Kbf.97/2012/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott büntetést 80 (nyolcvan) napi tétel, napi tételenként 2.500 (kettőezer-ötszáz) forint pénzbüntetésre enyhíti. A 200.000 (kettőszázezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) hónapi részletfizetést engedélyez. Ha a vádlott a pénzbüntetést, illetve az egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben 1 (egy) napi tétel összegének helyébe 1 (egy) napi szabadságvesztés lép. Indokolás: A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a 2012. november 14. napján kihirdetett Kb.I.28/2012/5. számú ítéletével a vádlottat a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 2500 Ft pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az ítélet kihirdetését követően a katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. A vádlott, és védője fellebbezést jelentettek be, enyhítés iránt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.1259/2012/

1. számú átiratában az elsőfokú ítélet megváltoztatására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azonban tévesen minősítette a vádlott cselekményét, mivel azt folytatólagosan követte el. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság minősítse a vádlott cselekményét a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétségének. A bíróság által alkalmazott joghátránnyal, annak mértékével egyet értett, ezért az ítélet egyebekben történő helybenhagyására tett indítványt. A vádlott védője írásban is előterjesztette fellebbezésének indokolását. Álláspontja szerint a megállapított tényállás pontatlan, annak kiegészítése indokolt az iratok és a fellebbviteli tárgyaláson felvett bizonyítás alapján az ügyeletes tiszt által átadott hibás bélyegzőre és a beléptetésekkel kapcsolatos adatokra vonatkozóan. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta értékelni a vádlott ún. „dicsfeny” lapjában írtakat, a parancsnoki jellemzésben foglaltakat, valamint a személyi körülményekre vonatkozóan csatolt okiratokat. A kifejtettekre tekintettel kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kiszabott büntetés helyett intézkedés alkalmazását, illetőleg - másodlagosan - indítványt tett a pénzbüntetés jelentős enyhítésére. A védő a

1. február
2. napján kelt beadványában a fellebbezés indokolását kiegészítette. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a korábban hivatkozottakon túlmenően azt sem vette figyelembe, hogy a vádlott szabadságát követően lépett szolgálatba, ezért nem volt abban a helyzetben, hogy ismerje az átléptető bélyegző megváltozott kódszámát. Az is rögzíthető, hogy kifejezett elöljárói kérelem irányult arra vonatkozóan, hogy zökkenőmentesen haladjon a határátkelőhely forgalma - ezt azonban lecsökkentett egy forgalmi sávon kellett végrehajtani. A helyzet visszásságát a vádlott határrendész kollégái is érzékelték, ezért - jelen ügyre és a törvényi büntetésre is figyelemmel - az elöljárói sürgetést már nem teljesítik. A személyi körülmények további kiegészítése szükséges azzal, hogy a vádlott nem munkaképes. Állapota későbbi javulásáról az orvosok még nem tudnak nyilatkozni. A másodfokú nyilvános ülésen a szabályszerűen idézett vádlott, valamint a szabályszerűen értesített védő nem jelent meg. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviseletében eljáró ügyész az átiratában bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem vesz részt. Nevezettek távolmaradása a fellebbviteli nyilvános ülés megtartását nem akadályozta. A nyilvános ülésen a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ítéletet hozott, melynek során az elsőfokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a büntetőeljárási szabályokat betartotta, eleget tett törvényben előírt kioktatási kötelezettségének. A szükséges bizonyítást lefolytatta. Ennek keretében a vádlottat, valamint az esetről kivizsgáló jelentést készítő tanút szabályszerűen, a szükséges terjedelemben kihallgatta. Helytállóan rögzítette, hogy a vádlott teljeskörű beismerő vallomását a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása mindenben alátámasztotta, e bizonyítékok alapján a tényállás aggálymentesen megállapítható. Nem tévedett, amikor a tárgyalásra idézett tanúk meghallgatását mellőzte. Az elsőfokú bíróság felolvasással a tárgyalás anyagává tette, és bizonyítékként értékelte a releváns okirati bizonyítékokat, többek között a 6. nsz. alatti kivizsgáló jelentést, a 11. nsz. alatti ügyeletes tiszti jelentést, a 14. nsz alatti szolgálatszervezési lapot, a vádlottnak a 36. nsz. alatt iktatott szolgálati személyzeti anyagát, és a tárgyalás anyagává tette az elsőfokú bíróság a a 19. és 23. nsz. alatti kamerafelvételeket tartalmazó DVD lemezeket is. Az elsőfokú katonai tanács a vádlott beismerő vallomásra és az említett bizonyítékokra alapítottan, azok helytálló értékelése mellett, helyesen állapította meg a tényállást; az mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául, annak kiegészítésére nincs szükség, további bizonyításnak ezért nincs helye. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállás alapján helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban részben tévedett a cselekmény minősítésekor Az irányadó tényállás szerint a vádlott

1. február
2. napján 6.00 órától 18.00 óráig a közúti határátkelőhelyen útlevélkezelői szolgálatot látott el, melynek ideje alatt,
3. óra 15 percig - mivel szolgálatba lépésekor nem vette észre, hogy a használni rendelt átléptető-bélyegző hibásan van beállítva - hibás ellenőrző kódszámú bélyegzővel kezelte az utasok úti okmányait. Ezen túlmenően, szolgálati ideje alatt, a kilépő I-es forgalmi sávon összesen 70 alkalommal, melyből 37 esetben ukrán rendszámú gépjármű áthaladását kellett volna alaposan ellenőrizni az előírások ellenére - nem hagyta el az útlevélkezelői fülkét, csomag és utastér ellenőrzést nem végzett. Az fellebbviteli ügyész helytállóan utalt rá, hogy a vádlott terhére rótt cselekmény folytatólagos elkövetése megállapításának van helye. A hibás bélyegző ismételt használata, illetőleg az alapos ellenőrzés elmulasztása külön mozzanataiban a rendbeliség megállapítására nincs befolyással, tehát bűnhalmazatot nem képez, figyelemmel arra, hogy a vádlott kötelességszegő magatartásait ugyanazon szolgálata alatt követte el. Ezért a folytatólagosság (Btk.
4. §

(2)bekezdés) megállapításának és a vádlott terhére rótt bűncselekmény minősítésének megváltoztatásra tett fellebbviteli ügyészi indítvány alapos. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott cselekményét a Btk. 348.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett szolgálatba kötelességszegés vétségének minősítette. A vádlott és védője által a kiszabott pénzbüntetés helyett intézkedés alkalmazása iránt előterjesztett fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak, a pénzbüntetés enyhítése iránt előterjesztett fellebbezés azonban megalapozott. Az elsőfokú katonai tanács helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket és a Btk. 37.§-ában írt büntetési célok elérésére alkalmas jogkövetkezményt alkalmazott, amikor a vádlottat pénzbüntetésre ítélte, azonban a pénzbüntetés napi tétel számát eltúlzott mértében állapította meg. A vádlott cselekményének tárgyi súlyára is figyelemmel a másodfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételszámát 80 napra mérsékelte. A napi tétel összegének törvényi minimumban történő meghatározása megfelel a vádlott személyi jövedelmi viszonyainak. A Btk.87.§

(2)bekezdésében írt enyhítő szakasz alkalmazásával ily módon megállapított pénzbüntetés a másodfokú bíróság álláspontja szerint alkalmas a büntetési célok elérésére. Az irányadó büntetéskiszabási gyakorlatra, és az elkövetett bűncselekmény súlyára figyelemmel, azonban a pénzbüntetés összegének - rendelkező részben írt csökkentésén túlmenően, az alkalmazott joghátrány további enyhítésére, büntetés helyett intézkedés alkalmazására a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem látott alapot. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. év február
2. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatásokkal jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. év február
4. napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Iván Erika bírósági ügyintéző