← Magyarország

Pfv.21582/2007/4 – Kúria

Pfv.X.21.582/2007/4.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Kovács Lóránt ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Hámori Péter ügyvéd által képviselt I.r., és II.r., továbbá a dr.Horváth Zoltán ügyvéd által képviselt III.r. alperes ellen szerződés felbontása iránt a Keszthelyi Városi Bíróság előtt 5.P.20.671/

  1. számon indult és a Zala Megyei Bíróság
  2. május 31-én kelt 3.Pf.20.063/2007/
  3. számú részítéletével befejezett perben a részítélet ellen az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.063/2007/
  4. számú részítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I-II.r. alperest egyetemlegesen 5.000,- (Ötezer) Ft, a III.r. alperest ugyancsak 5.000,- (Ötezer) Ft felülvizsgálati perköltség 15 napon belül a felperes javára történő megfizetésére. Ez ellen a részítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Legfelsőbb Bíróság
  5. június 29-én kelt hatályon kívül helyező végzésében kifejtette és megindokolta, hogy álláspontja szerint a felperes
  6. augusztus 5-i elállása a jogszabályban előírt határidőn belül történt meg. A felperes jogosan és időben élt az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/
  7. (II.5.) Korm. rendelet 8.§ /3/ bekezdésében megállapított jogával. A megismételt eljárásban a Keszthelyi Városi Bíróság
  8. november 29-én kelt ítéletében megállapította, hogy a felperes
  9. augusztus
  10. napján a
  11. április
  12. napján az I. r. alperessel kötött üdülőhasználati, és a II.r. alperessel között adásvételi szerződéstől elállt. Kötelezte az I. és III.r. alperest az ítéletben meghatározott összegek és kamatai megfizetésére, megállapította továbbá, hogy a felperes által
  13. április 13-án megvásárolt 72 db dematerializált részvény tulajdonosa a II.r. alperes, ezt meghaladóan a felperesi keresetet elutasította. A Zala Megyei Bíróság
  14. május 31-én kelt részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az I.r. alperes által a felperes javára üdülőhasználati díj címén fizetendő összeget 159.311,-Ft és kamataira felemelte, kötelezte a III.r. alperest a felperes javára 152.672,-Ft és kamatai megfizetésére. A felperes által vásárolt részvényekkel kapcsolatos eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezéssel együtt hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot ekörben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, miután a 20/
  15. (II.5.) Korm. rendelet 12.§-ának rendelkezéseiből következően a kölcsönszerződés felbontása esetén a fogyasztótól kamat, vagy egyéb költség nem követelhető, a III.r. alperest kötelezte azon pénzösszeg visszafizetésére, amelyet a felperes a III.r. alperes javára a kölcsönösszegen felül bizonyítottan megfizetett. Az I.r. alperes részére kifizetett üdülőhasználati díjjal kapcsolatban rámutatott az I.r. alperes az üdülőhasználattal összefüggésben semmiféle szolgáltatást a felperes részére nem nyújtott, ezért pedig a jogcím nélkül magánál tartott üdülőhasználati díjakat köteles kamatokkal együtt a felperes részére visszafizetni. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a részvényekkel kapcsolatosan nem hajtható végre, jogszabálysértő. A jogerős részítélet ellen az I. és II.r. alperes, valamint a III.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az I-II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a velük szemben előterjesztett kereset elutasítását. Kifejtették azon álláspontjukat, hogy a felperest az elállás joga nem illette meg, az elállási joga
  16. június 25-étől számított 15 napon belül lejárt, ezért a jogerős ítélet jogszabálysértő. A III.r. alperes ugyancsak a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vele szemben előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes
  17. november 18-án írt levélben tájékoztatta a III.r. alperest arról, hogy az I. és a II.r. alperesekkel megkötött szerződésektől
  18. augusztus 5-én elállt, ugyanakkor a III.r. alperessel kötött kölcsönszerződéstől elállni nem kívánt, mert a Ptk.319.§ /3/ bekezdésében foglaltak szerint szükséges eredeti állapot helyreállítására nem képes. A kölcsönt csak
  19. július
  20. napjával fizette vissza. A kölcsön visszafizetésével késedelembe esett, figyelemmel azonban a felperesi nyilatkozatra a III.r. alperes késedelmi kamatigényt a felperessel szemben nem érvényesített. A felperes per előtti nyilatkozatával ellentétesen állította a per során, hogy a III.r. alperessel kötött kölcsönszerződéstől elállt, ezen magatartása sérti a Ptk.4.§ /1/ és /4/ bekezdésében foglaltakat. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelmek keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzésében egyértelműen, jogi indokait kifejtve állást foglalt abban a kérdésben, hogy a felek között létrejött szerződések jogügyleti egységet képeznek, és a felperes
  21. augusztus 5-i elállása a jogszabályban előírt határidőn belül történt meg. Az új eljárásban tehát ebben a kérdésben a bíróságoknak nem kellett állást foglalni, kizárólag azt kellett vizsgálniuk, hogy az eredeti állapot az adott tényállás mellett hogyan állítható helyre. A perben eljárt bíróságokat a Legfelsőbb Bíróság végzésében az elállás jogszerűségével kapcsolatban kifejtettek kötötték, a jogerős részítélet az elállással összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság határozatában foglaltaknak mindenben megfelelt. A fent kifejtettek miatt a jogerős részítélet nem jogszabálysértő. A III.r. alperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk.4.§ /1/ és /4/ bekezdésének megsértésére hivatkozott. A
  22. november 13-i felperesi levélben többek között az alábbiak szerepelnek: „a jogfenntartó nyilatkozatom azt jelenti, hogy a kölcsönszerződés fennállását vitatom, tehát a P. Kft. elleni pernyertesség esetén a kölcsönszerződésem is megszűnik, így az általam most befizetett és az esetleg az ezután esedékessé váló és emiatt befizetendő részleteket azok késedelmi kamatával és költségeivel együtt fogom visszakövetelni Önöktől." Ilyen tényállás mellett a III.r. alperes alappal nem hivatkozhat arra, hogy a felperes a vele kötött kölcsönszerződéstől ténylegesen nem állt el. A felek között létrejött szerződések a hatályon kívül helyező végzésben kifejtettek szerint jogügyleti egységet képeztek. Az alperes a
  23. augusztus 5-i nyilatkozattal nemcsak az I., II.r. alperessel kötött szerződésektől, hanem a III.r. alperessel kötött szerződéstől is elállt, ennek a hivatkozott
  24. november 3-i felperesi levél tartalma sem mond ellent. A kölcsön visszafizetését az adott szerződéses konstrukció nem tette a felperes számára lehetővé. A 20/
  25. (II.5.) Korm. rendelet 12.§-ában foglaltaknak a III.r. alperest marasztaló jogerős részítéleti rendelkezés mindenben megfelel. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb részítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján fenntartotta. Bíróság a hatályában Az alperesek felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.270.§ /1/ bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság az alpereseket kötelezte a rendelkező részben meghatározott perköltség felperes részére történő megfizetésére. Budapest,
  26. december hó
  27. napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.