Kfv.37020/2007/8 – Kúria

Kfv.IV.37.020/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a dr. Nagy N. Éva ügyvéd által képviselt Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - mint az FVM Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának jogutódja alperes ellen földkiadási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Máté Irén ügyvéd által képviselt O. G. beavatkozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.K.21.295/2006/

1. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 3.K.21.295/2006/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Legfelsőbb Bíróság kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság által megállapított - a felülvizsgálati kérelemben nem vitatott - tényállás szerint az elsőfokú földkiadási hatóság
4. december 4-én az alperesi beavatkozó tulajdonába adta az n-i x hrsz-ú, y AK értékű, z térmértékű, erdő művelési ágú ingatlant. A határozat
5. június 6-án visszavonásra került. A visszavonó határozattal szemben az alperesi beavatkozó fellebbezést terjesztett elő. Az elsőfokú földkiadási hatóság
6. július 10-i határozatával a felperes részére adta ki a nagydobosi 097 hrsz-ú ingatlant. A határozati záradék szerint a határozat
7. július 30-án jogerőre emelkedett, amelynek alapján a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; ezt követően az ingatlanra jelzálogjogot is bejegyeztek. Az alperesi beavatkozó
8. évben a felperesi határozat megküldését kérte az elsőfokú földkiadási hatóságtól, majd a határozat megküldését követően ellene
9. január 22-én fellebbezést terjesztett elő. Az elsőfokú földkiadási hatóság
10. február 15-én kelt határozatával a
11. július 10-i - a felperes részére történő földkiadásról rendelkező - határozatot megsemmisítette, és a hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte; a határozatot az elsőfokú földhivatalnak is megküldeni rendelte. Az elsőfokú földhivatal a felperes tulajdonjogát törölte, az ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot azonban fenntartotta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Megyei Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az alperesi határozat indokolásába foglalt jogszabályi hivatkozások nem indokolják megfelelően, hogy az alperesi jogelőd miért bírálta el érdemben az alperesi beavatkozó által a felperes földkiadási ügyében hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést. A megyei bíróság álláspontja szerint a beavatkozót a felperes földkiadási ügyében nem lehet ügyfélnek tekinteni, mert az n-i x hrsz-ú ingatlan kiadására földkiadási kérelmet nem nyújtott be, az erről szóló földkiadási határozatot visszavonták. A megyei bíróság rámutatott arra, hogy az alperes jogelődje ugyanakkor nem bírálta el az alperesi beavatkozó részére földkiadást elrendelő határozat visszavonása ellen benyújtott alperesi beavatkozói fellebbezést. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes földkiadási ügyében elkövetett esetleges szabálysértés sem jogosította fel az alperes jogelődjét jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével járó határozat meghozatalára. A jogerős ítélet ellen az alperesi beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
12. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
13. § /3/ bekezdésével,
14. § /1/ bekezdésével, továbbá a földkiadó bizottságokról szóló
15. évi II. törvény /a továbbiakban: Fkb. tv./
16. § /1/ bekezdés a/ pontjával,
17. § /4/ bekezdésével, valamint a Ptk.
18. § /1/ bekezdésével. Felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a felperes földkiadási ügyében érdekeltnek minősül, mert a földkiadási eljárásban tisztázta, hogy az írásban megjelölt Ó. községben lévő x hrsz-ú ingatlannal szemben földkiadási kérelme a n-i x hrsz-ú ingatlan kiadására irányult, illetve a bíróság a közigazgatási perben is engedélyezte beavatkozását. Rámutatott továbbá arra, hogy a jogerős ítélet indokolásában megállapítottakkal szemben az Áe.
19. § /1/ bekezdése alapján a részére
20. december 4-én elrendelt földkiadásról szóló határozat jogerőre emelkedett, amely az alperesi beavatkozói érdekeltséget megteremti. Utalt továbbá arra, hogy a felperes az n-i x hrsz-ú ingatlanra földkiadási kérelmet nem nyújtott be, kiadható részarány-tulajdonnal sem rendelkezett; ily módon a részére történt földkiadás ellentétes az Fkb. tv.
21. § /4/ bekezdésében, és a Ptk.
22. § /1/ bekezdésében foglaltakkal. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy a földkiadáshoz szükséges részarány-tulajdonnal rendelkezett, az n-i x hrsz-ú ingatlanra szóló földkiadási kérelmet előterjesztett. A fenti ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát
23. nyarától háborítatlanul gyakorolta, azt
24. évben jelzálogjoggal meg is terhelte. Rámutatott arra, hogy az alperesi beavatkozó nem az n-i, hanem az ó-i x hrsz-ú ingatlanra vonatkozó földkiadási kérelmet nyújtott be, ezért a felperesi földkiadási ügyben érdekeltnek nem tekinthető. Utalt arra, hogy a földkiadási eljárásban igazolta - és az eljáró hatóságok nem is vitatták - a szükséges részarány-tulajdon meglétét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A megyei bíróság jogerős ítéletében helyesen mutatott rá arra hogy az alperesi beavatkozó már 2001 júniusában fellebbezést nyújtott be a részére földkiadást elrendelő határozatot visszavonó,
25. június 6-i határozattal szemben; e fellebbezés elbírálására azonban nem került sor. Jogerős határozattal nem került lezárásra az a kérdés, hogy vajon az alperesi beavatkozó részére történt földkiadás, vagy az erről szóló határozat visszavonása jogszerű-e. Ugyanakkor az alperesi beavatkozó földkiadási kérelmének jegyzőkönyvi pontosítására hivatkozva igényt formál az n-i x hrsz-ú ingatlanra. Ezért mindaddig, amíg az alperesi beavatkozó földkiadási ügye jogerősen le nem zárul, őt a felperesi földkiadási ügyben is érdekeltnek kell tekinteni. Ebből következően a megyei bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor azt állapította meg, hogy az alperesi beavatkozó a felperes részére elrendelt földkiadás időpontjában /
26. július 10-én/ nem volt érdekeltnek tekinthető. Az Áe.
27. § /4/ bekezdése szerint ügyfél az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti. E rendelkezés alapján az alperesi beavatkozót a felperes földkiadási ügyében ügyfélnek kell tekinteni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakkal szemben tehát a fellebbezési eljárásban nem érvényesül az Áe.
28. § /5/ bekezdésében meghatározott, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmének tilalma. A Legfelsőbb Bíróság érdemben osztotta azonban a jogerős ítélet indokolásában kifejtetteket atekintetben, hogy az alperesi határozat érdemben jogszabálysértő, mert a határozatban hivatkozott jogszabályi rendelkezések a felperesi földkiadási határozat megsemmisítését megfelelően nem indokolják. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat elsősorban azért jogszabálysértő, mert az alperesi beavatkozó fellebbezését azt megelőzően bírálta el, hogy döntött volna az alperesi beavatkozó földkiadási ügyében
29. június 6-án hozott visszavonó határozat elleni alperesi beavatkozói fellebbezés elbírálásáról. Ha ugyanis az alperes a visszavonó határozatot helybenhagyja, kétségessé válik az alperesi beavatkozó érdekeltsége a felperes földkiadási ügyében, amennyiben pedig a visszavonó határozat megsemmisítésre kerül, az ingatlan a felperes részére már nem adható ki. Ezen előkérdés tisztázását követően vizsgálható csak az az alperesi határozat indokolásának érdemi részét képező körülmény, hogy az alperesi beavatkozó, illetve a felperes az n-i x hrsz-ú ingatlan kiadásához szükséges földkiadási kérelemmel, illetve részarány-tulajdonnal rendelkezett-e, vagy sem. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - az indokolás fenti módosításával - a Pp.
30. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az érdemben eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperesi beavatkozót a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Budapest,
31. október
32. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő