DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.043/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Osváth Ildikó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Klausmann Kornél ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Klausmann Kornél Ügyvédi Iroda (címe által képviselt.....Alapítvány alperes neve (címe) alperessel szemben névviselési jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.22.047/2012/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett és
- sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 6 350 (hatezerháromszázötven) Ft másodfokú perköltséget, valamint térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban foglalt módon és határidőn belül - 48 000 (negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Kny.2066/2004/
- számú végzésével vette nyilvántartásba a S.A.É. Alapítványt. Az alapítvány alapítója a felperes, míg a kuratóriumának elnöke és ennek megfelelően a képviselője Cs- J. A felperes, mint a S.A.É. Alapítvány alapítója
- szeptember hó
- napján a Miskolci Törvényszéknél változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a S.A.É. Alapítvány kuratóriumának korábbi tagjait visszahívta, és új kuratórium tagokat kívánt delegálni. Az elsőfokú ítélet meghozataláig ennek tárgyában döntés nem született. A Miskolci Törvényszék a 7.K.60.086/2011/
- szám alatti végzésével vette nyilvántartásba az alperest. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az alperes neve elnevezés használatával megsértette a S.A.É. Alapítvány névviselési jogát. Kérte az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezni és őt eltiltani a további jogsértéstől, a sérelmes helyzetet az alperes elnevezésének megváltoztatásával megszüntetni, továbbá magát feljogosítani arra, hogy az ítélet rendelkező részét az alperes költségére közzétegye. Az alperes a kereset elutasítását kérte a felperes kereshetőségi jogának, illetőleg a jogalap hiánya miatt. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12 700 Ft perköltséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 36 000 Ft le nem rótt kereseti illetéket. Határozatának indokolása szerint a Ptk. 74/A. §-ának
(1)bekezdése értelmében magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. A Ptk. 74/C. §-ának
(1)bekezdése szerint az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. A Ptk. 77. §-ának
(1)és
(3)bekezdései alapján mindenkinek joga van a névviseléshez; a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A Ptk. 85. §-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat alapvetően csak személyesen lehet érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes nem rendelkezett kereshetőségi joggal, mert nem jogosult a S.A.É. Alapítvány képviseletére, márpedig ennek névviselési jogát sértheti az alperes elnevezése. Emiatt a felperes keresetét elutasította, és kötelezte őt a feljegyzett illeték és az az alperes perköltségének megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást, vagylagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítása mellett. Azt maga sem vitatta, hogy az alapítvány személyhez fűződő jogainak megsértése történt, amely alapítvány képviseletére nem jogosult, ám hivatkozott az általa kezdeményezett változásbejegyzési eljárásra, valamint a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség és az illetékes kormányhivatalt oktatási főosztálya előtt folyamatban lévő eljárásokra, amelyek az általa létrehozott alapítvány alapvető érdekeinek sérelmével járnak. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta e tekintetben feltárni a tényállást, így az anyagi jogszabályoknak látszólag megfelelő ítélete alapvető jogelveket sért. Csatolta a változásbejegyzési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági határozatot, valamint a kormányhivatal azon határozatát, amely szerint az alperes törvényességi ellenőrzése tárgyában indult eljárás felfüggesztésre került. A kuratórium elnöke évekig is meg tudja akadályozni a visszahívásának realizálódását, mintegy konzerválva a képviseleti jogát, ezért is fűződik objektív érdeke neki, mint alapítónak az alapítványt ért érdeksérelem elhárításához. „A jogfejlesztő jogértelmezés alapján a bíróság tudja biztosítani, hogy a Ptk. 85. §-ának jelenlegi rendelkezése ne legyen akadálya a valós alapítványi érdekek érvényre jutásának… A Ptk. 85. §-ának merev, kiterjesztést nem engedő alkalmazása egy jogsértő állapot konzerválását eredményezi… A névviselési jogsértést figyelmen kívül hagyta az ügyészség, aminek orvoslására jelen eljárás keretében kerülhet sor." Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a megalapozott döntéshez szükséges mértékben a tényállást feltárta, amelyből levont jogi következtetéseivel és annak indokaival is egyetértett az ítélőtábla, s csupán a fellebbezésekben foglaltak miatt mutat rá a következőkre: A Ptk. 77. §-ának
(4)bekezdése szerint személyhez fűződő jogot sért, aki jogosulatlanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A névviseléshez való joggal kapcsolatos visszaélés miatt a Ptk. 85. §-ának
(1)bekezdése szerint az léphet fel, aki ezen jog jogosultja, a Ptk.
- §-ában meghatározott objektív és szubjektív szankciók alkalmazását ugyanis az kérheti, akit személyhez fűződő jogában megsértenek. A felperes az alapítvány elnevezésével kapcsolatban - miután annak nem jogosultja - saját személyében a névviseléshez való jog megsértése miatt nem érvényesíthet igényt, mert őt annak esetleges sérelme a személyhez fűződő jogában attól függetlenül nem sérti, hogy az alapítvány alapítója. A Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése azt sem teszi lehetővé, hogy a felperes más személyek személyhez fűződő joga védelme érdekében lépjen fel, mert a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, továbbá az állítása szerint sérelmet szenvedett alapítványnak nem képviselője. A felperes által eléri kívánt cél, nevezetesen az, hogy a Ptk.
- §-ának jelenlegi rendelkezése ne legyen akadálya a valós alapítványi érdekek érvényre jutásának, nem a jogi norma „jogfejlesztő jogértelmezését", hanem annak lényegében a semmibe vételét jelentené. A felperes kereshetőségi joga hiányának megállapítása nem a Ptk.
- §-a
(1)bekezdésének merev, kiterjesztést nem engedő alkalmazása, ellenkezőleg: az egyetlen lehetséges - és a jogalkotó szándékának megfelelő - értelmezése, mivel a perbeli eset nem sorolható sem a Ptk. 85. §-ának
(2), sem pedig a
(3)bekezdésében nevesített kivételek közé, amely esetekben lehetséges a közvetett jogérvényesítés. A kereshetőségi jog hiánya miatt nem kerülhetett sor a keresetben állított jogsértés érdemi elbírálására, ezért megalapozott volt az elsőfokú bíróság részéről a kereset elutasítása. Emiatt az ítélőtábla az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta annak helyes indokainál fogva a Pp. 254. §-ának
(3)bekezdése szerint. A fellebbezés eredménytelen volt, ezért a felperes Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése értelmében köteles a jogi képviselővel eljárt alperes javára perköltséget fizetni, amelynek összegét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)és
(5)bekezdései, valamint a 4/A. §-ának
(1)bekezdése alapján határozta meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A per tárgyi illeték-feljegyzési jogos volta (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §-a
(1)bekezdésének f) pontja) miatt le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megtérítésére a pervesztes felperes az Itv. 74. §-ának
(3)bekezdése értelmében irányadó, a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján köteles. Debrecen,
- április hó
- napján dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, dr. Pribula László sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő