Gf.20274/2012/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.274/2012/5.szám A Győri Ítélőtábla a Poharánszki Ügyvédi Iroda által képviselet felperesnek az Orbán és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., a dr. Németh József ügyvéd által képviselt II.r. és III.r., továbbá az Orbán és Társa Ügyvédi Iroda által képviselt IV.r. alperes ellen kölcsönszerződésből eredő tartozás iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék

1. június
2. napján kelt 1.G.40.072/2010/
3. számú ítélete ellen a III.r. alperes részéről 38.,
4. sorszám alatt és a IV.r. alperes részéről 36.,
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a III. és IV.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 400.000,- (Négyszázezer) Ft másodfokú perköltséget, az államnak pedig az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, viseljék továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeiket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az irányadó tényállás szerint a felperes
6. május 27-én kelt szerződéssel 56.888.000,-Ft kölcsönt nyújtott az "A" Kft-nek. A kifejezetten projektcégként létrejött adós tartozásáért egyéb fizetési biztosítékok mellett készfizető kezességet vállalt az adós két tulajdonosaként az I. és II.r. alperes, továbbá az I.r. alperes tulajdonosaként a III.r. és a II.r. alperes tulajdonosaként a IV.r. alperes. Az adós
7. április 8-i kezdő időponttal felszámolás alá került, a kölcsöntartozása ezzel lejárttá vált. A felperes keresetében a kölcsön és kamatai erejéig kezességükre hivatkozással az alperesek egyetemleges marasztalását kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy a készfizető kezesi szerződések érvénytelenek, mert a kezesi szerződés nem a kölcsönszerződéssel egyidejűleg került aláírásra, a III. és IV.r. alperesek tekintetében pedig a szerződés uzsorásnak minősül, mert oly időpontban követelte tőlük a kezesi kötelezettségvállalást a felperes, amikor az építési projekt előrehaladott állapotban volt, így nem volt más választásuk, különben nem kapott volna az építtető hitelt. Az I.r. alperes kártérítés címén beszámítási kifogást terjesztett elő arra hivatkozással, hogy később a felperes nem folyósított kölcsönt részére, így meghiúsult az építkezés, holott a felperes hitelnyújtásában bízva beruházásokat végzett. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az I., II., III., IV.r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 36.205.999,Ft-ot és ebből 34.000.000,-Ft után
8. április 8-tól a kifizetésig évi 9.558 % ügyleti kamatot és 2 % kezelési költséget, 35.589.063,-Ft után
9. április 8-tól a kifizetésig évi 6 %-os késedelmi kamatot, továbbá 2.043.000,-Ft perköltséget. Határozata indokolásában mindenekelőtt úgy foglalt állást, hogy az alperesek nem tudták bizonyítani azon állításukat, mely szerint a felperes a III. és IV.r. alperesek készfizető kezességvállalását az alperesek helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyként kötötte volna ki. Utalt arra, hogy a bank képviseletében eljáró tanú vallomása szerint a hitelegyeztetési folyamat közepén már felmerült, hogy részükről is kezességvállalásra lehet szükség. A hitelezési ügyintéző vallomása szerint a szerződés aláírásakor sem lepődtek meg a III., IV.r. alperesek az ilyen irányú kötelezettségükön. A bíróság értékelte, hogy a bank üzletszabályzata lehetőséget biztosít arra, hogy a bank vizsgálja az ügyfél hitelképességét, a biztosítékok fedezeti értékét és érvényesíthetőségét, minden olyan körülményt, amely a bank megítélése szerint a szolgáltatásról való döntés szempontjából lényeges. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a bank saját maga állapítja meg az általa kínált különböző szolgáltatások nyújtásának feltételeit (3.
10. pont). A bank bármikor és bármely követelése tekintetében jogosult megkövetelni az ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékot egészítse ki oly mértékben, amennyiben a követelés megtérülésének biztosításához szükséges (4.1.pont). A bank jogosult eldönteni az ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel (4.
11. pont). Erre figyelemmel a bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes jogszerűen járt el, amikor elvárta, hogy a III., IV.r. alperesek saját személyükben is vállaljanak készfizető kezességet. Az alperesek saját előadása szerint is a főadós 2008 vége felé már képtelen volt teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Erre figyelemmel a bankot, mint hitelezőt nem az a szándék vezette, hogy feltűnően aránytalan előnyt kössön ki, hanem az, hogy a kölcsönszerződés alapján fennálló követelése megtérülését elérje. Annak a körülménynek pedig a készfizető kezesi szerződés érvényességére nincs kihatása, hogy a kezesek nem azonos napon írták alá a szerződést. A bíróság a jogalap hiányára tekintettel elutasította az I.r. alperes beszámítási kifogását. Az ítélettel szemben a III., IV.r. alperesek éltek fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Hangsúlyozták, hogy a kezesi szerződés uzsorás szerződés, a felperes ugyanis kihasználta a III. és IV.r. alperes azon kiszolgáltatott helyzetét, hogy a kezesi szerződés megkötésének időpontjában a főadósnak már teljesíteni kellett. A kezesi szerződés aránytalan előnyt biztosít a felperes számára. A III.r. alperes utalt arra, hogy a kezességvállalás olyan időpontban merült fel, amikor az építkezés előrehaladott állapota miatt már nem volt más lehetőségük, mint a szerződés aláírása. A kiszolgáltatottság objektív jellegű volt. Mindez a bíróság által értékelt tanúvallomások mellett is megállapítható, az érintett tanúk ráadásul a felperes alkalmazásában álltak és jártak el, tehát érdektelennek nem tekinthetők. A valóságban az egyeztetési folyamat elején nem merült fel a kezességvállalás részükről, a bank előzetesen azt közölte, hogy arra nem lesz szükség. A felperes tisztában volt az alperes objektív szorult helyzetével és ezt a körülményt használta ki, amikor a kezesi szerződés aláírását a korábban már megkötött hitelszerződés teljesítésének feltételéül szabta. Az üzletszabályzat lehetővé tette ugyan többletbiztosíték követelését, de a konkrét körülmények mellett erre az alperesek szorult helyzetének kihasználásával került sor. Erre figyelemmel a kezesi szerződés a Ptk.
12. §-ába ütközik, tehát semmis. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. A III., IV.r. alperesek fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az alperesek készfizető kezesi felelősségére alapított kereseti kérelemnek helyt adó elsőfokú ítéleti rendelkezések az I. és II.r. alperesekkel szemben a Pp.
13. §.