Pfv.20595/2012/7 – Kúria

(3),

1. IV. Tv.
2. §

(2)Pfv.V.20.595/2012/

1. A Kúria a dr. Tóbiás Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Loványi Róbert ügyvéd által képviselt alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 9.G.40.211/
2. szám alatt folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.524/2011/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
4. november 27-én a
5. január
6. és
7. december
8. közötti időszakra 72.000 db élősertés értékesítésére vonatkozó mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződés jött létre. A szerződésben havi ütemezésben rögzítették a felperes részére szállítandó élősertések mennyiségét és a súlyuk alapján megállapított minőségi osztályuk szerinti vételárát.
9. második felében a felek a szerződésüket akként módosították, hogy a felperes a
10. héttől kezdődően kilogrammonként 15 forinttal magasabb összegű vételárat vállalt fizetni a részére átadott sertésekért. A felperes keresetében 22.185.831 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy csupán szívességből, illetve a jövőbeni tartós üzleti kapcsolat reményében nyújtott 15 Ft/kg árkompenzációt az alperes részére. A felek közötti gazdasági kapcsolat azonban
11. tavaszán ezért az alperes a
12. év 46-
13. heteire árkompenzáció összegét köteles visszafizetni. megszakadt, biztosított Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 22.185.831 forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nem „szívességből" fizetett az alperes részére
14. év 46-
15. heteiben kilogrammonként 15 forinttal magasabb vételárat, hanem azért, mert a felek
16. második felében így módosították a közöttük
17. november 27-én létrejött mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződést. A szerződésmódosítást a Ptk.
18. §

(2)bekezdése értelmében az írásbeli alak mellőzése ellenére is érvényesnek kell tekinteni, a módosított szerződés ugyanis teljesedésbe ment. Azt pedig a felperes a per során nem tudta bizonyítani, hogy a szerződés módosításakor a vételár felemelését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy

1. évre vonatkozóan is keretszerződést kötnek egymással. A következő évi keretszerződés megkötése egyébként is a felperes saját felróható magatartása (jelentős mértékű fizetési késedelme) miatt maradt el. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk.
2. §

(1)bekezdését, 471. §

(1)bekezdését, 418. §

(2)bekezdését, és a Pp.

1. §-át. Közte és az alperes között ugyanis a másodfokú bíróság téves álláspontjától eltérően nem mezőgazdasági termékértékesítési, hanem szállítási szerződés jött létre, mivel az alperes nem saját nevelésű, hanem másoktól vásárolt sertéseket értékesített a részére. Azt pedig az alperes a véleménye szerint a per során nem tudta bizonyítani, hogy az írásban megkötött szállítási szerződést utóbb módosították. A 15 Ft/kg árkompenzációt ugyanis nem a szerződés módosítása alapján, hanem „szívességből", átmeneti segítségként nyújtotta a vele hosszú ideje gazdasági kapcsolatban álló alperes részére. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A bíróság a felek között
2. november 27-én létrejött szerződést - az elnevezése és a tartalma alapján - helytállóan minősítette mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződésnek. Ezt nem zárta ki az sem, hogy az alperes nem saját nevelésű, hanem másoktól felvásárolt sertéseket vállalt a felperes részére értékesíteni. A Ptk.
3. §

(3)bekezdése értelmében ugyanis gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék, és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést. A felek szervezeti képviselőinek nyilatkozatai, a meghallgatott tanúk vallomásai és a csatolt okiratok alapján jogszabálysértés nélkül került sor annak megállapítására is, hogy a felek a szerződésüket 2008. második felében módosították akként, hogy a 2008. év 46-53. heteiben átadott sertések vételárát kilogrammonként 15 forinttal megnövelték. A másodfokú bíróság a Ptk. 418. §

(2)bekezdésének helyes alkalmazásával következtetett arra is, hogy a szerződésmódosítás az írásbeli alak mellőzése ellenére is érvényesen létrejött. A vételárkülönbözet visszatérítését ezért a felperes a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem követelheti. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése értelmében az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,

1. március
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró