← Magyarország

Pf.20222/2012/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.222/2012/

  1. szám Az ítélőtábla dr. Presser Zoltán Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Neigerné dr. Vejkey Klára ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Tatabányai Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 4.P.20.062/2012/
  4. számú ítéletével szemben, az alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő részítéletet : Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárás költségét a felperes javára 15.000.-(tizenötezer) forintban, az alperes javára pedig 51.000.-(ötvenegyezer) forintban állapítja meg. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A Tatabányai Törvényszék - a fellebbezéssel támadott - részítéletében az alperes
  6. december 16-i rendkívüli taggyűlésén meghozott VT.2011/
  7. számú határozatát megsemmisítette. A VT.2011/
  8. számú határozattal az alperes a felperest kizárás fegyelmi vétségével sújtotta. A taggyűlés döntésének indoka az volt, hogy a felperes
  9. november
  10. napjáról
  11. napjára virradóan vadászata befejezésének időpontját nem a valóságnak megfelelően, hanem utólag visszadátumozva jelölte meg november
  12. napjának 22 órájában. A vadászat végének időpontja és annak bejegyzése közötti időszakban a vadászati körzet zártnak minősült a hivatásos vadászok és a tagság előtt. Ezzel a felperes a körzetben akadályozta a hivatásos vadászok - valamint a további jogosultak - területellenőrzési feladatainak ellátását és kizárta vadásztársait a vadászati tevékenységből. A felperes által
  13. november
  14. napjáról
  15. napjára virradóan tanúsított ugyanezen magatartás kimentésére előterjesztett - orvosi igazolással alátámasztott - kérelmet, miszerint a felperes rosszulléte miatt nem tudta a vadászat befejezését annak tényleges időpontjában feltüntetni - a közgyűlés elfogadta. Az elsőfokú bíróság - a felperes kereseti kérelmének helyt adva - a támadott határozat megsemmisítését az alábbiak okán látta indokoltnak. A fegyelmi határozat meghozatalakor még hatályos
  16. évi II. törvény az Etv.
  17. §

(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát értve ez alatt az alapszabályba, illetőleg a szervezet belső szabályzatába ütköző határozatát is - bármely tag a tudomására jutásától számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A
  1. évi CLXXV. törvénnyel (Ectv.)
  2. december
  3. napjától a Ptk.61-
  4. §-ok helyébe léptetett rendelkezések a már kialakult bírósági gyakorlatot törvényi szintre emelve kimondták, hogy a tagok a határozat megsemmisítését kérhetik, továbbá rendelkeztek arról, hogy jog- vagy alapszabálysértés esetén lehet bírósághoz fordulni. Az elsőfokú bíróság a fenti törvényi rendelkezések alapján azt vizsgálta, hogy az alperesi vadásztársaság működése, illetve a meghozott határozat a jogszabályoknak, a társaság alapszabályának és a fegyelmi szabályzatának megfelelt-e. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy az alperes alapszabálya és fegyelmi szabályzata ellentmondó tartalmú rendelkezéseket fogalmaz meg. Az alapszabály
  5. § értelmében a fegyelmi vétséget, fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a vadásztársaság fegyelmi szabályzata állapítja meg. Az alapszabály
  6. §
  7. pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tagsági viszony kizárással történő megszüntetése, ha a közgyűlés fegyelmi ügyben jár el. Az alapszabály
  8. pontja értelmében a fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala, a hatáskörére és eljárására a fegyelmi szabályzatban foglaltak az irányadók. Az alapszabály
  9. §
(2)bekezdés k.) pontja úgy rendelkezik, hogy a vadásztársaság elnöke fegyelmi vétségre utaló tények, adatok tudomására jutása esetén írásban fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi bizottság vezetőjénél. Az alperes alapszabályával részben ellentétesen rendelkezik a fegyelmi szabályzat
  1. § 4.) pontja, mivel a kizárás fegyelmi büntetés meghozatalára a fegyelmi bizottságot jogosítja fel. A fegyelmi szabályzat értelmében a fegyelmi szervek a vadásztársaság fegyelmi bizottsága és a másodfokon eljáró közgyűlés. Az alperes házi szabályzatának II/
  2. pontja - a fegyelmi szabályzattal összhangban - akként rendelkezik, hogy a fegyelmi jogkört vétség esetén első fokon a fegyelmi bizottság, másod fokon a vadásztársaság közgyűlése gyakorolja. A felperessel szemben a fegyelmi határozatot nem a fegyelmi bizottság, hanem a közgyűlés hozta meg. A fegyelmi szabályzat alapján a fegyelmi bizottságnak is joga lett volna a kizárás kérdésében dönteni, az alapszabály azonban a közgyűlés kizárólagos jogkörét mondta ki. A támadott határozat megsemmisítése indokolt az okból is, hogy a kizárás fegyelmi büntetés kiszabására olyan cselekmény miatt került sor, amelyre vonatkozóan a vadásztársaság elnöke fegyelmi eljárást nem kezdeményezett a vadásztársaság fegyelmi bizottságánál, ugyanis a vadásztársaság fegyelmi bizottsága -
  3. november 7-én - a 2/
  4. sz. határozatával fegyelmi eljárás megindításáról csak a
  5. november
  6. napjáról
  7. napjára virradóan történt eseményekkel kapcsolatosan rendelkezett. A
  8. november 4-5-i eseményekkel, illetve a
  9. november 10-én történtekkel kapcsolatosan fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi bizottság nem rendelkezett. Ez utóbbi eseményekkel kapcsolatosan -
  10. november 16-án - a vadásztársaság elnöke a fegyelmi bizottság elnökének írt levelében kérte a felperes elleni „2/2011-es számú fegyelmi eljárás kiterjesztését az újabb esetekkel". A fegyelmi eljárás az alperes fegyelmi szabályzatának
  11. §-ban foglaltakat is sértette. Eszerint a fegyelmi eljárást elrendelő iratban meg kell jelölni a fegyelmi vétség elkövetésének megalapozott gyanúját alátámasztó tényeket és körülményeket. A fegyelmi bizottság elnöke
  12. december 5-én kelt, felpereshez címzett levelében utalt a november 4/5-i és a november 10-i eseményekre is, azonban nem közölte egyértelműen, hogy ezekkel összefüggésben is fegyelmi eljárás elrendelésére került sor. A fegyelmi szabályzat
  13. §
  14. pontjában írtak értelmében a fegyelmi bizottság az elrendelést követő 15 napon belül írásban - az indok megjelölésével - értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt, és egyben a tárgyalás napját is kitűzni köteles. Ezzel szemben tényként állapítható meg, hogy a felperes a fegyelmi tárgyalás napjáról értesítést nem kapott sem a
  15. november 3 / 4-i esemény miatt indult fegyelmi ügy miatt, sem azon
  16. november 4/5-i, illetve 10-i történések miatt, amelyekre tekintettel a fegyelmi büntetés kiszabásra került. A
  17. december 16-i közgyűlés megszakításával tartott fegyelmi bizottsági ülésen nem tárták a felperes elé a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, így a felperesnek nem volt módja védekezésének, észrevételeinek előterjesztésére sem. A fentiek okán a határozat sérti a fegyelmi szabályzat
  18. §
  19. pontját is. Az alperes taggyűlésének összehívására
  20. november 23-án - a fegyelmi eljárás megindításáról rendelkező 2/
  21. számú határozat ellen - a felperes által benyújtott panasz miatt került sor, a tagkizárás a napirendi pontok között nem szerepelt. A
  22. december 16án megtartott közgyűlésnek abban a kérdésben kellett volna döntenie, hogy a 2/
  23. számú határozatban írtak megfelelnek-e az alperes működésére irányadó szabályoknak Az alapszabály
  24. §
(3)bekezdése szerint a közgyűlést a vadásztársaság elnöke írásbeli meghívóval és a napirendi pontok megjelölésével hívja össze. A vadásztársaság tagjainak nem volt tudomása arról, hogy a
  1. december
  2. napján megtartott közgyűlésen a felperes kizárásáról is döntéshozatalra kerül sor, a fegyelmi bizottság ugyanis a megszakított közgyűlés folytatását követően javasolta a közgyűlésnek a felperes kizárását. Az alperes taggyűlése az alapszabály 14.§
(3)bekezdésébe ütköző módon hozott a felperes kizárásáról fegyelmi határozatot. Figyelemmel arra, hogy az alperesi vadásztársaság alapvető garanciális szabályokat sértett a felperes kizárását kimondó határozat meghozatala során, ezért az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - további tartalmi vizsgálat nélkül - mint törvénysértő határozatot megsemmisítette. A törvényszék nem vizsgálta, hogy a fegyelmi határozat - az indokolásában foglaltak szerint - érdemben helytálló-e, felperes magatartása sértette-e a házi szabályzat IV. fejezet 1/a. pontját, illetve a fegyelmi szabályzat II/3. § 1/h. pontját. A részítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően hangsúlyozta, hogy az alapszabály 16. §
(2)bekezdés i.) pontja szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tagsági viszony kizárással történő megszüntetése, ha a közgyűlés fegyelmi ügyben jár el. Ezen alapszabályi rendelkezésre tekintettel a közgyűlés jogszerűen döntött a felperes kizárásáról. Kiemelte, hogy a fegyelmi eljárás rendjét szabályozó fegyelmi szabályzat IV. fejezet 9-
  1. §ai a közgyűlés eljárása során nem alkalmazhatók. Utalt arra, hogy a
  2. december 16-i közgyűlés megszakításával megtartott fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi büntetés kiszabása alapjául szolgáló tényállás elemei felderítésre kerültek, a felperesnek lehetősége volt védekezését mind szóban, mind írásban előterjeszteni. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat a Pp.
  3. §-ban írtaknak megfelelően, okszerűen értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetései is helytállóak. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének indokolásában kifejtettekkel is teljes körűen egyetért, azokat megismételni nem kívánja. A fellebbezésben írtakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy nem egyértelmű a szabályozás abban a kérdésben, hogy a kizárás fegyelmi büntetést - a fegyelmi szabályzat
  4. §
(3)és
(4)bekezdései értelmében - az első fokon eljáró fegyelmi bizottság saját hatáskörben hozott fegyelmi határozatával szabja ki, és az ellene benyújtott fellebbezés esetén van lehetősége a közgyűlésnek a kizárás kérdésében dönteni, avagy - az alapszabály 16. §
(2)bekezdés i.) pontja alapján - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik fegyelmi ügyben eljárva a tagkizárásról való döntéshozatal. Az alperesi vadásztársaság működésének ellentmondásos szabályozása azonban nem eredményezheti a fegyelmi szabályzatban rögzített és a fegyelmi eljárás lefolytatása során előírt garanciális szabályok negligálását. Az alapszabály
  1. pontja helyes értelmezése szerint a fegyelmi eljárás részletes szabályainak betartása akkor sem mellőzhető, ha a kizárás kérdésében a közgyűlés hoz döntést Az alperes eljárása azonban külön-külön is sérti az alapszabály, illetőleg a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit. A
  2. december 16-i közgyűlésen a kizárás kérdésében való döntéshozatalra - az alapszabály
  3. §
(3)bekezdésben írtak sérelmével - úgy került sor, hogy a közgyűlés összehívására okot adó napirendi pontok között a felperes kizárásának kérdésében való döntéshozatal nem került feltüntetésre. Az a tény, hogy olyan magatartás következtében alkalmazták a kizárás fegyelmi büntetést (
  1. november 4/5-i események), amely tekintetében fegyelmi eljárás megindítására nem került sor, azt is eredményezte, hogy a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztó tények és körülmények - fegyelmi eljárást elrendelő iratban - nem kerültek közlésre a felperessel, megfosztva őt az adott tényállásra vonatkozó konkrét védekezés lehetőségétől. A fegyelmi tárgyalásra a
  2. december 16-án tartott közgyűlés félbeszakításával került sor, így az eljárás nemcsak a fegyelmi szabályzat
  3. §
(2),
(4), 11. §
(1),
(4),
(2)bekezdéseit, de a
  1. § 17.§ valamint a
  2. § rendelkezéseit is sérti. Az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott - a fegyelmi határozat meghozatalakor hatályos - Etv.
  3. §
(1)bekezdése alapján az alapszabály és a fegyelmi szabályzat idézett rendelkezéseibe ütköző VT.2011/
  1. számú határozat megsemmisítése indokolt volt. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján - annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. A részítélettel elbírált, és annak jogerőre emelkedését követően az elsőfokú eljárásban tárgyalandó további kereseti kérelmek szoros összefüggésére tekintettel az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről nem döntött, ezért az ítélőtábla a 4/2009.(XII.14.) PK. vélemény
  1. pontjába írtak alapján a másodfokú eljárásban felmerült perköltség összegét - az alperes által lerótt illeték és a 32/2003.(VIII.22.) IM r. alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíj összege figyelembevételével - megállapította, annak viseléséről azonban az eljárást befejező határozatában az elsőfokú bíróság dönt. Győr,
  2. március
  3. napján Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária sk. Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Világi Erzsébet sk. tanács elnöke előadó bíró bíró a A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.