SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.502/2012/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Rosonczy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rosonczy Enikő ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a dr. Zalai Péter ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen versenyjogi jogsértés megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 9.G.40.009/2010/
- számú ítéletével szemben a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes a B1-
- cikkszámú kisvonat és B1-
- cikkszámú kisgőzös játszótermékek tekintetében jogsértést követett el azáltal, hogy e termékeket olyan jellegzetes külsővel gyártotta, amelyről a felperest szokták felismerni. Kötelezi alperest e termékek tekintetében a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől pedig eltiltja. Feljogosítja a felperest, hogy az ítélet keresetnek helyt adó rendelkező részét - a jogsértő alperes költségén - egy alkalommal saját internetes honlapján közzétegye. Kötelezi az alperest, hogy a kisvonat és a kisgőzös tekintetében szolgáltasson 30 napon belül adatot a felperesnek a forgalmazásról, jelölje meg tételesen, mely megrendelőnek, mikor, milyen mennyiségű és értékű jogsértéssel előállított játszóeszközt szállított a
- október 1-től
- október 31-ig terjedő időszakban. Kötelezi alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 200.000,- (Kettőszázezer) Ft elsőfokú eljárási költséget. Egyebekben az ítéletet helybenhagyja. A felek maguk viselik másodfokú eljárási költségeiket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. -2- INDOKOLÁS: A felperes alapításától,
- évtől kezdődően játszótéri eszközök gyártásával foglalkozik. A 130/
- (X. 8.) FVM. rendeletben írtaknak megfelelően az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott pályázat útján lehetőség nyílt az önkormányzatok számára, hogy a támogatási pénzből településükön biztonságos játszóteret létesítsenek. Az I... Kft. számos önkormányzattal kapcsolatban állt, közreműködött a pályázati anyagok elkészítésében. Ennek során a felperes az I... Kft-vel együttműködött, átadta részére a pályázat elkészítéséhez szükséges telepítési tervet, valamint az egyes játszóeszközök műszaki dokumentációját, bízva abban, hogy a játszóeszközök gyártását tőle rendelik meg. A felperes és az I... Kft. együttműködése
- őszén megszűnt. Az I... Kft. ügyvezetője, (személy
- neve) (személy 2.neve)-val létrehozta a B... Kft-t, amely cég részt vett a nyertes önkormányzatok által a játszóterek megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton. A B... Kft. ennek során felhasználta (személy
- neve) közreműködése eredményeként a felperessel folytatott együttműködés során birtokába került műszaki dokumentációt is. A B... Kft. az A... Kft-től, az A... Kft. pedig az alperestől rendelte meg 2009-ben a pályázati kiírásban foglalt játszótéri eszközök terveinek elkészítését és a játékok gyártását. Az alperes megrendelése alapján a terveket személy szerint (személy 3.neve) készítette, az A... Kft-től megkapta a felperes által készített műszaki dokumentációt. A tervező birtokába került a felperes nyújtó-amőba-tekerő játékeszköz tervezése során készített műszaki rajza is, amely alapján a felperes még gyártást nem végzett, továbbá a B1-
- cikkszámú kisvonat és a B1-
- cikkszámú kisgőzös játékeszköz műszaki rajza is. Az alperes által gyártott, említett játékeszközök a felperes által gyártott eszközökhöz az összetéveszthetőségig hasonlóak. A felperes versenyjogi jogsértésre, másodlagosan a szellemi alkotáshoz fűződő jogának sérelmére hivatkozással keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Keresetlevelében ideiglenes intézkedés elrendelését kérte, amelynek a bíróság részben helyt adott, és az alperest eltiltotta a felperesi termékkatalógusban felsorolt cikkszámú termékek gyártásától. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a
- április
- napján kelt Gpkf.I.30.178/2010/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. A felperes közvetlenül a perindítást követően,
- január 15-én a vele kapcsolatba került önkormányzatokkal tudatta, hogy „a
- júliusában alapított off-shore tulajdonú, a magyarországi játszóeszköz-gyártás és játszótér építés piacán ismeretlen cég, a alperes neveáltal gyártott termékeszközök megtévesztően hasonlítanak a pályázati dokumentációban szereplő és az A... Kft. által előállított termékekhez anélkül, hogy ehhez az A... Kft. engedélyét adta volna. A alperes neveáltal gyártott termékek műszaki színvonala nem felel meg a pályázati anyagban szereplő műszaki leírásnak. Nem tartalmaz rozsdamentes alkatrészeket, színes HDPE műanyag elemeket, csúszásmentes, filmbevonatos időjárás álló rétegelt lemezből készült tető- illetve dobogó elemeket stb. A már telepített eszközökön gyakoriak az „eu-s szabványoknak” MSZ EN 1176, MSZ EN 1177 nem megfelelő megoldások, fejbeszorulási, ujjbeszorulási helyek, kiálló csavarvégek, nem -3Gf.I.30.502/2012/
- szám megfelelő láncméretek, a szabványnak nem megfelelő méretű bejárati nyílások és sok helyen az ütéscsillapító burkolatok méretei is eltérnek a szabványban előírttól. Az igénytelen kivitelezést bizonyítja a túlhúzott csavarok miatti felületi anyagkiszáradások stb. A fenti problémákat egy, a Gazdasági Minisztérium által kijelölt szabványossági felülvizsgálat elvégzésére feljogosított cég tárta fel. Az A... Kft. számára sérelmes, hogy az általa gyártott és forgalmazott játszóeszközökhöz a megtévesztésig hasonló, de műszaki színvonalában nem azonos, viszont lényegesen magasabb árú, mégis olyan jellegzetes külsővel rendelkező játszóeszközök kerülnek a kistelepülések játszótereire, amelyekről az A... Kft-t, mint versenytársat szokták felismerni...” Az elsőfokú végzést
- február 15-én e-mail útján továbbította a felperes az önkormányzatoknak, utalt arra, hogy a végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, bár az fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. A felperes keresetében az általa gyártott illetve tervezett játszóeszközökkel kapcsolatban elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.)
- §-a megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az alperes a megtévesztésig hasonló játszóeszközeit olyan jellegzetes külsővel gyártja és hozza forgalomba, amelyekről az ő termékeit szokták felismerni. Kérte kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltásra, a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztásra. Kérte végül, hogy az alperes szolgáltasson adatot a forgalmazásban részt vevőkről. A Tpvt. 3.§-a alapján annak megállapítását is kérte, hogy az alperes az ő jóhírnevét veszélyeztette azzal, hogy a pályázati anyagban szereplő teljes termékkörét „lemásolta”, a nyertes önkormányzatok piacáról kiszorította. E jogsértést továbbá elkövette azzal is, hogy a felperes termékeivel összetéveszthető termékei gyenge minőségűek. A játszóeszközeinek műszaki leírásai, rajzai jogosulatlan megszerzése, felhasználása kapcsán a Tpvt.
- § és
- § sérelmére is hivatkozott, kérve e jogsértés objektív következményeinek alkalmazását. Másodlagosan ugyanezen jogsértésre figyelemmel a Ptk.
- §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés alapján kérte a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását és az alperes jogsértéstől való eltiltását. A nyújtó-amőba-tekerő játszóeszköz tekintetében a szellemi alkotáshoz fűződő jogai megsértésére hivatkozott, kérve a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai szerinti jogkövetkezmények alkalmazását. Állította, termékei egyedi jellegzetességgel rendelkeznek, ilyen az alapanyag, kizárólag a felperes gyártott ugyanis ebben az időben körmart fa alapanyagú játszóeszközöket, ilyen színezést is csak ő alkalmazott. Az alperes a felperes termékeinek külső megjelenését másolta, összetéveszthetőségig hasonló eszközöket gyártott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperessel versenytársak lennének. Kétségbe vonta, hogy a felperes termékei rendelkeznének egyedi jellemzőkkel. Hangsúlyozta, az önkormányzatokkal nem került semmilyen kapcsolatba, nem vett részt egyetlen pályázaton sem, így a felperes piaci pozícióját nem rontotta. -4- Viszontkeresetében annak megállapítását kérte, hogy a jóhírnév megsértését jelentették a felperes
- január 25-én kelt levelében szereplő állítások, ugyanilyen igénnyel élt a
- február 15-i levél kapcsán is. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott és megállapította, hogy az alperes jogsértést követett el, amikor a nyújtó-amőba-tekerő játékeszköz gyártása során a felperes által készített műszaki rajzot, tervet felhasználta. Eltiltotta a további jogsértéstől és elégtételként arra kötelezte, hogy két országos napilapban az ítélet ezen megállapítását saját költségén tegye közzé. Az alperes viszontkeresetének is csak részben adott helyt, megállapította, a felperes megsértette az alperes jóhírnevét azzal, hogy
- január 25-én az érintett önkormányzatokkal tudatta, az alperes által gyártott termékek műszaki színvonala nem felel meg a pályázati anyagban szereplő műszaki leírásnak és a kivitelezés igénytelen. Eltiltotta a további jogsértéstől és elégtételként arra kötelezte, hogy az érintett önkormányzatok részére az ítélet ezen megállapításait küldje meg. Az indokolásban megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a felperes versenytársa, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen jogviszony keretei között fejtette ki (BDT
- 718.). A jellegbitorlás tényét az áru külső formája alapján vizsgálta. (személy 4.neve), valamint a Szakértői Testület egybehangzó szakértői véleménye alapján a játszóeszközök egyenkénti értékelését követően megállapította, hogy az őrtorony, továbbá a kisvonat és a kisgőzöst kivételével a termékek jellegzetes külsővel amely más hasonló terméktől azokat megkülönböztetné - nem rendelkeznek. Az őrtoronynál az alperes által gyártott eszköz oly mértékben eltér a felperesi terméktől, hogy teljesen eltérő összbenyomást gyakorol a felhasználóra, így az állított jogsértés nem igazolt. A kisvonat és a kisgőzöst tekintetében pedig a felperes nem igazolta, hogy nagy számban és lényegében azonos formai kialakításban gyártja azokat, így a fogyasztóban tartós kép a termékről nem rögzülhetett. Emiatt az áltagfogyasztó az alperesi termékekről nem asszociálhat a felperesi termékekre. A Tpvt.
- §-ára alapított kereset kapcsán kifejtette, a közbeszerzési eljárásban a felperes és az alperes nem vettek részt, így nem igazolt, hogy erről a piacról a felperest az alperes szorította ki. (személy 4.neve) szakértő véleménye megerősítette, hogy a felperes által megjelölt hibák nagy része csupán telepítési hiba, ezért a felperes a
- január 25-i levelében tett tényállításai valóságát igazolni nem tudta. A szellemi alkotás védelme körében egyedül a nyújtó-amőba-tekerő játék műszaki rajzának, tervének felhasználását minősítette jogsértőnek, egyebekben kifejtette, nincs igazolva, hogy az alperes jogosulatlanul, tisztességtelen módon használta volna fel azon szellemi termékeket, amelyeket az A... Kft-től kapott. A műszaki rajzok, tervek jogosultjának személyét az alperes nem ismerte, a tényleges helyzettel nem volt tisztában. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes élt fellebbezéssel, annak részbeni megváltoztatását kérte, a Tpvt.
- §-a alapján az őrtorony, a kisvonat és a kisgőzöst játszóeszközök tekintetében a keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy 2008-ban 250, 2009-ben 217 megrendelést teljesített a -5Gf.I.30.502/2012/
- szám játszóeszközök piacán, jelentős piaci jelenléttel bírt az ország egész területén. A Szakértői Testület véleményére utalva kiemelte, az őrtorony, a kisvonat és a kisgőzöst esetében egyértelműen megállapítható, hogy azok rendelkeznek olyan jellegzetes külsővel, amely a piacon lévő többi hasonló rendeltetésű terméktől megkülönbözteti. Külső megjelenésükben, anyagukban, színvilágukat tekintve ezek a termékek egyedi jellemzőkkel bírnak. A Tpvt.
- §
(2)bekezdés g) pontja alapján kérte az alperes kötelezését arra is, szolgáltasson adatot a forgalmazásban résztvevőkről úgy, hogy jelölje meg tételesen, mely megrendelőnek, mikor, milyen mennyiségű és milyen értékű jogsértéssel előállított játszóeszközöket szállított
- október 1-től
- október 31-ig. Változatlanul fenntartotta a Tpvt.
- §-ára alapított kereseti kérelmét is, állítva, hogy az alperes nemcsak egy-egy termékét, hanem a pályázati anyagban szereplő teljes termékkörét „lemásolta”, ezzel a magatartásával a nyertes önkormányzatok piacáról kiszorította. Jogsértő továbbá az a magatartása is, hogy a felperesi termékekkel összetéveszthető, de minőségében azok alatt maradó termékeivel éppen az összetéveszthetőség miatt a felperes jóhírnevét sértette és veszélyeztette. Állította, minden perbeli bizonyíték alátámasztotta, hogy az alperes a felperes teljes termékkörét lemásolta, a gyártás során a felperes műszaki rajzait, terveit felhasználta, ezekhez ingyen jutott. Másodlagosan a Ptk. 86.§
(1)bekezdés alapján előterjesztett keresetének megfelelő döntés hozatalát kérte. A viszontkereset teljes elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a minőségi hibákra nézve csatolta a H... Kft. véleményét, videofelvételt, fényképeket, ezeket az elsőfokú bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta. Támadta a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést is. A felperes fellebbezése részben alapos. A felperes keresetében, majd a fellebbezésében az általa megjelölt játszóeszközök tekintetében elsődlegesen a Tpvt.
- §-ában foglalt tilalom megsértésére hivatkozott. A Tpvt.
- § rendelkezése szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat illetőleg annak áruját szokták felismerni. A jellegbitorlás tilalmát megfogalmazó rendelkezés a versenytárs hírnevének csorbításával szembeni védelem. Egy szolgáltatás formája, külső megjelenése, származása, illetőleg eredete mind olyan tényező, amely az adott szolgáltatás megítélése, ismertté válása, jellegzetes tulajdonságainak összessége - goodwillje - szempontjából kiemelkedő relevanciával bír. A gazdasági élet résztvevője jelentős költségeket áldoz annak érdekében, hogy szolgáltatása megfelelő formáját kialakítsa, részben annak kelendősége érdekében, részben azért, hogy a fogyasztó felismerje a jellegzetességek folytán a nyújtandó szolgáltatást. A Tpvt.
- §-a alkalmazásának feltétele, hogy a felek versenytársak legyenek, a versenytársnak a piacon már ismertnek kell lennie ahhoz, hogy a két szolgáltatást -6- (az eredetit, illetve az utánzatot) összetévesszék. Az utánzatnak annyira hasonlítania kell az eredetihez, hogy az összetévesztés veszélye reális legyen. Tényállási elem az is, hogy a versenytárs szolgáltatását az adott megjelölés alapján az üzletfelek fel szokták ismerni, az utánzatról az eredeti szolgáltatóra asszociálnak. A Tpvt. 2/A. §
(1)bekezdése értelmében irányadó, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
- évi XLVII. törvény
- § a) pontja értelmében a fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A Tpvt. 2/A. §
(2)bekezdés értelmében e törvény alkalmazásában üzletfél a fogyasztónak nem minősülő személy. A különböző helységekben, az önkormányzatok megrendelésére telepített játszóeszközök piacán nem a Tpvt. 2/A. §
(1)bekezdésében írt fogyasztó jár el vevőként, megrendelőként, hanem a települési önkormányzatok vagy az általuk megbízott cégek, éppen ezért a jellegbitorlás megvalósulását is a Tpvt. 2/A. §
(2)bekezdése szerinti üzletfél relációjában kellett vizsgálni (hasonlóan: BDT 2009/6/
- számú jogeset). A perbeli egybehangzó szakértői vélemények szerint a felperes B1-
- cikkszámú kisvonata és a B1-
- cikkszámú kisgőzöse olyan jellegzetes külső megjelenéssel rendelkeznek, ami azokat a piacon lévő többi hasonló terméktől egyértelműen megkülönbözteti. Eltérően a többi felperesi játszóeszköztől - kivéve az őrtornyot - ez a két termék nem „simul bele” a hasonló játszótéri eszközök tömegébe, hanem az adott megjelenésű termék valóban a felpereshez köthető, ezen termékekhez hasonló termékeket látva a piacon az üzletfelek (megrendelők, felhasználók) a kialakult vizuális kép alapján a felperesre, illetve a felperes termékére asszociálnak. A szakértői vélemények szerint e játszótéri eszközök a felperesi tervek, az eszközökről készült rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján készültek oly módon, hogy azokat szolgai utánzással másolták. Az üzleti döntéseiket jellemzően szakemberek bevonásával meghozó üzletfelek sem képesek a felperes és az alperes termékeit megkülönböztetni, mivel azok minden lényeges külső tulajdonságot tekintve az összetéveszthetőségig hasonlóak. (személy 4.neve) szakértő megállapította, hogy ezen felperesi valamint az alperesi játszóeszközök között szakember is csak „méretfelvétel után tud különbséget tenni”, a külső megjelenés formája mellett a méretek is lényegében egyezőek (
- számú szakvélemény
- és
- oldal,
- jegyzőkönyv
- oldalán tett szakértői nyilatkozat). Ezzel egyezően állapította meg a Szakértői Testület, hogy az említett játszóeszközök esetében „a termékek elemeinek egymáshoz viszonyított elhelyezése és aránya szinte megegyezik”, a szolgai másolás ténye igazolt (
- számú szakértői vélemény
- és
- oldal). Ezen két játszóeszköz tekintetében a jellegbitorlás objektív tényállása tehát megvalósult, függetlenül attól, hogy az alperes kitől, milyen körülmények között jutott hozzá a felperesi termékek dokumentációjához, a termékekről készült fényképfelvételekhez, tervekhez, műszaki rajzokhoz. A jellegbitorlás tényén nem változtat továbbá az sem, hogy a felperes több változatlan is gyártja ezeket a termékeket. -7Gf.I.30.502/2012/
- szám A B3-
- cikkszámú őrtorony rendelkezik ugyan olyan jellegzetes külsővel, formai kialakítással, amely a piacon lévő többi hasonló rendeltetésű terméktől megkülönbözteti, azonban az alperes hasonló eszköze - a szakértői vélemények szerint - önálló tervezői alkotás. Ezeket az üzletfelek nem tévesztik össze, mivel az alperes terméke és a felperes eszköze között minden lényegi tulajdonságot tekintve eltérés észlelhető. (személy 4.neve) szakértő megállapította, hogy a termékek esetében minden méret eltérő, vagyis ezek „külön konstrukciós alkotások”, látva a két játszóeszközt, azok között „szakember... különbséget tud tenni”. Kifejtette, hogy „a két eltérő szerkezeti dokumentáció önálló tervezői alkotás” (
- számú szakvélemény
- és
- oldal). A Szakértői Testület álláspontja szerint az alperes által gyártott őrtorony - bár a főbb alkotóelemek elrendezésében hasonlóságot mutat a felperesi termékhez - „a játszóeszközök részleteiben megjelenő nagyszámú és szembetűnő eltérés miatt attól jelentősen eltérő összbenyomást tesz a fogyasztóra” (
- számú vélemény
- oldal). A kifejtettek értelmében az őrtorony kapcsán a jellegbitorlás ténye nem bizonyított. A felperes keresetét másodlagosan a szellemi alkotások általános védelmére vonatkozó Ptk. szabályokra alapította. A műszaki alkotások, megoldások iparjogvédelmi helyzete többféle lehet: tartozhatnak a közkincs körébe, lehetnek titokban tartott megoldások vagy állhatnak iparjogvédelmi oltalom alatt. A felperes a törvényi feltételek megléte esetén formatervezési mintaoltalmat kaphatott (volna) bármelyik termékére bejelentése eredményeként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Lehetősége volt továbbá arra is, hogy Európai Uniós formatervezési mintaoltalmat szerezzen az Európai Védjegy és Design Hivataltól. A perbeli eszközök azonban iparjogvédelmi oltalom alatt nem állnak, formatervezési mintaoltalmat a felperes nem kapott, ennek az a következménye, hogy e játszóeszközök tekintetében kizárólagos hasznosítási joggal nem rendelkezik. A Ptk.
- §
(3)bekezdése szerint ahhoz, hogy a külön törvény hatálya alá nem tartozó szellemi alkotások a Ptk. 86-
- §-ai alapján védelemben részesüljenek, az is szükséges, hogy „még közkincsé nem váltak”. Közkincsé válik a műszaki megoldás, ha legálisan mások számára is hozzáférhetővé lesz, ha az adott tárgynak megfelelő képzettséggel rendelkező személyek körében általánosan ismertté válik. Ez a perbeli esetben megtörtént, a felperes által gyártott játszóeszközök, azok műszaki megoldásai nyilvánosságra kerültek, a szakemberek megismerhették, önmagában ezek felhasználása a szellemi alkotások sérelmét nem jelenti. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a Tpvt.
- §-a szerinti jóhírnév sérelme illetve veszélyeztetése körében a kereseti tényállításait igazolni nem tudta, nem bizonyított, hogy az alperes a felperes teljes termékkörét lemásolta volna, illetve az sem, hogy az alperes felperesi termékekkel összetéveszthető eszközei gyengébb minőségűek lennének. A felperes erre vonatkozó hivatkozásait (személy 4.neve) szakértői véleménye lényegében cáfolta. A viszontkereset elbírálása körében az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogi következtetésre jutott, az általa kifejtett indokokkal -8az ítélőtábla is egyetért, ezért ebben a részben az ítéletet helyes indokai szerint hagyta helyben. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és a Tpvt.
- §
(2)bekezdés a), b),
- c)és
- g)pontja alapján megállapította, hogy az alperes a kisvonat és a kisgőzös játszótermékek tekintetében jogsértést követett el, azáltal, hogy e termékeket olyan jellegzetes külsővel gyártotta, amelyről a felperest szokták felismerni. Kötelezte az alperest e termékek tekintetében a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől eltiltotta. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet keresetnek helyt adó rendelkező részét a jogsértő alperes költségén - egy alkalommal saját internetes honlapján közzétegye, a felperes által igényelt nagyobb nyilvánosságot az elégtételadás körében - értékelve a jogsértés jellegét, kihatását - nem tartotta indokoltnak. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a kisvonat és a kisgőzös tekintetében szolgáltasson adatot a felperesnek a forgalmazásról, jelölje meg tételesen, mely megrendelőnek mikor, milyen mennyiségű és értékű jogsértéssel előállított játszóeszközt szállított a 2009. október 1-től 2012. október 31. napjáig terjedő időszakban (Legfelsőbb Bíróság EBH 2005/1315). A pernyertesség és pervesztesség arányának változása folytán kötelezte az ítélőtábla az alperest a felperes javára az elsőfokú eljárási költségek részleges megfizetésére, ennek során értékelte a felperes által előlegezett és viselt szakértői költség összegét. Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A Pp. 81. §
(1)bekezdés
- fordulata értelmében úgy rendelkezett, hogy a peres felek maguk viselik másodfokú eljárási költségeiket. S z e g e d,
- március hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. táblabíró