A határozat elvi tartalma: Amennyiben a rendkívüli felmondás 3 nap igazolatlan távollétet rótt a felperes terhére a folyamatos kötelezettségszegés nem állapítható meg a határidő számítás szempontjából akkor sem, ha a munkavállaló huzamosabb időn keresztül, igazolatlanul továbbra sem jelent meg a munkahelyén. Mfv.I.11.040/2011/
- A Kúria a dr. Nemesi Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Raboczki Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 3.M.1320/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.862/2010/
- számú részítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- február
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő r é s z - k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.862/2010/
- számú részítéletét hatályon kívül helyezi és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 3.M.1320/2008/
- számú rész-közbenső ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a felperes munkaviszonya
- február 20-án szűnik meg.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 72.000 (hetvenkettőezer) forint együttes első-, másodfokú eljárási költséget.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 97.500 (kilencvenhétezer-ötszáz) forint elsőfokú, 97.500 (kilencvenhétezer-ötszáz) forint másodfokú és 97.500 (kilencvenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A felperes a keresetében a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésével. Ezen túlmenően igénybe nem vett szabadsága után járó távolléti díj és
- november havi munkabére megfizetését is igényelte az alperes perköltség viselése mellett.A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 3.M.1320/2008/
- számú rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes
- december 3-án kelt rendkívüli felmondásával jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely a rész-közbenső ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- november
- napjától állt az alperes alkalmazásában autószerelő munkakörben.V.P. telepvezető
- november 29-én az esti órákban berendelte a felperest az ú. telephelyre és azt az utasítást adta, hogy B.GY. munkavállalóval együtt C. és N. között az M. benzinkútnál egy meghibásodott R.M. típusú gépjárművet javítsanak meg. A kereket nem sikerült levenni, a javítást nem tudták elvégezni, ezért visszamentek a telephelyre, majd telefonon értesítették a telepvezetőt a munka elvégzésének sikertelenségéről.A telepvezető
- november 30-án a kora reggeli órákban a telephelyre ment, ahol hangos és indulatos szavakkal felelősségre vonta a felperest, mert megítélése szerint súlyosan ittas állapotban jelentkezett munkára. A jelenlévő tulajdonos, Sz.K. is felelősségre vonta emiatt a felperest. Alkoholszondás ellenőrzés nem történt.A felperes
- november 30-át követően munkavégzés céljából az alperes telephelyén nem jelent meg. A munkáltató
- december 3-án kelt és
- január 11-én postára adott rendkívüli felmondásával
- december
- napjával megszüntette a felperes munkaviszonyát. A rendkívüli felmondásában arra hivatkozott, hogy a munkavállaló
- november
- óta nem jelent meg a munkahelyén, ennek okát nem adta, távollétét nem igazolta. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a
- december 3-án kelt rendkívüli felmondás indokolása alapján a munkaviszony
- december
- napjával szűnt meg tekintettel arra, hogy a munkavállaló
- december
- óta nem jelent meg a munkahelyén, igazolatlanul hiányzott. A
- december 3-án kelt munkáltatói igazolásban az is feltüntetésre került, hogy
- december
- napjával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Erre tekintettel a
- január 11-én az Mt.
- §
(4)bekezdésében előírt jogvesztő tizenöt napos határidőt túllépve közölték a rendkívüli felmondást. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes arra, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésre irányuló intézkedésében a
- november 30-ától
- január 11-éig történő igazolatlan távollétet rótta fel a felperesnek. A munkáltatói intézkedés ugyanis ezt az indokot egyrészt nem tartalmazta, másrészt a munkaviszony megszüntetését követő időszakot (
- december 3-át követően) az alperes nem tekinthette igazolatlan távollétnek.A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes 2007. december 1-jén az Mt. 87. §
(2)bekezdésében foglaltaktól eltérően szóban megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló bizonyítása ebben a körben nem vezetett eredményre. V.P. tanú tagadásával szemben N.T. tanúvallomása önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes
- december 1-jén munkavégzés céljából megjelent az alperes telephelyén, és az eligazításkor Sz.K. durva szavak kíséretében „hazazavarta".Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.28.862/2010/
- számú részítéletével az elsőfokú bíróság részközbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetét elutasította. A felperest első- és másodfokú együttes perköltség viselésére kötelezte kimondva, hogy a fellebbezési eljárás illetéke az államot terheli. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes
- november 30-ától a rendkívüli felmondás közléséig,
- január 14éig távol volt a munkahelyétől, az alperes nem tudhatta, hogy ennek mi az oka, ugyanis azt a munkavállaló nem igazolta. A felperes kötelezettségszegése folyamatos volt, ezért a munkáltató nem késett el a rendkívüli felmondással, a bizonyított és nem vitatott ok alapján az alperes intézkedése jogszerű volt (BH.2002.244.).A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte kereseti kérelmének megfelelően. Az alperes perköltségben való marasztalását is igényelte. A felülvizsgálati érvelés szerint a magyar nyelv szabályai szerint a rendkívüli felmondást csak úgy lehet érteni, hogy a munkáltató 3 nap távollétet rótt a munkavállaló terhére, ezen indokolást pedig nem lehet kiterjesztően értelmezni. A munkáltató intézkedése nem tartalmazza azt az indokot, hogy a felperes nem jelent meg
- november
- és
- január
- között a munkahelyén, ennek okát nem jelölte meg, távollétét nem igazolta. Rendkívüli felmondás esetén a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója mindazoknak az ismereteknek teljeskörűen a birtokába jut, amelyek alapján a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyára és a kötelezettségszegés mértékére vonatkozó törvényi feltételek meglétéről állást lehet foglalni. A jelen ügyben a munkáltatói jogkör gyakorlója minden rendkívüli felmondást megalapozó információ birtokában volt a
- december 3-án meghozott felmondó intézkedésekor, így határidőn túl közölte azt a felperessel.Az alperes nem kívánta foglalkoztatni a felperest és ennek megfelelően eljárva
- december 3-án elkészítette a felmondást. Ettől kezdve életszerűtlen az, hogy vártak a munkavállaló „jobb belátására". Az alperes határidőn túl közölte a rendkívüli felmondást és azt jóhiszeműségével próbálta utóbb magyarázni. A határidő túllépése jelen esetben nem vehető figyelembe. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Mt.
- §-ának
(4)bekezdése értelmében a rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.A munkáltató
- december 3-án kelt rendkívüli felmondása ezzel a nappal szüntette meg a jogviszonyt azon indokolással, hogy a felperes
- november 30-ától igazolatlanul nem jelent meg a munkahelyén. A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkáltató intézkedése 3 napos igazolatlan távollétet jelölt meg felmondási okként, a következetes ítélkezési gyakorlat szerint pedig az indokolás nem bővíthető (BH.1994.224.).Jelen esetben a felperes
- január 11-éig, a rendkívüli felmondás postára adásának időpontjáig nem jelent meg a munkáltatónál, így a folyamatos kötelezettségszegés megállapítható lett volna, azonban a rendkívüli felmondás indokolása nem ezt tartalmazta, a bíróságok pedig kizárólag a munkáltatói intézkedésben foglaltakat vonhatták vizsgálódási körükbe (Ptk.
- §).Az az alperesi hivatkozás, hogy a felperes „jobb belátására" vártak, nem lehet kimentési ok a törvény által megszabott szubjektív határidő elmulasztása esetén (BH.2000.76.). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős rész- közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság részközbenső ítéletét helybenhagyta a Pp.
- §-ának
(4)bekezdése alapján.A felperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényelt [Pp. 79. §
(1)bekezdés], így az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget köteles viselni a Pp. 78. §ának
(1)bekezdése alapján.Az alperest terhelő első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték fizetési kötelezettsége az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- február
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő