DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.042/2013/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes neve (címe) felperesnek - a CzakóHáger-Kálmán-Kozslik-Turnyánszki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kozslik István ügyvéd, címe) által képviselt alperes neve (cÍme) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása miatt és kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 23.P.22.658/2011/
- számon hozott ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, de szövegezésében pontosítja, fellebbezett részét részben megváltoztatja; megállapítja, hogy az alperes a www.X.com weblapon
- május
- napján,
- július
- napján és
- szeptember
- napján a felperest ábrázoló fényképfelvételek közzétételével megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, és a www.X.com weblapon
- október 3-án a felperesre is vonatkoztatható „Korrupt "x-i" ügyvédek" alcím használatával megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felek nevének megjelölésével az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, sajnálkozásának kifejezésével, a felperesnek küldje meg. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a
- május 9-én,
- július 10-én és
- szeptember 22-én közzétett, felperest ábrázoló fényképfelvételeket a weboldaláról a kapcsolódó hozzászólásokkal együtt távolítsa el, továbbá ugyanezen határidőn belül fizessen meg a felperesnek 150 000 (Százötvenezer) forint nem vagyoni kártérítést. Mellőzi a felperes perköltség fizetésre kötelezését. A felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 12 750 (Tizenkétezer-hétszázötven) forintra leszállítja, az alperes által fizetendő kereseti illeték összegét 47 250 (Negyvenhétezer-kétszázötven) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 4 000 (Négyezer) forint összegű másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest 11 200 (Tizenegyezer-kétszáz) forint, az alperest 36 800 (Harminchatezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illeték az államnak, külön felhívásra történő megfizetésére. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperes a www.X.com weboldal üzemeltetője.
- május
- napján a honlapon „"F". Y.Gy. "x-i" ügyvéd és társai a bíróság előtt (fotó)" címmel a .... Városi Bíróság előtt a felperessel és 41 társával szemben csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 7.B.4290/
- számon folyamatban lévő büntetőeljárás tárgyalása szünetében a bírósági folyosón készített fényképfelvételek kerültek közzétételre, amelyek közül két felvételen a felperes - aki a tárgyalásra vonatkozóan nem adott engedélyt a sajtó részére róla fényképfelvételek készítésére - volt látható.
- július
- napján a honlapon „F" ügy. Ki ez az ember?" címmel közlemény jelent meg, amely illusztrációként a felperesről készített fényképfelvételt is tartalmazta.
- szeptember
- napján..... miniszterelnök......-on a N.K.K. ('I") Kft. irodaházában zártkörű rendezvényen vett részt. Ezen a napon a honlapon "..... az 'I"-ben. Csak meghívóval 1.,
- és 4." címeken fényképfelvételek jelentek meg, amelyek közül az
- és a
- címen az irodaház előtt, a közterületen várakozó személyek között egy-egy felvételen látható a felperes.
- október
- napján a honlapon 6 óra 58 perc és 14 óra 30 perc között „Y.Gy. és B. M. után K. M.t szorongatják a "x-i" bíróságon. Korrupt "x-i" ügyvédek" címmel közlemény jelent meg, amely szövegében beszámolt a ..... Törvényszék előtt K. M. ügyvéddel és 23 társával szemben folyamatban lévő, a "f" hitellel és otthonteremtési támogatással való visszaéléssel kapcsolatos büntetőeljárásról. A közlemény tájékoztatást adott arról, hogy a vádlottak között felfüggesztett ügyvéd, biztosítás- és hitelközvetítő, értékbecslő is szerepel; valamint két további személy érdekes még, B.I. és felesége, B.I.né, a felhajtók, akik a vád szerint eladó lakásokat kerestek, majd megegyeztek a tulajdonosokkal, hogy a valódinál magasabb összeget írnak a szerződésekbe; a vádlottak padjára kerültek eladók, vevők és a hamis munkáltatói szerződést kiállító személyek is. A közzététel napján a felperes követelésére az alperes az eredeti címet megváltoztatta, és 14 óra 30 után már „Y.Gy. és B. M. után K. M.t szorongatják a "x-i" bíróságon. .....-i ügyvédek" cím volt feltüntetve. A felperes módosított keresetében kérte annak a megállapítását, hogy képmásának az alperes által a www.X.hu weblapon
- május 9., július
- és szeptember
- napján a hozzájárulása nélkül történt többszöri közzétételével az alperes a képfelvétel védelmére vonatkozó személyhez fűződő jogait megsértette. Kérte továbbá annak a megállapítását, hogy a
- október
- napján „Y.Gy. és B. M. után K. M.t szorongatják a "x-i" bíróságon. Korrupt "x-i" ügyvédek" címen közzétett írásában a felperes jóhírnév védelméhez fűződő jogait az alperes megsértette. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a személyhez fűződő jogai további megsértésétől, kötelezze a fényképfelvételek, valamint a kapcsolódó hozzászólások honlapról történő eltávolítására. Kérte az alperest elégtétel adására kötelezni a következő tartalmú magánlevél megküldésével: "felperes neve címe Tisztelt .... Úr! Az alperes neve (címe) képviseletében eljáró P. L. ügyvezető, sajnálatomnak adok hangot amiatt, hogy az Önről készített fényképfelvételeknek www.X weblapon
- május 9., július
- és szeptember
- napján történt közzétételével megsértettük a képmása védelmére vonatkozó személyiségi jogát. Ugyancsak sajnálatomat fejezem ki amiatt, hogy az X. honlapon
- október
- napján közzétett „Y.Gy. és B. M. után K. M.t szorongatják a "x-i" bíróságon. Korrupt "x-i" ügyvédek" című cikkünk címében a jó hírnevét megsértettük. A személyhez fűződő jogainak a fényképfelvételek hozzájárulása nélkül történt elkészítésével és felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával elkövetett megsértéséért, valamint a jó hírneve megsértéséért ezúton szíves elnézését kérem. Dátum Tisztelettel: alperes neve P. L. ügyvezető." Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a személyiségi jogai megsértése miatt 1 000 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére, továbbá az alperes perköltségében marasztalását. A felperes előadta, hogy a sajtóban "F-ügyként"ként elhíresült büntetőeljárás egyik vádlottja. Az ügy első tárgyalási napja
- május
- volt, a tárgyalás kezdetén bejelentette, hogy nem járul hozzá a személyéről kép- és hangfelvétel készítéséhez. Az eljáró bíró végzést hozott a nyilvánosság korlátozásáról és kifejezetten közölte, hogy képés hangfelvétel nem készíthető. Ennek ellenére az alperes az általa üzemeltetett honlapon olyan fényképfelvételeket tett közzé, amelyek közül kettőn, a tárgyalás szünetében, a tárgyalóterem előtti folyosón látszik. Az alperesi honlap a
- július
- napján közzétett cikk mellékleteként hozzájárulása nélkül közölte a
- évi országgyűlési választások előtt egy, a "C" Hotelben tartott rendezvényen készített fényképfelvételét. A
- szeptember 22-i hivatkozott fényképfelvételek közül kettőn látható, a felvételek elkészítéséhez és közléséhez nem járult hozzá. A
- október
- napi közlemény címe 15 órán keresztül egy olyan büntetőüggyel kapcsolatban, amelyhez semmi köze nem volt, elsőként említette meg a nevét, majd a jóhírnevét súlyosan sértő módon korruptnak nevezte. Az alperesi ügyvezető csak személyes találkozása után távolította el a címből a jogsértő kifejezést. A személyiségi jogot sértő alperesi magatartásokkal összefüggésben többször kellemetlen helyzetbe került, magyarázkodnia kellett, amely miatt az életminősége, életvitele hátrányosan sérült, és ezért a nem vagyoni kártérítés szankció alkalmazása indokolt. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségében marasztalását kérte. Álláspontja szerint a
- május
- napi sérelmezett fényképfelvételek bírósági folyosón, a közterülettel egyező területen készültek, a felperes hozzájárulásának hiánya csak a tárgyalóteremre vonatkozott, a felvételeken a felperes egyébként sem ismerhető fel. A
- július
- napi közleményben a felperes neve nem szerepel, a felperesről készült fényképfelvétel pedig mások által már nyilvánosságra hozott, átvett kép. A
- szeptember
- napi fényképfelvételek utcán, közterületen készültek, ahol a közzétételre vonatkozóan nincs korlátozás, egyébként a kapcsolódó esemény egy közérdeklődésre számot tartó rendezvény volt, ahol a jelen lévő személyek közszereplőnek minősültek. A
- október
- napi közleményben nem szerepelt a korrupt kifejezés. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítást követően ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő jogát azzal, hogy a www.X.hu weblapon
- május
- napján a keresetlevél F/1 szám alatti mellékleteként, továbbá
- július
- napján a keresetlevél F/2 szám alatti mellékleteként csatolt, felperest ábrázoló fényképfelvételeket közzétette. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az iratokhoz 23.P.22.658/2011/
- szám alatt csatolt beadványban megjelölt tartalommal - kivéve az „és szeptember 22." szövegrészt küldjön aláírt magánlevelet a felperesnek, az ott megjelölt postai címre. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a keresetlevél F/1 szám alatti mellékleteként megjelölt weboldalt a www.X.hu weblapról a kapcsolódó tartalmakkal együtt távolítsa el. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a keresetlevél F/2 szám alatti mellékleteként megjelölt weboldalnak a fényképfelvételt és a kapcsolódó hozzászólásokat tartalmazó részét a www.X.hu weblapról távolítsa el. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 49 200 Ft perköltséget. A felperest 46 500 Ft, az alperest 13 500 Ft állam által előlegezett illeték megfizetésére kötelezte. Rendelkezett továbbá arról, hogy a perben elrendelt ideiglenes intézkedés az ítélet jogerőre emelkedésével hatályát veszti. Az első fokú ítélet indokolása szerint közszereplőnek azok a természetes és jogi személyek minősülnek, akik tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok alakulását. A közszereplő képmása csak közszereplésével összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel. A felperes közszereplőnek nem minősül, mindebből az következik, hogy a felperest a
- július
- napi cikk mellékleteként ábrázoló fénykép közzététele önkényesen történt az alperes által üzemeltetett honlapon, arra a felperes hozzájárulása nélkül, visszaélésszerűen került sor. Ezért a felperes személyiségi jogait az alperes a fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalával megsértette. A
- május
- napi fényképfelvételekkel kapcsolatban az ábrázolás célja a büntetőeljárásról történő tudósítás volt. A felperes képmása nem volt jogszerűen nyilvánosságra hozható, mivel a felperes nem közszereplő, különösen nem a bíróságon ellene folyamatban lévő büntetőügy tárgyalásán. A felperesről történő fényképfelvétel készítést a bíróság a büntetőeljárásban a sajtó munkatársai, így az alperesi ügyvezető számára is kifejezett módon megtiltotta, a személyiségi jogsértés ténye egyértelműen megállapítható. A
- szeptember
- napi fényképfelvételekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a rendezvény egy közéleti rendezvény volt, a miniszterelnök "x-i" látogatása. A fényképek a látogatás keretében tartott fórumra érkező személyeket ábrázolják. Ezek a felvételek megfelelnek a közszerepléssel összefüggésben felállított kritériumoknak, a rendezvényen részt vevő személyeknek számolniuk kellett azzal, hogy megérkezésük, részvételük és távozásuk vonatkozásában róluk felvételek készülhetnek. Ezért az alperes a felperesről készített fényképfelvételek közzétételével személyiségi jogsértést nem valósított meg. A
- október
- napi cikk címe és az alatta olvasható tudósítás tartalmilag egymástól eltérő. A címben a felperes neve a vezetékneve kezdőbetűjével és a keresztnevével került megjelentetésre, más hasonlóan feltüntetett nevekkel együtt. E vonatkozásban a felperes személye kívülálló, harmadik személyek számára teljes egészében felismerhetetlen. Ténylegesen egy olyan bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos büntetőeljárás megindításáról szól a tudósítás, amely egy, "Fügyként"ként elhíresült büntetőügy bírósági tárgyalásának elkezdésével összefügg. A „Korrupt "x-i" ügyvédek" kifejezés nem a felperes személyére vonatkozik, így a jóhírnév sértésre vonatkozó feltételek nem állnak fenn. E cikk közzétételével a felperes vonatkozásában az alperes személyiségi jogsértést nem valósított meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította a személyiségi jogsértés tényét a
- május
- napi és
- július
- napi közleményekhez kapcsolódóan, és személyiségi jogsértés hiányában elutasította a keresetet a
- szeptember
- és
- október
- napi közleményekkel kapcsolatban. A jogsértés megállapításához kapcsolódóan a Ptk.
- §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, tekintettel arra, hogy a fényképfelvételek az alperes által üzemeltetett honlapon jelentek meg, és az alperes birtokában vannak. A személyiségi jogsértésre vonatkozóan az elégtétel nyújtása iránti kereset is alapos, amely az eredeti keresethez csatolt tartalmú magánlevél felpereshez történő eljuttatásával indokolt, amely magánlevélből azonban a „
- évi szeptember hó 22." szövegrész szerepeltetése szükségtelen, mivel e körben az elsőfokú bíróság nem állapított meg jogsértést. A nem vagyoni kártérítés iránti keresetet azért utasította el, mivel álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem volt megállapítható, hogy a személyiségi jogsértéssel összefüggésben a felperest olyan hátrány érte, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kártérítés megítélése indokolt. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.818/1999/3., a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.685/2011/
- számú ítéleteit, az EBH
- évi
- és
- évi
- számú jogeseteit felhívva rámutatott arra, hogy a személyhez fűződő jogok bármilyen megsértése önmagában mintegy automatikusan nem teremt kárfelelősségi jogalapot. A perköltség viseléséről a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján döntött úgy, hogy a személyiségi jogsértés határozatlan pertárgy értékére tekintettel, a nem vagyoni kártérítés igényelt tőkeösszege alapján a per tárgyának értékét 1 000 000 Ft-ban határozta meg, és abból a felperest 775 000 Ft pertárgyérték vonatkozásában tekintette pervesztesnek. Az alperes köteles a személyiségi jogsértés meg nem határozható pertárgy értékére tekintettel felmerült 27 000 Ft eljárási illeték fele részének a megfizetésére, a fennmaradó eljárási illetéket a felperes köteles viselni. A felperes köteles az alperes javára pervesztességéhez igazodóan a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott, az Áfa összegét is tartalmazó 49 200 Ft összegű perköltség megfizetésére, míg a felperesnek a per vitelével összefüggésben érdemi költsége nem merült fel. Az első fokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az ítélet részbeni megváltoztatását, és keresetének egészében való helyt adást annyiban, hogy a nem vagyoni kártérítés igényelt összegét 500 000 Ft-ban határozta meg. Kérte az alperes marasztalását az első- és másodfokú perköltségben. Rámutatott arra, hogy a
- szeptember
- napi rendezvény nem a miniszterelnök "x-i" látogatása, hanem egy ..... taggyűlés volt, ezért lehetett oda csak meghívóval bejutni, tévesen minősítette az elsőfokú bíróság ezért a fényképfelvételt közszerepléssel összefüggésben készítettnek. De még ha közéleti lett volna is a rendezvény, hozzájárulása nem lett volna mellőzhető, mivel az irányadó bírói gyakorlat szerint csak tömegfelvétel esetén kellett volna azzal számolnia, hogy róla fényképfelvétel készülhet. A
- október
- napi alperesi cikk címéből az Y.Gy. név alapján egyértelműen felismerhető. Több „"f" büntetőügy tárgyalása van folyamatban a ..... Városi Bíróságon és a .... Törvényszéken, amelyekben ügyvédek is érintettek. Ezek közül az egyiknek a felperes az I. rendű vádlottja, a másiknak a cikk címében B. M.ként megjelölt Dr. B. M., míg egy harmadiknak Dr. K. M.. Az átlagolvasó számára is beazonosítható a neve és az, hogy a „korrupt" jelző a személyére vonatkozik. Ezt támasztja alá, hogy az internetes cikkhez hozzászólók nagy része is felismerte. Megalapozatlanul utasította el az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés iránti igényét. A személyiségi jogok megsértésének ténye köztudomású tényként megteremti a jogalapját egy alapösszegű nem vagyoni kártérítés megítélésének. Ezen túlmenően a perben meghallgatott tanúk is megerősítették, hogy az alperesi jogsértésekkel összefüggésben a nyilvánosságtól visszavonult, lelki és egészségi állapota megromlott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján való helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a Pp.
- §-ának
(3)bekezdésére figyelemmel fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes marasztalására vonatkozó rendelkezését, de indokoltnak találta - a határozott, egyértelmű és végrehajtható rendelkezés követelménye miatt és azért, mert a honlap elnevezése www.X.com - szövegbeli pontosítását; a fellebbezést pedig részben találta alaposnak a következők szerint: Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nem tekinthető közszereplőnek. Közszereplésnek minősül az a megnyilvánulás, amely a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét, a helyi vagy az országos viszonyok alakulását befolyásolja. Önmagában a felperes ügyvéd foglalkozása és párttagsági jogviszonya, a per tárgyával összefüggésben a közszereplői minőségét még nem alapozza meg. Mindezek figyelembe vételével is azonban az elsőfokú bíróságnak az álláspontja, hogy az alperes a 2011. szeptember 22. napi fényképfelvételek készítésével és közzétételével személyiségi jogot sértő magatartást nem valósított meg, nem helytálló. A képmással való rendelkezési jog kizárólagos, amely általánosságban azt jelenti, hogy a képmást az ábrázolt személy hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni, és az engedélynek megfelelő körben lehet felhasználni. Az általános rendelkezés alól kivételt jelent a Ptk. 80. §
(2)bekezdésében írt nyilvános közszereplés, amely lehetőséget ad a képmás érintett személy hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalára. A következetes bírói gyakorlat alapján önmagában a fényképfelvételek közterületen készítése még nem mentesít azon kötelezettség alól, hogy a felhasználáshoz az érintett hozzájárulására van szükség. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.107/2011/6., 2.Pf.20.629/2012/3.) A nyilvános közszereplés a hozzájárulás kötelezettsége alól kivételt teremtő szabálya valójában két, egymástól eltérő esetkört foglal magában. Az egyik a tudatosan vállalt nyilvános közszereplés, a másik a tömegfelvétel. A tudatosan vállalt nyilvános közszereplés során az érintett a közéletben úgy vesz részt, hogy a gondolatait, véleményét a nyilvánosság előtt teszi közzé, a nyilvánosság nélkül a közéleti szereplés lényege nem valósulhatna meg. A kivétel a nyilvános közszereplés aktív résztvevőire vonatkozik, de nem vonatkozik az események, rendezvények passzív befogadó szereplőire, hiszen ebben az esetben hiányzik a nyilvánosság tudatos vállalásának a lehetősége. A bírói gyakorlat kialakította ezen kívül a tömegfelvétel intézményét. Léteznek olyan események, ahol szükségképpen nagyobb számú személy van jelen, és ahol valamennyiük hozzájárulásának az elvárása lehetetlenné tenné a hiteles, gyors, pontos tájékoztatást. Az esemény jellegéből ilyenkor egyértelmű a résztvevő számára, hogy kép- és hangfelvétel készülhet, és ezért nem sérül a nyilvános közszereplés vállalásának a kritériuma. Mindezek alapján nincs annak jelentősége, hogy a miniszterelnök részvételével tartott rendezvény zártkörű vagy nyilvános volt-e. A felperes a rendezvényen ugyanis nem vitatottan nem a közéletet nyilvánosan vállaló közszereplőként, hanem csak passzív befogadóként vett részt, az irodaház előtt várakozó néhány személyről készített fényképfelvételeket nem lehet tömegfelvételnek minősíteni. Ezért a képmással való visszaélést valósította meg az alperes, amikor a felperesről ebből az alkalomból hozzájárulása nélkül felvételeket készített, és azt a honlapján közzétette. A bírói gyakorlat következetes abban, hogy amennyiben a kifogásolt közleménynek több lehetséges értelmezése is van, és ebből legalább egy alkalmas a jogsérelem megállapítására, akkor ezen értelmezést kell a jogsértés megállapítása szempontjából figyelembe venni. (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.442/2010/3.) Amennyiben a közlemény tartalmából csak viszonylag szűkebb kör, akár néhány személy számára megítélhető, hogy a közlések az igényt érvényesítő személyére vonatkoztak, az érintettség akkor is igazolt, hiszen a bíróság nem zárhatja ki, hogy nincs érdekében a személyiségi jogsértés kompenzálása, még ha csupán néhány személy ismerhette fel a reá vonatkozó, egyébként jogsértő közlést (BH 1991/2). A 2012. október 3. napi közleményből az ítélőtábla álláspontja szerint az Y.Gy. megjelölésből és abból, hogy a cikkben tárgyalt büntetőeljárások vádlottjai is ügyvédek, a felperes egyértelműen felismerhető, hiszen széles körben ismert volt, hogy összefüggésbe hozzák a „"F-ügyként""-ként ismert eseményekkel. A személyiségi jogsértés szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a közlemény szövege egyébként nem a felperesről szól, mivel a címben az ügyvédek egymás utáni felsorolását követi a „Korrupt "x-i" ügyvédek" kifejezés, és ez a cím és a szöveg egymáshoz való viszonyát, a közlés célját és a szavak általánosan elfogadott jelentését figyelembe véve, úgy értelmezhető, hogy a korrupt jelzőt a felperesre is alkalmazza. Ha valakit korruptnak neveznek, az ugyan értékítélet, azonban azt fejezi ki, hogy az érintett megvesztegethető, a közélet szempontjából erkölcsileg romlott, és ilyen módon alkalmas a megítélésének hátrányos befolyásolására. Az értékelő - véleményt jelentő közlés hírnévrontás, ha alapja egészben vagy részben valótlan tényállítás. Ezért a kifejezés használatával az alperes megsértette a felperesnek a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A perben valamennyi sérelmezett alperesi magatartás a felperes személyhez fűződő jogait sértette, ezért az ítélőtábla a szükséges szövegezésbeli pontosítással megállapította, hogy az alperes a weblapon 2011. május 9. napján, 2011. július 10. napján és 2011. szeptember 22. napján a felperest ábrázoló fényképfelvételek közzétételével megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, és a weblapon 2012. október 3-án a felperesre is vonatkoztatható „Korrupt "x-i" ügyvédek" alcím használatával megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az ítélőtábla a Pp. 3. §-ának
(2)bekezdése szerinti kérelemhez kötöttség keretei között a Ptk. 84. §-a
(1)bekezdésének c) pontja szerinti elégtétel adását az ítélet jogsértést megállapító rendelkezése megküldésében találta indokoltnak, és ennek megfelelően kötelezte az alperest. A fényképfelvételek közzétételével kapcsolatos jogsértésekhez kapcsolódóan a keresetnek megfelelően rendelkezett az ítélőtábla a Ptk. 84. §-a
(1)bekezdésének d) pontja alapján a sérelmes helyzet megszüntetéséről. Az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a megállapított személyiségi jogsértéseknek nem volt olyan - akár köztudomású - következményük, amelyek a nem vagyoni kártérítés alkalmazását indokolják. A hatályos szabályozás a nem vagyoni kártérítést kétségtelenül nem sérelemdíjként alkalmazza. A nem vagyoni kár a személyiségi jog megsértése következtében az emberi személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos megváltozását jelenti, amely kifejeződhet testi változásokban, lelki változásokban, a személyiséget körülvevő társadalmitermészeti környezetnek a személyiségre hátrányosan gyakorolt megváltozásában, végül bekövetkezhet egy olyan helyzettel is, amelyben a személy lehetőségei korlátozottá válnak, de a személyiségi jog megsértése és a nem vagyoni hátrány egymással nem szinonim fogalmak. A személyiségi jog sérül, ha a személy életminőségét megsértik vagy veszélyeztetik, a nem vagyoni hátrány pedig akkor következik be, ha az életminőség hátrányosan - a korábbi helyzethez képest negatívan - megváltozik. Nem vagyoni kártérítés akkor alkalmazható, ha annak feltételei megvalósulnak, így pusztán egy személyiségi jog megsértése - mint jogellenesség - nem vált ki önmagában nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti szankciót. Az elszenvedett hátránynak az a minimuma, amely a kompenzálásra alkalmas mértéket eléri, és így a nem vagyoni kártérítés megállapításának alapjául szolgál, mindig az egyedi tényállás függvénye, és általános ismérvekkel nem határozható meg. A jogsértéssel okozati összefüggésben nem vagyoni kártérítés megítélésére azonban nem kizárólag csak akkor van lehetőség, ha a sérelmet szenvedett személy tételesen bizonyítja a nem vagyoni hátrányát. Azt, hogy a sérelemmel okozati összefüggésben a felperest érte-e olyan hátrány, amely indokolja a nem vagyoni kárpótlás megítélését, esetenként köztudomású tényként, a Pp. 163. §-ának
(3)bekezdése értelmében a bíróság külön bizonyítás nélkül is valónak fogadhatja el (EBH
- 514). A jogosult akkor, amikor nem adja hozzájárulását a róla készült képmás, hangfelvétel közzétételéhez, jellemzően mérlegeli azon számára jelentőséggel bíró indokokat, amelyek miatt érdekeivel ellentétesnek találja a felhasználást. A közzététellel lényegében kontrollálhatatlanná válik, hogy a felvételek a nyilvánosság milyen széles köréhez jutnak el, milyen módon, milyen célokra kerülhetnek további felhasználásra. Éppen ezen bizonytalanság indokolja a jogosultnak az engedély nélküli felhasználás esetleges további negatív következményeivel kapcsolatos szubjektív érzetei értékelését. Az esetek többségében ugyanis nem bizonyítható objektív eszközökkel, hogy milyen mértékben sérelmes a jogosult számára az engedély nélküli felhasználás, hiszen a felhasználáshoz való hozzájárulás meg nem adása is szubjektív, de elismert indokokon alapul. Köztudomásúnak tekinthető az a körülmény is, hogy valakiről olyan közlés, amely összefüggésbe hozza a közélet tisztaságát sértő magatartással, az érintett személyiségére önmagában olyan mértékben hátrányos, amely indokolhatja a nem vagyoni kártérítés alkalmazását. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kártérítés prevenciós célja is abban az esetben érvényesülhet, ha az ilyen jogsértések lehetőség szerinti szankciója a nem vagyoni kártérítés, tekintettel arra, hogy a jogosultnak egyébként a jogsértés jellegénél fogva az objektív szankciók is csak korlátozott mértékben állnak a rendelkezésére, és így kerülhető el, hogy a képmás, hangfelvétel engedély nélküli közzétételei, a jóhírnevet sértő közlések az esetek nagy többségében meghatározó visszatartó erőt jelentő szankció nélkül maradjanak. A személyiségi jogot sértő alperesi magatartásokkal összefüggésben a felperesnél pszichés és testi egészségromlás, súlyos és visszafordíthatatlan következmény nem volt bizonyított. Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a felperesre hátrányt ténylegesen a büntetőeljárás hatálya alatt állás jelenthetett, amely az alperes magatartásával összefüggésbe nem hozható. Mindezek alapján a per tárgyává tett valamennyi jogsértés hátrányainak együttes értékelése figyelembe vételével 150 000 forint az összeg, amely szükséges és elégséges a személyiségi jog megsértésének a kompenzálására, amelynek megfizetésére kötelezte az alperest. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint részben, a fentiek szerint megváltoztatta. Az ítélet részben megváltoztatása következtében módosult a pernyertesség-pervesztesség aránya. A felperes keresetében négy jogsértés objektív szankcióit és 1 000 000 forint tőkeösszegű nem vagyoni kártérítés szankcióját igényelte. A pertárgy értéke a keresetlevél előterjesztésekor hatályos 1990. évi XCIII. törvény 39. §-a
(3)bekezdésének b) pontja értelmében az objektív szankciók esetében 450 000 forint, míg a szubjektív szankció esetében a Pp. 24. §-ának
(1)bekezdése alapján a követelt tőkeösszeg, tehát 1 000 000 forint. Az állandó bírói gyakorlat szerint amennyiben a fél a személyiségi jogsértés szubjektív és objektív szankcióját is követeli, a pertárgyérték meghatározása során csak a magasabb összeget kell figyelembe venni. A felperes a jogsértések objektív szankciói és 150 000 Ft nem vagyoni kártérítés részében pernyertes, 850 000 Ft nem vagyoni kártérítés részében pervesztes. A kereseti követelés és a kereset eredményessége aránya szerint a felperes 85 % mértékben tekinthető pernyertesnek. Az ítélőtábla a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése szerint a feleket a pervesztességük arányában kötelezte az 1990. évi XCIII. törvény 42. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint meghatározott, a tárgyi illeték-feljegyzési jogos eljárásban le nem rótt, 60 000 forint kereseti illeték megfelelő részének a megfizetésére. A perköltség viselése részében az ítélőtábla alkalmazta a Pp. 81. §-ának
(2)bekezdését, mivel a követelt nem vagyoni kártérítés tőkeösszegének a meghatározása bírói mérlegeléstől függött, és a követelt összeg nem volt tekinthető nyilvánvalóan eltúlzottnak, ezért mellőzte a felperes perköltségben marasztalását, a személyesen eljáró felperesnek pedig költsége nem merült fel. A másodfokú eljárásban az ítélőtábla a felek által viselendő illeték és perköltség összegét a fellebbezés eredményessége alapján határozta meg. A felperes fellebbezése sikeres volt a 2011. szeptember 22. napi és a 2012. október 3. napi jogsértések objektív szankciói vonatkozásában és 150 000 Ft nem vagyoni kártérítés részében, de sikertelen volt 350 000 Ft nem vagyoni kártérítés részében. Az 1990. évi XCIII. törvény 39. §-a
(3)bekezdésének c) pontja szerint számítandó 600 000 forint fellebbezési érték alapul vételével a felperes a másodfokú eljárásban a fellebbezése eredményessége alapján 460 000 Ft fellebbezési érték részében pernyertes, ezért a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése szerint az ítélőtábla a feleket kötelezte az 1990. évi XCIII. törvény 46. §-a
(1)bekezdése szerint meghatározott, a tárgyi illeték-feljegyzési jogos eljárásban le nem rótt, 48 000 forint fellebbezési illeték megfelelő részének a megfizetése. A fellebbezések eredményességének az összevetése alapján a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése szerint rendelkezett az ítélőtábla - figyelembe véve a felperes által előadott és az alperes által nem vitatott, a fellebbezési tárgyalásra utazással felmerült útiköltség összegét - a felperes javára 4 000 Ft perköltség különbözet viseléséről. D e b r e c e n, 2013. április hó 25. napján Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta s.k. a tanács elnöke, Dr. Pribula László s.k. előadó bíró, Dr. Bakó Pál s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő