A határozat elvi tartalma: A közokiratban foglaltak valóságát a magánszemély korábbi nyilatkozatával ellentétes tartalmú nyilatkozata nem dönti meg. A felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésére. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.423/2012/7.szám A Kúria a dr. Bratu Tamás ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Révész Zoltán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.) alperes ellen, erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe a személyesen eljáró I.rendű alperesi beavatkozó I. rendű (I.rendű alperesi beavatkozó címe) és II.rendű alperesi beavatkozó II. rendű (II.rendű alperesi beavatkozó címe) beavatkozók az alperes pernyertessége érdekében beavatkoztak, a Miskolci Törvényszék
- április
- napján kelt 12.K.21.391/2011/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Miskolci Törvényszék 12.K.21.391/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Az I. és II. rendű alperesi beavatkozók, Sz.A. és H.B., mint a Hernádvécse ... helyrajzi számú ingatlan társtulajdonosai,
- május
- napján bejelentették, hogy a felperes az 5K erdőrészleten
- május
- napján fakitermelést végzett, melynek során több akácfát kivágott. Az Encsi Rendőrkapitányság rendőrei
- május
- napján megjelentek a Hernádvécse ... helyrajzi számú ingatlanon, ahol 8 db 10 cm, 21 db 20 cm, 24 db 25 cm, 14 db 30-35 cm tőátmérőjű, frissen kivágott akácfát találtak. A helyszínen jelenlévő Á.Gy., M.I. és Sz.F. elmondták, hogy a Hernádvécse ... helyrajzi számú földrészleten a felperessel
- május
- napján fakitermelést végeztek. A felperes a rendőrök részére a 14.3/2207/1/
- számú termelési engedélyt bemutatta, a jogsértés tényét nem ismerte el, arra hivatkozva, hogy a részére kiadott engedélyen nem szerepel a perbeli időszak termelési tilalomként. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- május
- napján, a felperes egyéb okból való távolmaradása folytán a felperes jelenléte nélkül, helyszíni ellenőrzést tartott, melyről készült 14.3/2623/5/
- számú jegyzőkönyv értelmében megállapításra került, hogy a fakitermelés kizárólag a Hernádvécse ... helyrajzi számú földrészlet 5K tervjelű erdőrészletét érintette. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a feljelentés adatain alapuló „Fatömegbecslési jegyzőkönyv", melynek értelmében 8 darab 8 méter magasságú, összesen 0,24 m³ köbtartalmú, 21 darab, egyenként 13 méter magasságú, összesen 2,94 m³ köbtartalmú, 24 darab, egyenként 15 méter magasságú, összesen 5,28 m³ köbtartalmú és 14 darab, egyenként 16 méter magasságú, összesen 5,32 m³ köbtartalmú fa kivágására került sor. A felperes, Á.Gy., Sz.F. és M.I.
- június
- napján az elsőfokú hatósághoz benyújtott nyilatkozatukban kijelentették, hogy a Hernádvécse ... helyrajzi számú 5K jelű erdőrészletben
- május
- napja után élő akácfát nem vágtak ki. Az elsőfokú hatóság
- június
- napján kelt 14.3/2900/4/
- számú határozatával a felperest 13.980 forint erdőgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
- évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.)
- §
(4)bekezdésében foglaltak megsértése miatt, az Evt. 107. §
(1)bekezdés e) pontja alapján. Az elsőfokú hatóság határozatát az erdőtulajdonosok bejelentésére, a rendőrségi feljelentésre és a helyszíni ellenőrzésen megállapítottakra alapította, kitérve arra, hogy a felperes, Á.Gy., Sz.F., M.I.
- június
- napján benyújtott nyilatkozata teljességgel ellentmond a rendőrségi feljelentésben foglalt Á.Gy., M.I. és Sz.F. által tett nyilatkozatoknak. Az elsőfokú hatóság a kivágott fatömeget 13,78 brm³-ben állapította meg, figyelemmel a rendőrségi feljelentésben foglalt tőátmérőkre, valamint az erdőrészletben írt magasságadatokra. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- szeptember
- napján kelt 04.4/10546-4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, arra hivatkozva, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(4)-
(6)bekezdései alapján az elsőfokú hatóság megalapozottan döntött. Elfogadta, hogy a helyszíni rendőri intézkedés alkalmával a rendőrök az érintett személyek adatait és nyilatkozatait nem jegyzőkönyvben rögzítették, hanem arra később, a hivatali helyiségben a feljelentés tárgyú iratban került sor. Határozatának indokolásában kitért arra, hogy Á.Gy. az erdőgazdálkodó felperes szakszemélyzeteként, pontosan tisztában volt azzal, hogy egy nappal korábban kinek a megbízásából, kivel, hol és milyen tevékenységet végzett. Rögzítette, hogy a rendőri intézkedésre is azért került sor, mert a terület egyik tulajdonosa bejelentéssel élt. Mindezek alapján Á.Gy. és társainak a fakitermelést követően egy hónappal később tett nyilatkozatával szemben áll a saját korábbi nyilatkozata és a tulajdonosok nyilatkozata is, így azt nem fogadta el. A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat ellen, kérve annak elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Keresetében arra hivatkozott, hogy
- május
- napját követően fakitermelést nem végzett és nem is végeztetett, tekintettel a kedvezőtlen időjárásra. Azzal is érvelt, hogy az elsőfokú hatóság határozatának indokolásában maga rögzítette, hogy a kitermelt fák vonatkozásában a kitermelés idejét nem lehetett megállapítani, melyet követően az elsőfokú hatóság csak
- május
- napján folytatott helyszíni ellenőrzést, melynek során szintén rögzítették, hogy a termelés idejét nem lehet megállapítani. Mindezek alapján jogszabálysértő a határozat, ugyanis sem a kitermelés ideje, sem annak mennyisége egyértelműen nem bizonyított. Az elsőfokú bíróság a peres eljárás során tanúként hallgatta ki a feljelentést készítő rendőröket (J.Z. és V.I.), továbbá tanúként hallgatta ki Á.Gy.-t, valamint meghallgatta az I. és II. rendű beavatkozókat, melyet követően jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Arra hivatkozott, hogy J.Z. és V.I. hangsúlyozták, hogy friss kitermelésről volt szó, mivel a fákon lévő lombkorona még nem volt elszáradva, továbbá, hogy a meghallgatott I. és II. rendű beavatkozók a fakitermelés időpontját május
- napja utáni időpontra tették. Ítéletében rámutatott arra, hogy a felperes, valamint Á.Gy., Sz.F. és M.I. egyszerű okirati formában,
- június
- napján kelt nyilatkozata nem alkalmas a helyszíni ellenőrzést végző rendőrök közokiratnak minősülő feljelentésében foglaltak megdöntésére. A rendőri feljelentés, mint közokirat, és az ezen közokiratot kiállító személyek nyilatkozatával szemben, melyet a feljelentést előterjesztő és a helyszínen járt I. és II. rendű alperesi beavatkozók vallomása is alátámasztott, nem foghatott helyt a felperes és a rendőri feljelentésben, mint közokiratban még ellentétesen nyilatkozó személyek írásbeli nyilatkozata. Arra is hivatkozott, hogy a felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a fakitermelésre a tilalmi időszak kezdetét, azaz
- május
- napját megelőzően került sor. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését. Azzal érvelt, hogy
- május
- napját követően fakitermelést nem végzett és nem is végeztetett, a kitermelés áprilisban történt és az esőzések miatt a kivágott fák friss állapotban maradtak. Arra is hivatkozott, hogy Á.Gy., M.I. és Sz.F. semmilyen jegyzőkönyvet nem írtak alá, sőt később külön nyilatkozatban rögzítették, hogy kitermelést nem végeztek. Az elsőfokú hatóság a
- május
- napján folytatott helyszíni ellenőrzés eredménye alapján maga állította, hogy nem lehet megállapítani a kitermelés idejét és annak mennyiségét, melyre tekintettel a kitermelés ideje és annak mennyisége nem bizonyított, és a tanúk vallomása alapján sem volt megállapítható, hogy a kitermelés pontosan mikor történt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben vizsgálva azt állapította meg, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria megállapította, hogy a felperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és ezen tényállás jogi értékelésének helytálló voltát vitatta, azt állítva, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelését nem megfelelően végezte el. A következetesen kialakult bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp.
- §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg, a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp.
- §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem logikátlan vagy iratellenes felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján ilyen körülmény fennállását a Kúria nem észlelte, ezért nem látott indokot a felülmérlegelésre. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért. döntésével és A peres eljárás során a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a bizonyítás a felperest terhelte. A felperes mind a keresetében, mind pedig a felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy
- május
- napját követően nem végzett és nem is végeztetett fakitermelést, a kitermelés áprilisban történt. A felperes azonban ezen állítását a peres eljárás során nem bizonyította, ez okból pedig a felperes a Pp. 3.§
(3)bekezdése alapján viselni köteles az állításai bizonyítatlanságának következményeit. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes, Á.Gy., Sz.F. és M.I. egyszerű okirati formában
- június
- napján kelt azon nyilatkozata, mely szerint a perbeli erdőrészletben
- május
- napja után nem vágtak ki akácfát, nem alkalmas a helyszíni ellenőrzést végző rendőrök Pp.
- §-a folytán közokiratnak minősülő feljelentésében foglaltak megdöntésére, annál is inkább, mert a rendőri jelentést az I. és II. rendű alperesi beavatkozók nyilatkozata is alátámasztotta, továbbá mert a felperes mellett a
- június
- napján kelt nyilatkozatot aláírók (Á.Gy., Sz.F. és M.I.) korábban ellentétes nyilatkozatot tettek. Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy arra figyelemmel is jogszabálysértő a határozat, mert sem a kitermelés idejét, sem annak pontos mennyiségét nem lehetett megállapítani. A Kúria kiemeli, hogy a per során a tanúként kihallgatott J.Z., V.I., továbbá az alperesi beavatkozók - a közigazgatási eljárás során keletkezett iratokban foglaltakkal egyezően - a fakitermelés időpontját egybehangzóan május
- napja utáni időpontra tették, a fakitermelés mennyisége pedig a „Fatömegbecslési jegyzőkönyv"-ben és annak alapján a határozatokban pontosan megállapításra került (13,78 brm³), annak alapjául az elsőfokú hatóság a rendőri feljelentésben foglalt tőátmérő adatokat, továbbá az erdőtervben írt magasságadatokat vette figyelembe, mellyel szemben szintén a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, a felperes azonban a kitermelt fa mennyisége tekintetében sem cáfolta eredményesen a határozatban foglaltakat. E körben emeli ki a Kúria, hogy a felperes nem volt elzárva attól, hogy a hatóság által tartott helyszíni szemlén jelen legyen, a hatóság által megállapítottakra, így éppen a fakitermelés mennyiségére észrevételt tegyen, azt tartalmában kifogásolja, ezen jogával azonban a felperes a közigazgatási eljárás során nem élt. A felperes a helyszíni szemlén készített „Fatömegbecslési jegyzőkönyv"-vel szemben, mely a kitermelt fa köbtartalmát meghatározta, észrevétellel, kifogással, ellenbizonyítással nem élt, annak ellenére, hogy azt az elsőfokú hatóság részére megküldte, a felperes azonban arra vonatkozóan mindösszesen egy egyszerű okirati formájú, a fakitermelés tényét tagadó nyilatkozatot nyújtott be, mely azonban a jegyzőkönyvben foglalt fakitermelés mennyiségének cáfolatául nem fogadható el. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles viselni a felülvizsgálati illetéket, melynek mértékét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem nyújtott be, érdemi munkát nem végzett, részére a perköltség megállapítását ez okból mellőzte a Kúria. Budapest, 2013. február 27. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró