A határozat elvi tartalma: Szabálysértési eljárás és helyszíni bírság azonnali kiszabása esetén utóbb közigazgatási bírság nem szabható ki. Hivatkozási joganyag: 60/2009.(V.28.) AB határozat A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.453/2011/5.szám A Kúria a... dr. Balassa Tibor ügyvéd, által képviselt ... felperesnek a ... Budapest Rendőrfőkapitánya ... alperes ellen közigazgatási bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Somogy Megyei Bíróság
- március 22-én kelt 20.K.20.922/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Somogy Megyei Bíróság 20.K.20.922/2010/
- számú ítéletét, valamint az Országos Rendőrfőkapitány
- február 1-én kelt 21000-122/12199/5/2009.objf. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. meg a 30.000 A le nem rótt 20.000 (húszezer) forint kereseti és a 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes által üzemben tartott ...forgalmi rendszámú gépjárművel
- október 20-án 17 óra 17 perckor a Somogyaszaló, Kossuth u.
- szám előtt az 50 km/óra megengedett sebesség helyett 71 km/óra sebességgel közlekedtek. A sebességtúllépés szabályszegés miatt a gépjármű vezetőjével szemben azonnal lefolytatásra került a szabálysértési eljárás és vele szemben helyszíni bírság alkalmazására került sor. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitány a
- december 4-én kelt 21000122/12199/2009/objf. számú határozatával a felperest 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 26.§ /1/ bekezdés a/ pontjában foglalt előírás megsértése miatt a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21.§ /1/ bekezdés a/ pontja, /2/ bekezdése, /4/ bekezdése, továbbá a 410/2007.(XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1.§ /1/ bekezdése,
- § /1/ bekezdése alapján. A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy a sebességtúllépés miatt helyszíni bírság kiszabásra került. Az alperes jogelődje, az Országos Rendőrfőkapitány a
- február 1-én kelt 21000-122/12199/5/2009/objf. számú határozatával az elsőfokú határozatot részben, a tévesen megjelölt helyszín tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. Álláspontja szerint a közigazgatási bírságot a gépjármű üzembentartójának, míg a szabálysértési eljárásban a helyszíni bírságot a gépjármű használójának, a gépjármű vezetőjének kell megfizetni. A felperes, mint üzembentartó a közigazgatási bírság kiszabása alól a Kkt. 21/A.§ /2/ bekezdésében foglalt mentesülési iratok benyújtásával mentesült volna, azonban ilyen iratokat nem nyújtott be, ezért a Kkt. 21/B.§ /1/ bekezdésére és /2/ bekezdésére figyelemmel a felperes a közigazgatási bírság megfizetése alól nem mentesíthető. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Keresetében hivatkozott a kettős felelősségre vonás jogsértő jellegére. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a KRESZ 26.§ /1/ bekezdés a/ pontjába ütköző szabálysértés megvalósulását a felperes nem vitatta. A gépjárműnek a felperes volt az üzembentartója, de a közlekedési szabálysértés időpontjában más személy vezette a gépjárművet, akivel szemben helyszíni bírság került kiszabásra. A Kkt. 21/B.§ /1/ és /2/ bekezdése értelmében nem akadálya a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás lefolytatásának a szabálysértési eljárás lefolytatása. A két eljárás nem is ugyanazzal a személlyel szemben indult. A felperesnek, mint üzembentartónak a sebességtúllépésért közigazgatási bírság fizetési kötelezettsége van, amely alól csak a Kkt. 21/A.§ /2/ bekezdésében foglalt mentesülési okiratok igazolásával mentesült volna, azonban ilyen iratokat a felperes nem nyújtott be. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes helytállóan járt el, amikor a felperessel szemben közigazgatási bírságot szabott ki. Az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperesnek az Alkotmánybíróság 60/2099.(V.28.) AB határozat
- pontjára való utalással a jogsértés megállapítására való hivatkozását, mert álláspontja szerint az Alkotmánybíróság e döntése szerint nem alkotmányellenes ugyanazon magatartás miatt két külön személlyel szemben két külön eljárás lefolytatása. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés hozatalát. Azt nem vitatta, hogy ugyanazon tényállás alapján mind közigazgatási bírság kiszabására, mind szabálysértési eljárás lefolytatására sor kerülhet a Kkt. 21/B.§ /1/ bekezdése alapján. Azonban állította, hogy a konkrét esetben helyszíni bírság, valamint közigazgatási bírság egyidejűleg nem szabható ki a Kkt. 21/B.§ /2/ bekezdése értelmében. Ez utóbbi rendelkezés célja a kétszeres felelősségre vonás tilalma, a cél ugyanis az, hogy ugyanazon tényállásért ne lehessen egyidejűleg az elkövetővel szemben közigazgatási bírságot és szabálysértési bírságot is kiszabni. A helyszíni bírság kiszabására az elkövetéskor rögtön sor került, míg a közigazgatási bírság kiszabására csak ezt követően. Hivatkozott arra is, hogy a Kkt. 21/A.§ /2/ bekezdése szerinti mentesüléshez az adatok a helyszíni bírság kiszabásakor felvett adatokból megállapíthatóak voltak. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§ /2/ bekezdése és 275.§ /2/ bekezdés értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, csak az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálja, vizsgálhatja felül. Az alperes határozata tartalmazta, hogy a felperes mentesülési nyilatkozatot nem csatolt. A felperes álláspontjával szemben a hatóságnak a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján a mentesülést nem kellett figyelembe vennie, mert a mentesülésre vonatkozó iratnak a helyszíni bírság kiszabásakor felvett irat nem felel meg, ezért a Kkt. 21/A.§ /2/ bekezdésének megsértése nem állapítható meg. A Kkt. 21/B.§ /1/ és /2/ bekezdésének megsértése körében a Kúria megállapította, hogy a kétszeres értékelés tilalmára, mint általános jogelvre a jelen ügyben is figyelemmel kell lenni, ugyanazon cselekményért két szankció kiszabására nem kerülhet sor. A Kkt. 21/B.§ /2/ bekezdése nem teszi lehetővé a szabálysértési eljárásban pénzbírság kiszabását, amennyiben közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Ennek ellenkezőjét a Kkt. nem szabályozza, így nem foglalkozik azzal az esettel, amikor a szabálysértési eljárásban a helyszíni bírság kiszabásra került és ezt követi a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás. Az Alkotmánybíróság a
- május 28-án közzétett 60/2009.(V.28.) AB határozata
- pontjában kimondta, hogy az Alkotmány 2.§ /1/ bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés a Kkt. 21/B.§-ában nem szabályozta megfelelően a közigazgatási eljárás és a szabálysértési eljárás egymáshoz való viszonyát. Ennek kapcsán felhívta az Országgyűlést a jogalkotási kötelezettségének
- december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint jogbizonytalanságot eredményez az is, hogy a közigazgatási eljárásban egy vélelem alapján születik döntés egy vélelmezett szabályszegő ellen, ezzel párhuzamosan a szabálysértési eljárásban ugyanezért a cselekményért egy másik személlyel szemben szabhatnak pénzbírságot, akinek a személye a szabálysértési eljárás folyamán válik bizonyítottá. Ez azt eredményezi, hogy egyetlen magatartásért (melyet fogalmilag csak is egyetlen személy követhetett el) különböző eljárásokban, különböző személyek felelnek és mindkettőjükkel szemben alkalmazhatóak a törvényben foglalt jogkövetkezmények, azaz adott esetben mindketten pénzbírsággal sújthatók. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására - az AB határozat indokolása szerint - a közigazgatási és a szabálysértési bírságolási eljárások közötti összhang hiánya miatt került sor. Az Alkotmánybíróság határozata visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható, azonban az Alkotmánybíróság által megállapított jogszabályi hiányosságot a Kúria is észlelte. A Kúria álláspontja szerint ugyanazért a cselekményért nem szabható ki kétszeres büntetés, ezért a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel a Kúria megállapította, hogy mivel ugyanazon közlekedési szabályszegésért a szabálysértési eljárásban helyszíni bírság már kiszabásra került, ezért az üzembentartóval- szemben a közigazgatási bírság előírására a kétszeres értékelés tilalmába ütközően került sor, jogszabálysértően járt el az első- és a másodfokú hatóság, mert a Kkt. 21/B.§ /1/ és /2/ bekezdését érteni kell arra az esetre is, ha a szabálysértési bírság kiszabása megelőzi a közigazgatási bírság kiszabását, így kétszeres bírságolásnak nincs helye. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a jogszabálysértő alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp. 339.§ /1/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperes a Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. ,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Márton Gizella sk. bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó