SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.494/2012/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Siófoki
- számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fabó Gábor ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a dr. Konczné dr. Tóth Edit ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és egyéb iránt indított perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében (alperesi beavatkozóneve, címe) alatti lakos beavatkozott - a Kecskeméti Törvényszék
- október
- napján kelt 3.G.40.237/2011/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, megállapítja, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást azáltal követett el, hogy a beavatkozóval
- július 30-án kötött forgalmazási megállapodás alapján a C... Bt. által csomagolt és tőle beszerzett dobozos rovarhálót hozott forgalomba olyan jellegzetes csomagolással, amelyről a felperes által forgalmazott árut szokták felismerni. Az elsőfokú ítélet szerinti jogkövetkezmények alkalmazását ezekre a termékekre korlátozza. Az alperes által fizetendő elsőfokú (Kettőszázhatvanezer) Ft-ra leszállítja. eljárási költség összegét 260.000,- Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A peres felek különféle áruk nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozó gazdasági társaságok, melyek között dobozos rovarháló is szerepel. A felperes 2005-ig a német S... GmbH. által csomagolt és exportált rovarhálót forgalmazta Magyarországon, majd
- október 25-én szerződést kötött -2- a G... Bt-vel a termékcsalád egyedi csomagolásának megtervezésére. A társaság a szerződés alapján elkészítette a grafikai alaptervet és azt piktogramokkal, ábrákkal, képekkel bővítette ki, méretezte, valamint logót, cikkszámot és kódot szerepeltetett rajta. Az így megterveztetett - Kínában legyártott - csomagolással ellátott terméket a felperes részére - megbízásából - a F... Kft. hozta be az országba. Az árut Magyarországon a felperes forgalmazta, azonban a köztük létrejött szerződés alapján az importőr cég is vásárolt a felperestől rovarhálót, melyet jogosult volt továbbértékesíteni. Az alperes
- közepéig szintén a F... Kft. által az országba szállított rovarhálót forgalmazta az e céggel megkötött szerződés alapján. A termék csomagolása a felperes által forgalmazottéval azonos volt, a dobozokon a felperes kódja is szerepelt. Az alperes
- július 30-án forgalmazási szerződést kötött a C... Bt-vel, ekkortól tőle szerezte be továbbértékesítési céllal a rovarhálót, amelynek csomagolódoboza - a
- július 30-i bejelentési időponttól - formatervezési mintaoltalom alatt állt. A mintaoltalom jogosultja a C... Bt. beltagja, a beavatkozó volt, aki az alperes számára a „rovarháló dobozra és annak tartalmára, akár közvetlenül, akár a C... Bt-n keresztül történő forgalmazási jogot engedményezett”. Az alperes által forgalmazott, a C... Bt-től megvásárolt rovarháló oldalélének aránya azonos a felperes által forgalmazottéval. A homloklapon elhelyezett ábrák, színek összeállítása, az áru bemutatására szolgáló kivágás és az ábra alatti országjelölések szintén megegyeznek. Különbséget mutat a „rovarháló” felirat a betűk típusában, nagyságában, színében. A magyaron kívül eltérő nyelveken szerepelnek a csomagolásokon a feliratok. A dobozok hátlapján a háló felhelyezését bemutató ábrák és az alkalmazott színek azonosak. Az alperes által forgalmazott rovarháló dobozain nemzeti színű zászlók és a forgalmazó cégek adatai láthatók, míg a felperesi csomagolásokon ehelyett a társaság adatai kerültek feltüntetésre. Mindkét csomagolás felakasztásra szolgáló füllel rendelkezik. A beavatkozó javára bejegyzett formatervezési mintaoltalmat a Magyar Szabadalmi Hivatal
- július 13-i határozatával - a felperes kérelmére - a keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisítette az egyéni jelleg hiánya miatt. Ezzel összefüggésben határozatának indokolásában kifejtette, a minta bár új volt, a két csomagolás a tájékozott használóra nem tesz eltérő összbenyomást. A Fővárosi Bíróság a határozat indokolásának részbeni megváltoztatása iránt kezdeményezett 3.Pk.26.141/2010.számú eljárásban
- sorszámú végzésével megállapította, hogy a minta megsemmisítésének a
- évi XLVIII. törvény (Fmt.)
- §
(1)bekezdése alapján is helye van, mert a felperes a korábbi használatot bizonyította és az eljárásban a beavatkozó is úgy nyilatkozott, hogy mintaoltalmi bejelentését megelőzően a felperes egyedül volt jelen a termékkel a piacon. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást, jellegbitorlást (Tpvt. 6. §) valósított meg azzal, hogy a felperes által kialakított jellegzetes csomagolással, hozzájárulása nélkül hozta forgalomba a dobozos rovarhálót. Kérte az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 86. §
(2)bekezdés a), b),
- d)és
- g)pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. Hivatkozása szerint a felek versenytársaknak minősülnek, s az alperes a korábbi - kizárólagos - felperesi -3Gf.I.30.494/2012/5. szám forgalmazás szerinti jellegzetes csomagolással szinte teljesen egyező külsővel hozta forgalomba ugyanazt a terméket. Állította, a csomagolást a megbízása alapján 2005-ben tervezték. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 2006-tól - a felpereshez hasonlóan - a F... Kft-től vásárolta a dobozos szúnyoghálót, 2008. júliusától viszont már a C... Bt-től szerzi be a saját vonalkódjával ellátott terméket. Mivel e társaság minősül a termék magyarországi forgalomba hozójának, amennyiben a csomagolás a felperes által forgalmazottéhoz hasonló, azért az alperes felelősséggel nem tartozhat, a csomagolás megváltoztatására, átalakítására nem jogosult. Ezzel összefüggésben kiemelte, a Tpvt. 6. §-ában rögzített jellegbitorlást csak a forgalomba hozó valósíthatja meg, ezzel szemben az alperes a terméket csupán értékesítette. Utalt arra is, hogy a felek nem minősülnek versenytársaknak, miután Magyarország eltérő részein forgalmazzák a rovarhálókat. Álláspontja szerint az sem állapítható meg, hogy a felperes korábban lett volna jelen a termékkel a piacon. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az alperes tisztességtelen piaci magatartást követett el azzal, hogy dobozos rovarhálót hozott forgalomba olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, amelyről a felperes által forgalmazott árut szokták felismerni. A kereseti kérelemmel egyezően döntött a Tpvt. 86. §
(2)bekezdés a), b),
- d)és
- g)pontjában írt objektív jogkövetkezmények alkalmazásáról. Határozatának indokolása szerint a felek versenytársaknak minősülnek, mivel azonos területen hasonló terméket forgalmaznak. Tekintettel arra, hogy a piacon az alperes később jelent meg, s az általa forgalmazott rovarháló csomagolása a felperesi termékéhez hasonló, a Tpvt. 6. §-ában foglalt törvényi feltételek megvalósultak, az alperes jellegbitorlást követett el. Emiatt a jogsértés objektív jogkövetkezményeinek alkalmazása indokolt. Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő fellebbezést. Érvelése szerint a per eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a terméket melyik cég hozta forgalomba Magyarországon. Miután az alperes azt a C... Bt-től szerzi be, csak ez a társaság valósíthatta meg a tisztességtelen piaci magatartást. Kiemelte, a csomagolás megváltoztatására, átalakítására az alperes egyébként sem jogosult. Álláspontja szerint a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani az eljárás során, hogy a csomagolást maga terveztette, illetve a terméket ő hozta korábban forgalomba, ami kizárja a hivatkozott jogsértés megvalósulását. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. A fellebbezés kisebb részben alapos. A versenyjogi jogsértés, a jellegbitorlás törvényi tényállását a Tpvt. 6. §-a rögzíti, melyben többek közt - tiltja az árunak a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással való forgalomba hozatalát, amelyről a -4versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A tilalom akkor is érvényesül, ha a jellegzetes csomagolású áru nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt. A jellegbitorlás megvalósulásának egyik konjunktív feltételeként helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek versenytársaknak minősülnek, a magyarországi azonos - piacon hasonló tevékenységet folytatnak, mindketten foglalkoznak rovarháló forgalmazásával. A Tpvt. személyi hatályát rögzítő 1. § rendelkezéséből következően ugyanazon termék vonatkozásában a magyar piacon egyidőben jelenlévő vállalkozók egymásnak piaci versenytársai (eBDT2002. 718. számú eseti döntés indokolása). A felek versenytársi minőségét támasztja alá ugyanakkor a beavatkozó vallomása is, mely szerint „az alperes panaszkodott arra, hogy a felperes őt a magyarországi piacról ki akarja szorítani” (7.G.40.224/2008/23. számú jegyzőkönyv 3. oldal). A felperes keresetében a jellegbitorlást abban látta megvalósulni, hogy az alperes az árut olyan jellegzetes csomagolásban hozta forgalomba, értékesítette, amelyről a felperes által forgalmazott szúnyoghálót szokták felismerni. A perbeli esetben nem maga az áru esik a felperesi hivatkozás szerint jellegbitorlás alá, hanem az elhelyezésére szolgáló doboz, a csomagolás. Ugyanakkor az alperes nem az előállítással - gyártással - valósította meg a versenyjogi tényállás elkövetési magatartását, hanem a forgalomba hozatallal. A Tpvt. 6. §-a a jogsértést nem szűkíti le a gyártásra, felhasználásra, az kiterjed a csomagolás utánzatának forgalomba hozatalára is. Ennek indoka, hogy a csomagolás utánzása akkor is hátrányt, jogsérelmet okoz a terméket forgalmazó versenytársnak, ha egy másik kereskedő utánzott csomagolású terméket árul (Hasonlóan: A versenytörvény magyarázata. KJK-Kerszöv Kiadó 2002. 62. oldal; továbbá: Legfelsőbb Bíróság (Kúria) Pf.IV.20.015/1998/2. számú ítélet). A versenyjogi jogsértést nem kizárólag a sérelmezett csomagolást gyártó, vagy az országban az értékesítési láncban először forgalomba hozó társaságok követhetik el. Az alperes által 2008. július végéig forgalmazott, a F... Kft-től vásárolt és csomagolt termék tekintetében a jellegbitorlás nem valósult meg. A felperesi képviselő az eljárás során (11. sorszámú jegyzőkönyv 6. oldal) maga nyilatkozott úgy, hogy „a F... Kft-nek a felperessel kötött megállapodás alapján van jogosultsága arra, hogy ebben a dobozban forgalmazza a terméket”. Ennek következtében a F... Kft-től vásárolt, csomagolt termék egytekintet alá esik azzal, mintha azt az alperes közvetlenül a felperestől vásárolta volna; az ilyen csomagolásban történő forgalmazás a jogosult, vagyis a felperes hozzájárulásával, engedélyével történtnek minősül akkor is, ha az értékesítési láncban kizárólag a jogosultat közvetlenül követő forgalmazó, vagyis a jogosult szerződéses partnere részére adott kifejezett hozzájárulást a forgalmazáshoz. Amennyiben tehát a jogosult - a rendszerint többlépcsős - értékesítésben az egyik forgalmazó részére engedélyt ad a forgalmazásra az általa kialakított csomagolásban, értelemszerűen úgy kell tekinteni, mintha ezt a hozzájárulást mindazon forgalmazók részére megadta volna, akik a forgalmazásra felhatalmazott társaság szerződéses partnerei, illetőleg az értékesítési láncban őt követik. -5Gf.I.30.494/2012/5. szám Azt, hogy a F... Kft. a felperes hozzájárulásával hozta forgalomba a felperesi csomagolásban a perbeli terméket alátámasztja továbbá a felperesi képviselő 7.G.40.224/2008/6. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldalán szereplő tényelőadása, mely szerint a felperes megbízta a F... Kft-t, Kínából hozza be az árukat, majd a kft. a felperestől visszavásárolt áruból értékesített - egyebek között - az alperes részére. A forgalmazási hozzájárulás tényét erősítette meg (tanú személyneve), a F... Kft. ügyvezetője is tanúvallomásában (7.G.40.224/2008/9. sorszámú jegyzőkönyv 2-3. oldal), e szerint a társaság a felperessel egyeztetett módon kínálta fel saját vevőkörének az árut. Előadta, ennek keretében 2008-ig az alperesnek is értékesített olyan csomagolásban, amelyre a felperes engedélyt adott. Vallomásában utalt arra, hogy a problémák akkortól kezdődtek, amikortól az alperes a C... Bt-től szerzett be árut a felperesével összetéveszthető csomagolásban. A beavatkozó az eljárás során ezzel egyező nyilatkozatot tett (7.G.40.224/2008/27. sorszámú jegyzőkönyv 3.oldal). A jogsértő helyzet tehát 2008. évben alakult ki, amikortól az alperes a C... Bt-től származó csomagolt szúnyoghálót kezdte forgalmazni. Tény, hogy a dobozt a C... Bt. beltagja, a beavatkozó tervezte, mintaoltalmi védelmet ő kapott a Magyar Szabadalmi Hivataltól 2008. július 30-i hatállyal. Utóbb azonban - a felperes által bizonyított jogsérelem miatt - az oltalmat a keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisítették megállapítva, hogy az áruk csomagolásának összhatása azok összetéveszthetőségét eredményezi. Az a körülmény, hogy a jogsértő módon csomagolt termék forgalmazására a beavatkozó - még a mintaoltalom megsemmisítését megelőzően - jogosultságot adott az alperesnek (27/A/1.) nem befolyásolja a jellegbitorlás megvalósulását, mivel a jogsértő csomagolással történt forgalomba hozatal objektíve megvalósította a jogsértést. Jellegbitorlás ugyanis nem csak célzatos magatartással történhet (Hasonlóan: Magyar Versenyjog. HVG-ORAC Kiadó 2011. 110. oldal), hanem objektív helyzet bekövetkeztével is. Megjegyzi az ítélőtábla, a beavatkozó vallomásából arra lehet következtetni, hogy az alperes tudott a jogsértés tényéről, ismerte a beavatkozó által kezdeményezett mintaoltalmi eljárás, majd a részére adott forgalmazási engedélyezés előzményeit, a 2008. július 30-át követő forgalmazással a C... Bt-vel üzleti céljaik közösek voltak (7.G.40.224/2008/23. sorszámú jegyzőkönyv 3-4. oldal). Az objektív jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából azonban mindezek jelentőséggel nem bírnak, ugyanakkor a bíróságnak a Tpvt. 86. §
(2)bekezdés e) pontjában rögzített szubjektív jogkövetkezményről, a kártérítésről döntenie nem kellett, mivel a felperes erre irányuló igényt keresetében nem érvényesített. Miután a fentiek szerint az alperes megvalósította a Tpvt.
- §-ában meghatározott jellegbitorlás törvényi tényállását - a
- július 30-án a beavatkozóval megkötött forgalmazási megállapodás alapján, a C... Bt. által csomagolt és tőle beszerzett dobozos rovarháló forgalomba hozatalával -, ezen áruk tekintetében megalapozottan alkalmazta az elsőfokú bíróság a Tpvt.
- §
(2)bekezdés a), b),
- d)és
- g)pontjaiban foglalt objektív jogkövetkezményeket. -6A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdésének alkalmazásával részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, az alperes tisztességtelen piaci magatartást azáltal követett el, hogy a beavatkozóval
- július 30-án kötött forgalmazási megállapodás alapján a C... Bt. által csomagolt és tőle beszerzett dobozos rovarhálót hozott forgalomba olyan jellegzetes csomagolással, amelyről a felperes által forgalmazott árut szokták felismerni. Az alperes jogkövetkezményekben történt elsőfokú ítélet szerinti marasztalását is ezekre a termékekre korlátozta. Tekintettel arra, hogy a részbeni megváltoztatás következtében módosultak a pernyertességi-pervesztességi arányok, az ítélőtábla az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási költség összegét 260.000,- Ft-ra leszállította (Pp.
- §
(1)bekezdés). Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A nagyobb részben eredménytelennek bizonyult fellebbezés kapcsán az alperest kötelezte - ennek arányában - a felperes részére másodfokú eljárási költség megfizetésére, melynek összegét a kifejtett munkával arányosan határozta meg (Pp.81. §
(1)bekezdés, 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)-
(6)bekezdés). S z e g e d ,
- március hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. . Mányoki Zsolt sk. előadó bíró táblabíró A kiadmány hiteléül: