Bfv.1554/2012/6 – Kúria

(1)bekezdés,

(4)bekezdésének b/

1. pontja] vádja alól felmenti; a terheltek ellen a tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv.
2. §

(1)bekezdés a) pontja] miatt a szabálysértési eljárást megszünteti; a terhelteknek az általuk esetlegesen megfizetett bűnügyi költséget - annak törvényes kamatával együtt - visszatéríteni rendeli. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 6.400 forint bűnügyi költséget az állam viseli. (hatezer-négyszáz) Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, vagy azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Nagyatádi Városi Bíróság a 2012. április 19. napján kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 316.§

(1)bekezdés,

(4)bekezdés b)

1. pontja]. Ezért az I. r. terheltet egy évre próbára bocsátotta, a II. r. terheltet pedig 300 óra közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett a közérdekű munka átváltoztatásáról, amennyiben munkakötelezettségének a II. r. terhelt önként nem tenne eleget, és kötelezte a terhelteket a bűnügyi költség megfizetésére. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő: A terheltek
2. március
3. napján N., az esti órákban eltulajdonítottak - a városi önkormányzat tulajdonában álló és közterületen elhelyezett - három hulladékgyűjtő edényt, két vasból készült lábtörlőt és egy tűzcsap-fedelet, ezzel 34 000 forint kárt okozva. A kár lefoglalással megtérült. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Somogy Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terheltek javára, azt a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontjára alapozva. Az indítványozó szerint a városi bíróság anyagi jogi szabály megsértésével állapította meg a terheltek bűnösségét lopás bűntettében, miután az ítélet meghozatalakor a terheltek terhére megállapított, 50.000 forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopási cselekmény már nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősült. Így álláspontja szerint a bíróságnak a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezéseket kellett volna alkalmaznia, és a terhelteket az ellenük emelt vád alól fel kellett volna mentenie a szabálysértés elbírálása mellett. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a Nagyatádi Városi Bíróság ítéletét változtassa meg, és a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentse fel a lopás bűntettének vádja alól; emellett indítványt tett arra is, hogy a Kúria bírálja el a terheltek által elkövetett tulajdon elleni szabálysértést és szabjon ki velük szemben szabálysértési bírságot. A Legfőbb Ügyészség a főügyészség felülvizsgálati indítványát annak helytálló indokaira figyelemmel - fenntartotta, és azzal egyezően arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott ítéletet változtassa meg, a terhelteket az ellenük lopás bűntette miatt emelt vád alól - a Be. 6. §-a

(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel - a Be. 331. §-ának

(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában mentse fel; emellett indítványozta, hogy a Kúria a tulajdon elleni szabálysértést bírálja el és a terheltekkel szemben szabjon ki pénzbírságot (BF.2752/2012.). A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt módosított tartalommal tartotta fenn. Álláspontja szerint a Szabs. tv. 6. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott elévülési határidő, a hat hónap a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig eltelt, ezért az elévülésre figyelemmel a szabálysértési felelősség megállapításának már nincs helye. A terheltek védői a felmentés mellett a szabálysértési eljárás megszüntetésére tettek indítványt. A Kúria a Be. 423. §

(4)bekezdése alapján a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt ok alapján vizsgálta felül, emellett ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján eljárva figyelemmel volt a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen - a Be. 373. §-a

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. 416. §

(1)bekezdésének - indítványban hivatkozott -a) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására büntető anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Az ezen okra alapított felülvizsgálati indítvány megalapozott. Az ítéleti tényállás szerint a terheltek a terhükre megállapított lopási cselekményt 2011. március 15-én követték el, és a hulladékgyűjtők, vasból készült lábtörlők és a tűzicsap-fedél eltulajdonításával a sértettnek 34 000 forint kárt okoztak. Cselekményüket a bíróság a Btk. 316. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés

1. b)5. pontja szerinti kisebb értékre, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra elkövetett lopás bűntettének minősítette. A Btk. 138/A. §-ának ekkor hatályos
2. a)pontja szerint az elkövetési érték akkor minősült kisebbnek, ha az a húszezer forintot meghaladta, a kétszázezer forintot azonban nem. Így ebben az időpontban a terhelt terhére rótt lopási cselekmény az elkövetési értékre, azaz a 34 000 forintra tekintettel valóban bűncselekménynek - lopás bűntettének - minősült. A Btk. 138/A. §
3. a)pontját a 2012. évi II. törvény 2012. április 15. napjával kezdődő hatállyal módosította; a módosított rendelkezés szerint ezen időponttól az ötvenezer forintot meghaladó érték minősül kisebbnek. Így az ügydöntő határozat meghozatalakor - azaz 2012. április 19. napján -a terheltek terhére megállapított cselekmény elkövetési értéke már nem minősült kisebbnek. A Btk. 2. §-a szerint - ahogy arra az indítványozó is hivatkozott a bűncselekményt az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény. Miután a Btk. 316. §

(2)bekezdésében felsorolt minősítő körülmények egyikét sem állapította meg a terheltek terhére az eljárt bíróság, a szabálysértési értékre elkövetett cselekményük az elbírálásakor hatályos törvényi rendelkezés alapján nem bűncselekménynek, hanem a 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 177. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti tulajdon elleni szabálysértésnek minősült. Így a városi bíróság anyagi jogi szabályt - a Btk. 2. §-át megsértve állapította meg a terheltek bűnösségét. Ezért a Kúria az indítványnak helyt adva a megtámadott határozatot a Be. 427.

(1)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és - a Btk.

1. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések alkalmazásával - a terhelteket a Btk.
2. §

(4)bekezdés b)

1. pontja szerinti lopás bűntettének vádja alól a Be.
2. §

(3)bekezdésének a) pontjára és a 331. §

(1)bekezdésére figyelemmel bűncselekmény hiányában felmentette. A Be. 337. §

(1)bekezdése szerint akkor, ha a bíróság úgy látja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény szabálysértés, és a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. Miután pedig a Be. 427. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat megváltoztatása esetén a törvénynek megfelelő határozat hozatalának van helye, a Kúria a terheltek által elkövetett szabálysértés kapcsán is lefolytatta az eljárást. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 252. §

(4)bekezdése szerint azokat a

1. április 15-e előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény 138/A. §-ának a Szabs. tv.
3. §

(2)bekezdésével megállapított a) pontja alapján nem minősülnek bűncselekménynek, a törvény szerint szabálysértésként kell elbírálni. A Szabs. tv. 6. §

(1)bekezdése szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt, míg a hivatkozott törvényhely

(6)bekezdése szerint pedig nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével. A szabálysértés elkövetési ideje

1. március
2. napja; így a két év nem telt el. A hat hónapos elévülési időt a bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig a nyomozati cselekmények, majd a vádemelés és a bíróság eljárási cselekményei minden alkalommal félbeszakították. Ugyanakkor a Nagyatádi Városi Bíróság felülvizsgálati indítvánnyal érintett ítélete
3. április
4. napján kelt és emelkedett jogerőre. A hat hónapos elévülési idő ekkor ismét félbeszakadt. A Szabs. tv.
5. §

(2)bekezdése szerint az elévülés kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, azaz az elévülésre vonatkozó határidők anyagi jogi határidőnek minősülnek. Így a megtámadott ítélet meghozatalakor, azaz 2012. április 19. napján újrakezdődött elévülési idő a Szabs. törv. 6. §

(1)bekezdésére figyelemmel hat hónappal később,

1. október
2. napján - miután az elkövetőknek a szabálysértés miatti felelősségre vonása érdekében intézkedés nem történt - bekövetkezett. A Somogy Megyei Főügyészség
3. október
4. napján kelt felülvizsgálati indítványa ugyanis - az iratok tanúsága szerint átadókönyvvel -
5. október
6. napján érkezett a Nagyatádi Városi Bíróságra; azaz a szabálysértés elbírálására irányuló indítvány elkésett. Rámutat a Kúria a következőkre is: A Legfelsőbb Bíróság 3/
7. számú Büntető Jogegységi Határozata akként rendelkezik, hogy a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe. A jogegységi döntés indokolása szerint ugyanis az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után már nincs büntetőeljárás folyamatban. A terhelt terhére szóló rendkívüli jogorvoslati indítványok - így a felülvizsgálati indítvány is - előterjesztésére vonatkozó ügyészi jogosultság ugyanakkor az alapeljárásban betöltött ügyféli pozícióból fakad, és arról, hogy az ügyész által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján az indítvány szerinti eljárási cselekményt foganatosítja-e, a bíróság dönt; ebből következően nem az indítvány, hanem a bíróságnak a terhelt ellen végrehajtott eljárási cselekménye szakítja meg az elévülést. Ebből azonban nem következik az, hogy a terhelt javára bejelentett ügyészi indítványban elbírálni indítványozott szabálysértés elévülését is csak a Kúriának a felülvizsgálati indítvány kapcsán a terhelt terhére foganatosított eljárási cselekménye szakítja félbe. Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati indítvány elsősorban a terheltek felmentésére irányult. Azonban emellett indítványozta a főügyészség a terhelt által elkövetett szabálysértés elbírálását is; ez pedig a terheltek szabálysértési felelősségre vonására irányuló indítvány. A Szabs. tv.
8. §

(5)bekezdése akként rendelkezik, hogy szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. Mindebből következően a szabálysértési eljárás lefolytatására és a szabálysértés érdemi elbírálására irányuló ügyészi indítvány alkalmas az elévülés félbeszakítására. Miután azonban a szabálysértés elévülésére vonatkozó hat hónapos határidő 2012. október 18-án lejárt, a szabálysértési eljárás lefolytatására és a szabálysértés elbírálására 2012. október 19. napján előterjesztett indítvány elkésett, a Kúria a terheltekkel szemben a Szabs. tv. 177. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti tulajdon elleni szabálysértés miatt az eljárást a Szabs. tv. 83. §-ának

(1)bekezdés h) pontja alapján - elévülés folytán - megszüntette. A Be. 585. §-ának

(1)bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy a terhelteknek az általuk esetlegesen megfizetett bűnügyi költséget annak törvényes kamatával - vissza kell téríteni. A Be. 429. §-ának

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az esetleges, újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 416. §-ának

(4)bekezdés b) pontján, és a 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. február
2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt előadó bíró, Dr. Mezőlaki Erik s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző s. k.