Mfv.10334/2012/7 – Kúria

(2)e),

1. LXV. Tv.
2. §

(1),

1. LXV. Tv.
2. §

(2)Mfv.I.10.334/2012/

1. A Kúria a dr. Fekets Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Molnár Piroska ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása iránt a Veszprémi Munkaügyi Bíróságnál 4.M.104/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.21.397/2011/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Veszprémi Törvényszék 3.Mf.21.397/2011/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresete a közszolgálati jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítására irányult. A Veszprémi Munkaügyi Bíróság 4.M.104/2011/
5. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest ügyvédi munkadíj viselésére kötelezte, megállapította, hogy az illeték az államot terheli.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperest Kővágóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
6. május 10-én jegyzői munkakörbe nevezte ki. A képviselő-testület
7. december 31-ei hatállyal a polgármesteri hivatal megszüntetéséről és a körjegyzőség létrehozásáról döntött, ennek időpontját későbbi határozattal
8. január 31-ére módosította. A képviselő-testület
9. december 21-én határozatában rögzítette, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya csak
10. január
11. napjával szüntethető meg átszervezés címén. A felperes
12. december 27étől
13. január 31-éig keresőképtelen állományban volt. A polgármester az Mt.
14. §

(4)bekezdés alapján a felperest a munkavégzés alól

1. február
2. és
3. március
4. közötti időszakra felmentette. A képviselő-testület határozatával a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv.
5. §-ának

(1)bekezdése alapján 2 hónap felmentési idővel megszüntette, erről

1. február 28-án a „Közszolgálati jogviszony megszüntetése" megjelölésű nyomtatványt állították ki, melyet a felperes
2. március 3-án vett kézhez.Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a Kővágóörs Képviselő-testülete által
3. decemberében hozott határozatok, amelyek a Polgármesteri Hivatal megszüntetésére, illetve az új körjegyzőség alapítására vonatkoznak, a felperes jogviszonyára kiható munkáltatói intézkedésnek nem minősülnek. Nem minősülhet a képviselő-testület
4. február 23-án hozott határozata sem munkáltatói intézkedésnek, mivel ilyen nyilatkozatot csak a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult tehet, és a felperes közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlására Kővágóörs polgármestere jogosult.A
5. február
6. napján kelt „Közszolgálati jogviszony megszüntetése" elnevezésű okirat tartalmát tekintve a felperesi jogviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jognyilatkozatnak minősül, melyet a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult polgármester ellenjegyzett.A felmentés közlésével kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a felperes betegség miatti keresőképtelensége a 30 napot meghaladta, mivel a keresőképtelen állomány
7. január
8. napján szűnt meg. Ez azt jelentette, hogy a munkáltató
9. január
10. napján rendes felmondással illetve felmentéssel nem szüntethette meg a felperes jogviszonyát, azonban ezt az időpontot követően a felperesi jogviszony felmentés útján már megszüntethető volt akként, hogy a felmentési idő az Mt.
11. §

(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel csak

1. március 3-án kezdődhetett el. Ezen feltételeknek a felmentés megfelelt.A felmentés indokolásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felmentés közlésekor hatályban volt Ktv.
2. §

(2)bekezdés d) pontja alapján a közszolgálati jogviszony megszüntethető felmentéssel. A Ktv. 17. §

(1)bekezdés szerint a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti. Az Alkotmánybíróság 22/

1. (IV.7.) AB határozatával ezen rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette, az alkalmazását azonban csak a jövőre nézve zárta ki. Ez azt jelenti, hogy a felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló polgármester a felperesi jogviszony felmentés útján történő megszüntetésére indokolás nélkül jogosult volt.A munkaügyi bíróság szerint nem helytálló a felperes hivatkozása a Ktv. 17/A. § szerinti eljárásra, tekintettel arra, hogy a perbeli esetben nem jogutód nélküli megszűnésről van szó, hiszen Kővágóörs Község Polgármesteri Hivatalának az alperes a jogutódja, és a felperes jogviszonyát a Ktv.
2. §

(1)bekezdés alapján szüntették meg.A felperes fellebbezése folytán eljárt Veszprémi Törvényszék 3.Mf.21.397/2011/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára történő perköltség megfizetésére és megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli.A másodfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy az Ötv.
2. §-ából és az Ötv.
3. §

(2)bekezdés e) pontjából következően a munkáltató és a felperes arra a következtetésre jutott, hogy a jegyző jogviszonyának megszüntetésére a perbeli esetben a képviselő-testület jogosult. Kővágóörs Község Polgármesteri Hivatala azonban

1. január 31ével megszűnt, ezzel egyidejűleg megszűnt a jegyzői munkakör is. A polgármesteri hivatal dolgozói a jogutód körjegyzőség alkalmazásába kerültek át, a bíróság álláspontja szerint a felperesre is e szabály alkalmazandó. A munkaköre megszűnt ugyan, de a keresőképtelensége, illetve a felmentési védelem miatt a jogviszonyát a polgármesteri hivatal megszűnésével egyidejűleg jogszerűen a munkáltató nem szüntethette volna meg, emiatt is döntött a munkavégzés alóli felmentéséről az Mt.
2. §-ának

(4)bekezdése szerint. A körjegyzőség a polgármesteri hivatal jogutóda, a körjegyzőségnél a munkáltatói jogokat a körjegyző gyakorolja. Az ilyen típusú átszervezésre vonatkozóan tételes jogszabályi rendelkezés nincs, a Ktv. és az Ötv. rendelkezéseinek összevetéséből azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a megszűnő polgármesteri hivatal jegyzőjének esetében a jogutód körjegyzőség vezetője jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, ideértve a jogviszony megszüntetését is.A Ktv. 71. §

(2)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Mt. 74. §

(2)bekezdés értelmében ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetve személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára. A másodfokú bíróság szerint a felperes a körülményekből alaposan következtethetett arra, hogy a jogviszonyának megszüntetésére a képviselő-testületnek volt hatásköre, ebből következően a képviselő-testület - a felperes jogviszonyának megszüntetéséről rendelkező - határozatát a bíróság érvényes munkáltatói döntésnek tekintette. A megyei bíróság az indokolás nélküli felmentéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a törvény ezen rendelkezését az Alkotmánybíróság a 22/

1. (IV.7.) AB számú határozatával alkotmányellenesnek minősítette, az alkalmazását azonban csak a jövőre nézve zárta ki, így a felperes indokolás nélküli felmentése jogszerű volt. A felmentési védelemmel kapcsolatban osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a felmentés közlésekor a felperes ilyen védelem alatt nem állt. Rögzítette, hogy a jogalkotó nem azt tilalmazza, hogy a felmondási védelem időtartamát követő 30 napon belül felmentésről a munkáltató nem dönthet, hanem azt határozza meg, hogy a felmondási idő ehhez viszonyítva mikor kezdődhetett. A képviselő-testület a döntését
2. február 23-án hozta meg, ezen időpontban a felperes nem állt felmondási tilalom alatt, a felmentés tényét a felperessel
3. március 3-án közölték, amikor a felperes már nem állt felmondási védelem alatt, a felmentési ideje ekkor kezdődött, tehát a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően járt el.A másodfokú bíróság szerint nem helytálló a felperes hivatkozása a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlásáról sem. A képviselő-testületnek nem volt kötelezettsége arra, hogy a
4. decemberben elhatározott átszervezés miatt a jegyző jogviszonyát megszüntesse. Amíg a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult volt, a képviselő-testület az intézkedés meghozatalával nem késett el. Az átszervezés időpontját
5. január 31-ére módosítva a munkáltató már nem tudta a felperes jogviszonyát jogszerűen megszüntetni a keresőképtelenség miatt, ezért kellett a munkavégzés alól is felmenteni a felperest addig, amíg a jogszerű felmentés feltételei bekövetkeztek. A bíróság álláspontja szerint a felperessel közölt felmentés érvényes munkáltatói intézkedésnek minősül, az nem ütközik sem felmondási tilalomba, illetve korlátozásba, sem pedig a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményébe. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria az első- és a másodfokú ítéletet „változtassa meg" és állapítsa meg, hogy a közszolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes, mivel azt nem a munkáltatói jogkörrel rendelkező szüntette meg. Kérte az alperes kötelezését
6. május
7. napjától a jogerős ítéletig elmaradt munkabér és egyéb járandóságok megtérítésére, 36 havi átlagkeresetnek megfelelő átalánykártérítés, valamint a perköltség megfizetésére.A felülvizsgálati érvelés szerint a
8. január
9. napján megszűnt Kővágóörs Község Polgármesteri Hivatala, melynek jogutódja a
10. február 1-én megalakult Kővágóörs-KékkútMindszentkálla Községek Körjegyzősége. A polgármesteri hivatal megszűnésének időpontjában a felperes jogviszonya megszűnt, köztisztviselőként így át kellett volna kerülnie az újonnan létrejött körjegyzőség személyi állományába, aki felett
11. február
12. napjától kezdődően a munkáltatói jogokat a körjegyző gyakorolta.Álláspontja szerint az alperes körjegyzője jogsértést követett el, amikor
13. február 1-jét követően nem vette át őt a körjegyzőség személyi állományába, nem sorolta be köztisztviselőnek, és megsértve az Mt.
14. §

(1)bekezdését nem közölte a felperessel, hogy a munkáltatói jogkört körjegyzőként ő gyakorolja felette.A felperes kifejtette, hogy nem fogadható el a Veszprémi Törvényszék azon megállapítása, hogy alappal következtethetett arra, hogy a jogviszonya megszüntetésére a korábbi képviselő-testületnek volt hatásköre, mivel ehhez a körjegyző jogsértése, kötelességének elmulasztása vezetett. Rögzítette, hogy egyetért a Veszprémi Törvényszék azon megállapításával, hogy a megszűnő polgármesteri hivatal jegyzőjének esetében a jogutód körjegyzőség körjegyzője jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, ideértve a jogviszony megszüntetését is. Ebből következően Kővágóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

1. február 23-án nem rendelkezett felette munkáltatói jogkörrel, amikor meghozta a határozatát a felperes jogviszonyának megszüntetéséről.Érvelése szerint tehát a Veszprémi Munkaügyi Bíróság eljárása és ítélete jogsértő volt, mert nem tárta fel az eset összes körülményeit, nevezetesen, hogy
2. február
3. napjától megváltozott felette a munkáltatói jogkör gyakorló szerv és személy, jogviszonyát a munkáltatói jogkörrel nem rendelkező szerv szüntette meg. Jogsértő a törvényszék ítélete abban a tekintetben, hogy az Mt.
4. §-át nem egészben vizsgálta, hanem csak a

(2)bekezdés második felét alkalmazta az ügyben, ami a munkáltatónak kedvez, pedig az

(1)bekezdés a körjegyző általi megsértése ezt kizárja. Ennek következtében tévesen nem változtatta meg az elsőfokú ítéletet.Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Kifejtette, hogy a felperes sem az alapeljárásban, sem pedig a fellebbezésében nem hivatkozott arra a körülményre, hogy a döntés nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik. A felperes a jogviszonya megszüntetéséről szóló iratot érvényesnek tekintette, azt érvénytelenség címén sem az első-, sem pedig a másodfokú eljárásban semmilyen módon nem támadta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül [Pp. 275. §

(2)bekezdés]. A perbeli időszakban hatályos

1. évi LXV. törvény (Ötv.)
2. §

(2)bek. e) pontja alapján a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester a jegyző és az önkormányzati intézményvezető tekintetében.Az Ötv. 36. §

(1)bekezdés szerint a képviselő-testület - pályázat alapján - jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezi ki. Az Mt. 74. §

(1)bekezdése szerint a munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyából eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket mely szerv, illetve személy gyakorolja illetve teljesíti. A

(2)bekezdés alapján ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró szerint (szerv) jogosultságára.A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogsértő körülményként azt sérelmezte, hogy nem a munkáltatói jogkör gyakorlója szüntette meg a jogviszonyát, illetve őt nem tájékoztatta a munkáltató arról, hogy felette a munkáltatói jogokat ki gyakorolja. A felülvizsgálat tárgyát csakis ez képezhette.A másodfokú ítélet érdemben helyesen mondta ki, hogy a képviselő-testület 26/2011. (II.23.) számú határozata érvényes munkáltatói döntésnek tekinthető, azonban tévesen vonta le azt a következtetést a jogszabályból, hogy a felperes esetében a jogutód körjegyzéség vezetője volt jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, ideértve a jogviszony megszüntetését is. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy az Ötv. 36. §

(1)bekezdése értelmében a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki, és menti fel, ez a hatáskör nem ruházható át(Mfv.I.10.242/2000/3.,Mfv.II.10.592/2001/6., Mfv.II.10.266/2002/5.). A perbeli esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezés és a felmentés tekintetében a képviselőtestület volt, és a képviselő-testület

1. február 23-án jogszerűen hozta meg döntését a felperes jogviszonyának megszüntetéséről.Nem helytálló a felperes érvelése az Mt.
2. §ával kapcsolatban sem, mivel felette a munkáltatói jogkör gyakorló szerv nem változott meg, így az alperesnek tájékoztatási kötelezettsége sem állt fenn.A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékot összességében értékelte és a meggyőződése szerint bírálta el [Pp.
3. §

(1)bekezdés], érdemben helyes döntést hozott és indokolási kötelezettségének a Pp. 221. §

(1)bekezdés alapján eleget tett.A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.A pervesztes felperes az alperes részére fizetendő perköltsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. január
4. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő