Gfv.30355/2012/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ítélet indokolása nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg ellenkérelmen.

1. III. Tv.
2. § A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.355/2012/10.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Cseri és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kálmán Rózsa ügyvéd által képviselt felperesnek hozzátartozó által képviselt alperes ellen kölcsön megfizetése iránt a Tapolcai Városi Bíróságon 5.P.20.106/
3. számon indult és a Veszprémi Törvényszék 1.Pf.20.975/2011/
4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítélet indokolásának felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezései közül elhagyni rendeli: „A gépjármű vételára azért ilyen alacsony" kezdetű mondatból „az alperesnek felróható okból" szövegrészt, valamint „azzal, hogy az alperes a gépjármű kiadását megtagadta, rosszhiszemű, jogcím nélküli birtokossá vált, és nemcsak az ÁSzF, hanem a Ptk.
5. § /3/ bekezdése értelmében is az ezen időszak alatt bekövetkezett kár viselésére ő köteles" mondatot. Az indokolás ezt meghaladóan támadott rendelkezését nem érinti. Kötelezi a felperest 46.700 (negyvenhatezer-hétszáz) Ft, az alperest 23.300 (huszonháromezer-háromszáz) Ft rész felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az államnak külön felhívásra, a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított, a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a peres felek
6. november 28-án gépjármű vásárláshoz 1.500.000 Ft összegű kölcsönszerződést kötöttek egymással. E szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF.)
7. pontja értelmében a felperes opciós jogot szerzett a perbeli gépjárműre. Az alperes a hiteltörlesztés fizetésével késedelembe esett, ezért a kölcsönszerződést a felperes
8. július 18-án azonnali hatállyal felmondta, a fennálló tartozás összegét 1.577.576 Ft-ban állapította meg. A felmondással egyidejűleg az ÁSzF 13.1.
9. pontja alapján a felperes a vételi jogát gyakorolva az alpereshez címzett egyoldalú vételi nyilatkozatot tett. A felperes módosított keresetében - a kölcsönszerződés alapján 1.577.576 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a felperes keresetét annak összegszerűségében vitatta, álláspontja szerint csak 1.084.053 Ft-tal tartozott a felperesnek a kölcsönszerződés felmondását követően. Az elsőfokú bíróság ítéletével 1.577.576 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint az alperes a Ptk.
10. §-a és
11. § /2/ bekezdése alapján köteles a kölcsönszerződésből eredő tartozást a felperesnek megfizetni. Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes azt kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben megállapított marasztalás összegét 1.118.332 Ft-ra szállítsa le, a fizetendő késedelmi kamat mértékét a Ptk.
12. /1/ bekezdése szerint határozza meg, valamint mérsékelje a perköltség összegét. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és a felperes 1.118.332 Ft tőkét meghaladó keresetét elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a felek közötti szerződést biztosító mellékkötelezettségnek, az opciós szerződésnek a vételár meghatározása jogszabályba ütközik, és ezért semmis. Az ÁSzF 14.
13. pontja, valamint 23.
14. pontja az újraértékesítés eredményeként elérhető vételárat jelöli meg opciós vételárként, mely rendelkezés nem felel meg a Ptk.
15. § /1/ bekezdésének, ezért abba ütköző módon a Ptk.
16. § /2/ bekezdése szerint semmis. Ebből az következik, hogy a felperes a semmisnek minősülő ÁSzF opciós vételárra vonatkozó rendelkezései alapján nem igényelheti a gépjármű értékének elszámolás nélküli, a kölcsönszerződésből eredő követelése megfizetését. A másodfokú bíróság hivatkozott arra is, hogy a másodfokú eljárásban kirendelt igazságügyi gépjármű szakértő az opciós joggal érintett gépjármű forgalmi értékét 600.000 - 700.000 Ft-ban határozta meg. A gépjármű vételára azért ilyen alacsony összegű, mert az alperes a szerződés felmondását és a felperes opciós jogának bejelentését követően a gépjárművet a felperesnek nem adta át, azt továbbra is használta, ezen használat alatt pedig a felek közötti jogviszonyban az alperesnek felróható okból a gépjármű károsodott. Azzal, hogy az alperes a gépjármű kiadását megtagadta, rosszhiszemű jogcím nélküli birtokossá vált és nemcsak az ÁSzF, hanem a Ptk.
17. § /3/ bekezdése értelmében is az ezen időszak alatt bekövetkezett kár viselésére ő köteles. Figyelemmel arra, hogy a gépjármű szakértő által meghatározott jelenlegi forgalmi értéke meghaladta az alperes fellebbezésével érintett 459.200 Ftot, így annak a Ptk.
18. § /1/ bekezdése szerinti beszámításával a fellebbezett rész tekintetében a felperesi kereset elutasításáról határozott a másodfokú bíróság. Mivel a gépkocsi értékének beszámítására csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között volt lehetőség, a gépkocsi értékének további pontosítása nem volt szükséges, nem kellett további bizonyítást lefolytatni. Az alperes által nem vitatott 1.118.332 Ft-ot meghaladó felperesi követelésbe a gépjármű értékesítésének beszámítása után az alperes további tőkefizetéssel nem tartozik, ezért a felperes keresetének ezen részét el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes kizárólag a jogerős ítélet indokolásában szereplő meghatározott mondatok, mondatrészek megváltoztatását, illetve elhagyását kérte. Álláspontja szerint annak három megállapítása jogszabályba ütközik. Elsőként előadta, hogy „A másodfokú eljárásban kirendelt igazságügyi gépjármű szakértő az opciós joggal érintett gépjármű forgalmi értékét 600.000 - 700.000 Ft-ban határozta meg." mondat helyett „A másodfokú eljárásban kirendelt igazságügyi gépjármű szakértő szakértői véleménye alapján a vételi joggal érintett, perbeli személygépkocsi jelenlegi piaci értéke sérülésmentesen 1.588.000 Ft lenne, a gépjármű a jelenlegi állapotában 600.000 700.000 Ft forgalmi értéket képvisel." tartalmú mondat felel meg a szakértői véleményben írtaknak. Másodikként „A gépjármű vételára azért ilyen alacsony összegű, mert az alperes szerződés felmondását és a felperes opciós jogának bejelentését követően a gépjárművet a felperesnek nem adta át, azt továbbra is használta, ezen használat alatt pedig a felek közötti jogviszonyban az alperesnek felróható okból a gépjármű károsodott." mondatból „az alperesnek felróható okból" mondatrész elhagyását kérte. Harmadikként az indokolás következő mondatának elhagyását kérte: „Azzal, hogy az alperes a gépjármű kiadását megtagadta, rosszhiszemű, jogcím nélküli birtokossá vált, és nemcsak az ÁSzF, hanem a Ptk.
19. § /3/ bekezdése értelmében is az ezen időszak alatt bekövetkezett kár viselésére köteles". Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Ptk.
20. § /3/ bekezdésében,
21. § /1/ bekezdése a) pontjában, a
22. § /1/ bekezdésében, illetve a
23. §-ában foglaltak megsértésére, eljárási szabálysértésként a Pp.
24. §-ának megsértését jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet indokolásának vitatott mondatainak, mondatrészeinek hatályában történő fenntartását kérte, mivel azok nem ütköznek a felperes által megjelölt jogszabályokba. A Kúria a jogerős ítélet indokolásában írtakat a Pp.
25. § /2/ bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt részben jogszabálysértőnek találta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a jogerős ítélet indokolásának három mondatát támadta, mivel azok a konkrét jogvita eldöntésétől függetlenül olyan megállapításokat, jogi minősítéseket tartalmaznak, amelyek az alperes szempontjából sérelmesek. Az alperes által elsőként megjelölt mondat kapcsán a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza, hogy az mennyiben és milyen okból jogszabálysértő. A másodfokú bíróság tényszerűen és helyesen idézte az igazságügyi szakértő véleményének vonatkozó megállapítását, arra semmilyen Pp-ben előírt jogszabályi kötelezettség nincs, hogy a szakértői vélemény megállapításainak ismertetése az ítélet indokolásában milyen terjedelemben szükséges. Az alperes eljárás jogi jogszabálysértésként a felülvizsgálati kérelem
26. pontjában előadottak tekintetében a Pp.
27. §-a megsértésére is hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem
28. pontjában (pontosan II/
29. pontjában) az alperes többek között azt adja elő, hogy jóhiszeműen járt el, amikor a gépjárművet nem adta át a felperesnek. Az alperes által a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt további megállapítások lényegében ezzel kapcsolatosak. A fellebbezési eljárás tárgya a vitatott körben az volt, hogy a felperes kereseti követelése az alperes által elismert követelést (1.118.332 Ft-t) meghaladóan alapos-e. E tekintetben a másodfokú bíróság jelen eljárásban nem vitathatóan kifejtette, hogy az alperes jogosult volt a gépjármű értékét a felperes követelésével szemben beszámítani. Épp tehát a másodfokú bíróság ítélete indokolásából következik, hogy az alperes által kifogásolt szövegrész, illetve mondat a kereset, illetve az ellenkérelem által érintett kört meghaladta, a jogvita érdemi eldöntése szempontjából szükségtelen megállapításokat tartalmazott, így a Pp.
30. §-ába ütközött. Az eljárási szabálysértésre tekintettel a Kúria mellőzte az állított anyagi jogszabálysértések fennállásának vizsgálatát. A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a rendelkező rész szerinti döntését a Pp.
31. § /4/ bekezdése alapján hozta meg. A Kúria a pernyertesség és pervesztesség arányára tekintettel az alperes által le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Pp.
32. § /1/ bekezdése folytán irányadó Pp.
33. § /1/ bekezdésére figyelemmel rendelkezett. A nagyobb részt pernyertes alperest perköltség nem illeti meg, mivel arra jogosult hozzátartozó képviselte, ezért a Kúria akként rendelkezett, hogy a felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek fizetni. Budapest,
34. április
35. Dr.Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, sk.előadó-bíró, Dr. Szabó Péter sk. bíró Dr.Osztovits András