt értékelhető annak ellenére, hogy a felperes ...Bankos számlaszámáról már
  58. január
  59. óta ismerete volt, amint azt a II. rendű alperes a
  60. tárgyalási jegyzőkönyv
  61. oldalán maga is elismerte. A bíróság ezen időtartam vonatkozásában az aktuális késedelmi kamatok erejéig találta tehát megalapozottnak a kereseti kérelmet, ezért a II. rendű alperest kötelezte 27.000,- Ft, ill. ezen összeg után
  62. szeptember 1-től a törvényes, Ptk.
  63. /1/ bekezdés szerinti késedelmi kamatok megfizetésére a felperes javára. A bíróság nem adott helyt a II. rendű alperes azon bizonyítási indítványának, hogy a bíróság a ... Bank megkeresése útján győződjön meg arról, hogy erre a bankszámlára történő utalás csak a II. rendű alperes személyes közbenjárása, azaz a számla „visszaélesítése" alapján kerülhetett sor, ugyanis a bank a számlát meg kívánta volna szüntetni. A bíróságnak az a megítélése, hogy a végrehajtónak különösebb személyes közbenjárást kifejtenie annak érdekében, hogy az adós számára eredményes intézkedést foganatosíthasson, nem kell, ilyen jogszabályi kötelezettsége nincsen. A végrehajtó kötelessége abban áll, hogy a végrehajtási iratokból ismert számlaszámra a kiutalást haladéktalanul megtegye, és amennyiben a bank részéről az összeg befogatásának vagy kezelésének bármiféle akadálya van, a banknak kell az ezzel kapcsolatos hivatalos közléseket a végrehajtó felé megtennie, amint a ...Bank részéről ténylegesen meg is történt. Az a körülmény, hogy a II. rendű alperes vélhetőleg a felperes fenyegetést tartalmazó levelének a hatására, ill. esetlegesen korábbi saját mulasztását felismerve esetlegesen tett is valamiféle intézkedést a ... Bank vezetője iránt, a bíróság megítélése szerint a perben nem releváns körülmény. Egyebekben II. rendű alperesi közlés szerint a bank részéről csak szándék volt arra, hogy a felperes számláját megszünteti. A bíróság elutasította a kereseti kérelmet az időben átutalt pénz banki lekötése esetén járó 29.485,Ft vonatkozásában, ugyanis a felperes beadványai szerint az alperesi eljárás elhúzódása főleg azért volt számára sérelmes, mert számos fizetési kötelezettségének pénz hiányában nem tudott eleget tenni. A bíróság megítélése szerint teljesen életszerűtlen ilyen körülményként figyelembe venni azt az elmaradt hasznot, ami a pénz tartós lekötése esetén járna a felperesnek. A bíróság az alperes kármegosztás iránti indítványát nem találta megalapozottnak, miután alperesi elismerés szerint volt már 2006-tól ismert a végrehajtási aktában az a bankszámla szám, amire a tényleges kiutalás végül is sikeres volt. A korábbiakban ismertetettek szerint 27.000,- Ft erejéig a bíróság a II. rendű alperesi kártérítési kötelezettség jogszabályi alapját is megállapíthatónak találta, ugyanakkor ebben a körben lényegében alperesi elismerésként is tekinthető az alperesi nyilatkozat, hiszen az 53.000,- Ft-os vagyoni kárigény vonatkozásában kért 50 %-os kármegosztást. A bírósági végrehajtási eljárásról szóló
  64. évi LIII. tv.
  65. § /1/ és /2/ bekezdése alapján a bíróság a kártérítési felelősséget a II. rendű alperessel szemben találta megállapíthatónak, ezen rendelkezések ugyanis kifejezetten a végrehajtó kárfelelősségét mondják ki, ill. a végrehajtó vonatkozásában rendelkeznek a felelősségbiztosítási szerződés megkötésének kötelezettségéről. A bíróság ezért a kereseti kérelmet az I. rendű alperessel szemben elutasította. A felperes a per során leveleiben azt közölte, hogy az I. rendű alperes perbevonását nem kívánja, ugyanakkor a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd nyilatkozata az volt, hogy alperesként meg kívánja jelölni az I. rendű alperest is. A Polgári perrendtartás előírása szerint amennyiben az ügyfél és jogi képviselője jognyilatkozatai egymástól eltérnek, a bíróság a per adatai alapján saját meggyőződése szerint dönt arról, hogy mely nyilatkozatot tekinti irányadónak. A jelen esetben, miután nem ténybeli, hanem kifejezetten jogi tartalmú nyilatkozat megtételéről volt szó, a bíróság a jogi képviselő által tett jognyilatkozatot tekintette irányadónak a per további részében. A felperes a per során lényegében pervesztesnek bizonyult, ugyanis az általa követelt kárösszeghez képest a bíróság által megítélt kár olyan elhanyagolható mértékű, hogy az lényegében megfelel egy felperesi pervesztességnek. Erre tekintettel kötelezte a bíróság a felperest az alperesek, ill. az alperesi beavatkozó perköltségének a megtérítésére, utóbbi vonatkozásában figyelembe véve a 32/2003./VIII.22./ IM. rendelet
  66. §-ában foglaltakat. A per során az I. rendű alperes képviseletében a II. rendű alperes járt el, ezért a bíróság a II. rendű alperes 3 tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos útiköltségét vette figyelembe a perköltség keretén belül. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  67. §. /1/ bekezdésén, a fellebbezés elbírálására vonatkozó tájékoztatás a Pp.
  68. §. /3/ bekezdésén és a 256/A-B-C-D. §. rendelkezésein alapszik. ….,
  69. február
  70. … sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó .../.../ ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd által képviselt ... /... tartózkodási hely: ... Fegyház és Börtön ..../ felperesnek - ... Végrehajtó Iroda /..../ I. rendű és ... /..../ II. rendű alperesek ellen - ... jogi előadó által képviselt ... Biztosító Zrt. /1.../ alperesi beavatkozó beavatkozása mellett - 2.300.000,- Ft és járulékai iránt indított perében a bíróság meghozta a következő kiegészítő ítéletet: A törvényszék a
  71. számú ítéletet a következőképpen egészíti ki: Megállapítja a bíróság, hogy a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíját a Magyar Állam viseli. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a ...Ítélőtáblához címzetten, a ...Törvényszéknél lehet 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Indokolás: A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
  72. évi III. tv.
  73. § /6/ bekezdése alapján rendelkezett a
  74. számú ítélet kiegészítéséről tekintettel arra, hogy az ítélet nem tartalmazott rendelkezést a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíjának viselése tekintetében, holott az jogszabály alapján kötelező. A bíróság az ítélet indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes kereseti kérelme oly kis mértékben bizonyult alaposnak, hogy az lényegében egy felperesi pervesztességnek felel meg. Ebből következik, hogy a személyes költségmentes felperes helyett a Pp.
  75. §, ill. 6/1986.VI.26./ IM rendelet
  76. § értelmében a pártfogó ügyvédi munkadíjat a Magyar Állam viseli. A végzés elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  77. § /1/ bekezdésén nyugszik. ...
  78. április
  79. … sk. bíró Záradék: A kiegészítő ítélet
  80. május
  81. napján jogerőre emelkedett. ...,
  82. június
  83. … sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.