A határozat elvi tartalma: Hiteles mérőberendezéssel közlekedési szabályszegést rögzítő egy darab fényképfelvétel bzonyító ereje. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279/2012/6.szám A Kúria a dr. Kovács Kond ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Polónyi Adrienn jogi előadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya /1084 Budapest, Auróra u. 29-31. /alperes ellen, közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Budapest Környéki Törvényszék 2012. január 19. napján kelt 3.K.26.857/2011/8. számú jogerős ítélete ellen felperes által 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán 2013. február 27. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 3.K.26.857/2011/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, alperesnek 30.000.perköltséget. hogy tizenöt napon belül fizessen meg /Harmincezer/ forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000.- /Hetvenezer / forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Felperes az általa üzemben tartott ... forgalmi-rendszámú gépjárművel 2010. június 19. napján 14 órakor az M3-as autópálya kivezető szakaszán Budapest, XV. Kerület Wesselényi utcánál a megengedett legnagyobb 70 km/óra sebesség helyett 93 km/óra sebességgel közlekedett. Vas Megye Rendőrfőkapitánya a 21000/00366348/2/2010.ált. számú határozatával 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Felperes fellebbezése alapján az alperes a 2010. december 6. napján kelt 21000/00366348/10/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy a gépkocsit fia vezette. A határozatban jelzett időpontban a rendőrhatóság egyetlen felvételt készített. A képen szorosan egymás mellett két gépkocsi látható, nem vitatta, hogy az egyik a tulajdonában áll, azonban az nem állapítható meg, hogy a mért sebesség melyikre vonatkozik. A kép egy másodpercet tartalmaz az előírt 15 másodperc helyett. Hivatkozott a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008./IV.30./GKM rendelet /a továbbiakban: R./ II. fejezet 1.1.4.
- a)alpontjában foglaltaknak, mely előírja, hogy a sebességmérő legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárműveket oly módon, hogy a szabályszegés észlelését és a felvétel elindítását megelőző időtartamban, legalább 15 másodpercnyi eseményt rögzítsen. Sérelmezte, hogy mind az első, mind a másodfokú hatóság figyelmen kívül hagyta ezen jogszabályi előírást. Az nem elég, hogy a mérőeszköz képes dokumentálni legalább 15 másodpercnyi időtartamú eseményt, ha ez ténylegesen nem történt meg. Álláspontja szerin a felvétel nem hitelt érdemlő módon bizonyítja a szabályszegést. A Budapest Környéki Törvényszék 2012. január 19. napján kelt 3.K.26.857/2011/8. számú ítéletével felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy a közigazgatási eljárásban készített fényképfelvétel, illetve a települési napló alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a szabályszegés az adott helyen és időben megvalósult. Felperes maga sem vitatta azon alperesi nyilatkozatban foglaltakat, miszerint az alkalmazott ellenőrző berendezés a GKM rendelet előírásainak megfelel. A jogszabály nem tartalmaz arra rendelkezést, hogy a közigazgatási eljárásban kizárólag olyan felvétel lenne bizonyítékként felhasználható, amely legalább 15 másodperc eseményeit rögzíti. Felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy egy darab fényképfelvétel nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes által üzemben tartott gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességet meghaladó sebességgel közlekedtek. A rendelkezésre álló közokiratokkal szemben a felperest terhelte volna a bizonyítás. Megállapította továbbá a bíróság, hogy az alperes határozatát az ügyintézési határidőn túl hozta meg, ez azonban felperest joga gyakorlásában nem akadályozta, a bizonyítást nem nehezítette el, így ennek az ügy érdemére kihatása nem volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve az ítélet hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az ítélet nem a törvényi előírásoknak megfelelő, téves megállapításokon alapszik, kérte a keresetében foglaltak figyelembevételét. Álláspontja szerint az eljáró rendőri szervek az egész eljárás során folyamatosan megsértették a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ előírásait, a felvétel nem hitelt érdemlő módon bizonyítja a szabályszegést. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.274. alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. § /1/ bekezdése A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának a felülvizsgálat kapcsán arról kellett dönteni, hogy egy fényképfelvétel alapján, melyet felperes által sem vitatottan hiteles mérőeszközzel készítettek, kiszabható-e közigazgatási bírság, illetőleg szükséges-e további bizonyítás lefolytatása. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok Pp. 206. § /1/ bekezdése szerinti szabad mérlegelésével, helyesen állapította meg a tényállást. A Kúria rámutat, hogy a Pp. 275. § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény /a továbbiakban: Ktv. / 21. § /1/ bekezdés a/ pontja szerint: a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § /2/ bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek. E szakasz /2/ bekezdése alapján az /1/ bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegő üzemben tartóval, illetve a 21/A. § /2/ bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben bírságot kell kiszabni. A felperes által hivatkozott R. II. fejezetének 1.4. pontja a nem helyhez kötött kivitelű pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezéssel szemben követelményként írja elő, hogy legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárművet oly módon, hogy a felvétel elindítását megelőző beállítható időtartamú, de legalább 15 másodperc eseményei is rögzítésre kerüljenek. Felperes maga sem vonta kétségbe az eljárás során, hogy ennek a feltételnek az ellenőrző berendezés megfelel, tehát alkalmas volt legalább 15 másodpercnyi esemény rögzítésére. A R. II. fejezet 1.4.
- a)pontja nem tartalmaz olyan előírást, amely attól tenné függővé a bírság kiszabását, hogy az ellenőrző berendezés által rögzített felvétel legalább 15 másodpercnyi időtartamú legyen. Ennek hiányában a Kúria álláspontja szerint, melyet már a Kfv.III.37.242/2012/3 sz. eseti döntésében is kifejtett, egyetlen fényképfelvétel is elegendő a szabályszegés dokumentálására. A hiteles mérőberendezéssel készített fényképfelvétellel szemben, amely a felperes tulajdonában álló gépkocsival elkövetett szabályszegést bizonyítja, felperes maga sem hivatkozott olyan bizonyítékra, amit az eljárás során vizsgálni kellett volna. Az eljárási határidők elmulasztása kapcsán a jogerős ítéletben kifejtett indokok helytállóak. A fellebbezés felterjesztésének késedelme, az ügyintézési határidő túllépése lényeges eljárási hibának nem tekinthető, az ügy érdemére nem hatott ki, mivel felperes jogérvényesítését nem gátolta, így erre tekintettel sincs mód a határozat hatályon kívül helyezésére. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján az alperes jogi képviselettel felmerült perköltsége megfizetésére, melyet a 32/2003./VIII.22./ IM sz. rendelet 3. § /3/ és /5/ bekezdése alapján állapított meg. A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a Pp. 78. § /1/ bekezdése valamint a 6/1986./VI.26./ IM sz. rendelet 13. § /2/ bekezdése alapján felperes köteles. Budapest, 2013. február 27. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok