A határozat elvi tartalma: Ha a munkavállaló a Pp. 3. §
(4), 141. §
(6)bekezdése és a Pp.
- § rendelkezéseire vonatkozó felhívás ellenére nem tesz részletes tényelőadást munkabalesetére, a bíróság jogszerűen dönthet az kárigényről a rendelkezésre álló adatok alapján.
- III. Tv.
- §
(4), Mfv.I.10.981/2011/
- A Kúria a dr. Somogyi Orsolya ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hidasi Szilvia ügyvéd által képviselt alperes ellen baleseti kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 5.M.4052/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 51.Mf.633.852/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- február
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 51.Mf.633.852/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes
- szeptember 10-én előterjesztett keresetében a
- szeptember 3-án bekövetkezett üzemi balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését kérte.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 5.M.4052/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította kötelezve az alperes javára perköltség megfizetésére.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes
- március 14étől
- december 31-éig határozott időtartamban állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél gépkocsivezető munkakörben.
- szeptember 3-án az alperes udvarán álló gépkocsi tolóajtaja a bal kezének kisujjára csukódott, és a bal kéz V. ujja többszörös darabos törést szenvedett. A felperest a harmadik kezelést követően
- október 4-én panaszmentesnek minősítették,
- október 17-én munkavégzésre alkalmasnak találták. A baleseti jegyzőkönyv szerint az üzemi baleseti sérülés oka véletlen volt.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes sem a pert megelőző iratban, sem a keresetlevélben nem utalt arra, hogy az általa csatolt baleseti jegyzőkönyvben foglaltaktól eltérően következett volna be a baleset. Eszerint azonban a felperes gépkocsivezetőként maga csukta rá az ujjára a tolóajtót, ez pedig a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Erre tekintettel az Mt.
- §
(2)bekezdés alapján a munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 51.Mf.633.852/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére.A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállást, és helytálló az arra alapított érdemi döntése is. Ezért azt a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján hagyta helyben.A felperes fellebbezése folytán rámutatott arra, hogy a felperes a keresetlevelében az általa érvényesíteni kívánt kártérítési igény alapjául szolgáló tényként a baleseti jegyzőkönyvben rögzítetteket jelölte meg. Ennél részletesebb tényelőadást a bíróságnak a Pp. 141. §
(6)bekezdésében foglaltakra történő felhívást is tartalmazó figyelmeztetését követően sem tett. A másodfokú tárgyaláson hivatkozott arra az új tényre, hogy valójában nem rácsukódott a gépkocsi ajtaja az ujjára, hanem a gyerekek szállítása közben az egyik gyerek zárta ezt rá. A másodfokú bíróság ennek vizsgálatát a Pp.
- §-a alapján mellőzte.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Álláspontja szerint a munkabaleseti jegyzőkönyvben a baleset leírásaként feltüntetettekből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy saját maga csukta rá az ujjára az ajtót, ezért a tényállás feltárása és tisztása érdekében elengedhetetlen lett volna a felperes személyes meghallgatása arra vonatkozóan, hogy a baleset milyen módon következett be. Az elsőfokú bíróság a felperes erre irányuló bizonyítási indítványát alaptalanul utasította el.A felperes személyes meghallgatása nélkül meghozott ítélet sérti a kontradiktórius eljárás elvét. Az Mt.
- §
(2)bekezdés alapján az alperest terhelte volna a kártérítési felelősség alóli mentesüléséhez vezető ok bizonyítása, erre azonban még bizonyítást sem ajánlott fel.Az elsőfokú bíróság okszerűtlenül, és a tényállás pontos feltárásának mellőzésével hozta meg a határozatát, amelyet a másodfokú bíróság jogsértően hagyott helyben. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperes a keresetlevelében szó szerint a baleseti jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelően adta elő a balesete körülményeit. A baleseti jegyzőkönyvet a keresetleveléhez csatolta. Részletesebb tényelőadást a perben a bíróság felhívását követően sem tett. A 4. sorszámú végzésben a bíróság tájékoztatta a felperest, hogy az okozati összefüggést neki kell bizonyítani, melynek feltétele hogy a tényekre vonatkozó részletes tényelőadást tegyen. Tájékoztatta a jogi képviselővel eljáró felperest arról is, hogy a nyilatkozat hiányát, késedelmét, hiányosságát a bíróság a Pp. 3. §
(4)bekezdés, Pp. 141. §
(6)bekezdés és a Pp.
- §-a szerint a mulasztó fél terhére értékeli. A részletes tényelőadásra azonban az erre biztosított tizenöt napos határidőben, majd az azt követően adott felhívásra sem került sor, hanem a felperes képviselője vállalta, hogy a perben tartott első tárgyaláson fog a felperes részletesen nyilatkozni. A felperes azonban a tárgyaláson nem jelent meg. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság jogszerűen vonta meg a megfelelő, a Pp.
- §
(6)bekezdésben foglalt jogkövetkezményt, és határozott a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül a rendelkezésre álló adatok alapján.A keresetlevél mellékleteként csatolt baleseti jegyzőkönyv nemcsak azt tartalmazza, hogy a gépkocsi ajtaja a felperes ujjára rácsukódott, hanem azt is, hogy ennek oka véletlen. Más okot a perben az elsőfokú eljárásban a felperes nem jelölt meg. Ezért az eljáró bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdésben foglaltaknak megfelelő tényállás megállapítás mellett okszerű következtetést vontak le arról, hogy a perbeli balesetért az Mt. 174. §
(2)bekezdésben alapján az alperes kárfelelőssége nem áll fenn.A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.Kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Gál Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő