Pf.20133/2013/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (Pp.)
2. §

(1),

(2)bekezdéseit, 343. §

(1),

(3)bekezdéseit. Az alperes permegszüntetési igényével szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy sajtótermék megjelenésének napjaként a sajtóterméken feltüntetett időpont az irányadó. A sajtószerv feladata, hogy a megjelenés dátumát a valóságnak megfelelően tüntesse fel a sajtóterméken, figyelemmel arra is, hogy a jogszabály a sajtó-helyreigazítási igény érvényesítéséhez fűződő határidőt ehhez az időponthoz köti. Erre tekintettel úgy foglalt állást, hogy a felperes helyreigazítási kérelme a jogszabályban foglalt 30 napos határidőn belül érkezett meg az alpereshez, ezért a keresetet érdemben bírálta el. Elfogadta azonban az alperesi védekezést a felperes kereshetőségi jogának hiányával összefüggésben. Tény, hogy a felperes nevét a sérelmezett sajtóközlemény közölte, azonban nem a keresetben kifogásolt tényállítások vonatkoztak a személyére. Mindezekkel összefüggésben utalt a PK

1. és
2. számú állásfoglalásokra. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesi írás alapvetően a ... Zrt. (... Zrt.) ügyeit tárgyalta. A felperes által kifogásolt közlés is alapvetően ezt a társaságot érintette. A felperes tulajdonában álló céggel kötött szerződésre az írás egyetlen mondattal utalt. Ennek a mondatnak az első része a társaság által kötött szerződés időpontjára vonatkozott, és arra felhívta fel a figyelmet, hogy a szerződéskötés időpontja a társaság megalakulásával lényegében egybeesett. Ebben a tekintetben sem a felperesnek, sem a cégének nincs érintettsége, mert az információ lényege a zrt. megalakulásának időpontja. A mondat másik része a ... Kft-t érintette a megkötött szerződés tartalmával összefüggésben. Ebben a tekintetben hivatkozott a felperes arra, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a felperes személyét azonban az alperesi írás nem ezen közlés tekintetében említette. Az a tény, hogy a ... Kft-nek a felperes a tulajdonosa, kereshetőségi jogot nem biztosít a részére, perindításra a társaság lett volna jogosult, figyelemmel arra is, hogy a felperes nem ügyvezetője a cégnek. A következő mondat a megelőző közléstől teljesen független, ez valóban teljes egészében, nevének közlésével a felperesre vonatkozik, ennek valóságtartalmát azonban a felperes nem kifogásolta. Az az összefüggés, melyet a felperes a keresetében állított, nem volt fellelhető a közlések között. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a valóság bizonyítása körében bizonyítási cselekményeket nem foganatosított. Megjegyezte, hogy az alperes által ebben a körben felajánlott bizonyítás eredményre nem vezetett volna, mivel a cikk állítása meghatározott időpontra vonatkozott. A szerződés későbbi módosításának ténye a közlés valóságtartalmát nem igazolhatta, szemben a felperes által csatolt szerződésben foglaltakkal. Az elsőfokú bíróság a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a kereshetőségi joga vitathatatlan, mert a cikkben közöltek azt sugallják, hogy a részben tulajdonában álló ... Kft-n keresztül jogtalanul jutott megbízáshoz, mert egyébként is egy 200 millió forintos pénzmosási ügy gyanúsítottja. Az alperes ennek a ténynek a közlésével megerősítette a megbízás jogtalanságát figyelemmel annak a megemlítésére is, hogy a szerződéses tevékenység olyan volt, amelyet az ... Zrt. saját főosztályai is elláthattak volna. A jogtalanság képzetét erősíti az, hogy a cikk állítása szerint a szerződést mindjárt az ... Zrt. megalakulásának napján kötötték, és azt követően bontották fel, amikor a felperes gyanúsítottá vált. Mindez arra enged következtetni, hogy a felperes személye miatt jött létre a szerződés, és erre tekintettel került felbontásra is. Mindezek következtében pedig a felperes, mint a kft. egyik tulajdonosa jutott vitathatóan jövedelemhez. Nem helytálló ezért az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása, amikor azt állapítja meg, hogy a ... Kft-re vonatkozó cikkbeli állítások és az azt követő mondatban a felperesre vonatkozó közlések egymással nem függenek össze. Éppen a cikkíró tárja fel az olvasó előtt az összefüggést a kft. és a felperes személye között. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletével teljes egészében egyetértett, ezért azt a Pp. 253. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A jogvita eldöntése szempontjából irányadó Smtv. 12. §

(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. Közvetlenül a felperes személyére vonatkozó egyetlen közlés a cikkben az, hogy a felperes pénzmosási ügy gyanúsítottja lett. Ezt a tényközlést időmegjelölésként használja a cikk olyan szempontból, hogy ezt követően bontott szerződést az ... Zrt. a ... Kft-vel. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a szerződés megkötésének időpontjával és tartalmával kapcsolatos kitételek tekintetében a felperesnek, mint természetes személynek kereshetőségi joga nem volt, ilyen jogosultság kizárólag a gazdasági társaságot illette. A felperes helyreigazítási kérelmében kizárólag a gazdasági szereplők közötti szerződés tartalmát ítélte helytelennek, e vonatkozásban azonban a cikk a személyét semmilyen vonatkozásban nem említi. Ilyen körülmények között a felperes sajtóhelyreigazítási igényt megfelelő jogosultság hiányában nem terjeszthetett elő. Nincs a kifogásolt sajtóközleménynek olyan tartalma, amely szerint a felperes a ... Kft-n keresztül jogtalan megbízásokhoz jutott volna. A felperes ezt a fellebbezésében is sugallatként említi a cikkel összefüggésben, azonban a sugallat egyéni tudattartalom, mely a sajtó-helyreigazítási perben nem vehető figyelembe. Helyreigazítás alapja kizárólag valótlan tény, vagy való tény hamis színben feltüntetése lehet. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján helyesen utasította el a felperes sajtóhelyreigazítás elrendelésére vonatkozó kereseti kérelmét. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles viselni az alperes fellebbezési költségét a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint. A fellebbezési költség az alperesi jogi képviselő 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésének a) pontja,

(3)bekezdése és 4/A. §

(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíja. Köteles továbbá viselni a felperes a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint. Budapest,

1. március
2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Hercsik Zita s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő