← Magyarország

Pf.22049/2012/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.049/2012/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kiss Gábor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 4.G.40.523/2011/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az alperest 36.240.056 (Harminchatmillió-kettőszáznegyvenezer-ötvenhat) forint tőke után
  6. október
  7. napjától
  8. december
  9. napjáig a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, míg
  10. január
  11. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 700.000 (Hétszázezer) forint plusz áfa összegű perköltséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Fővárosi Bíróság a 6.G.75.836/2000/
  12. számú rész- közbenső ítéletével megállapította, hogy az
  13. január 5-én kelt szerződés hatálya alá tartozó helyiségekre vonatkozó
  14. augusztus 26-án kelt és szeptember 30-ára szóló alperesi felmondás érvényes, míg az
  15. szeptember 10-ei keltű és szeptember 30-ára vonatkozó bérleti szerződés felmondása érvénytelen. Megállapította, hogy a felek között az
  16. február 1-jei szerződés alapján fennálló bérleti jogviszony
  17. július 5-én megszűnt. Kötelezte az alperest a helyiségek átvételére, a felperest pedig azok 15 napon belüli átadására. A Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.20.156/2004/
  18. számú részítéletével az elsőfokú bíróság rész- közbenső ítéletét részítéletnek tekintette, azt részben megváltoztatta, és az
  19. augusztus 26-án kelt alperesi felmondás érvénytelenségét megállapította. A felperesnek e szerződéssel érintett helyiségekre vonatkozó kiürítési kötelezettségét mellőzte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 50.000 forint együttes elsőés másodfokú részperköltséget. A Fővárosi Bíróság 16.G.75.836/2000/
  20. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a
  21. november 19-én kelt 7.Pf.20.844/2008/
  22. számú részítéletével részben megváltoztatta, és a felperes könyvkészlet leértékelése miatti kártérítés iránt előterjesztett keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének az egyszeri használatbavételi díj megtérítése és a nem vagyoni kártérítés iránti keresetet elutasító, valamint az alperes
  23. október 25-ei felmondása érvényességét megállapító rendelkezéseit helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének a felperesi beruházások megtérítése iránti keresetére, valamint a bérleti és használati díj megfizetésére, továbbá a földszinti és emeleti helyiségek birtokbaadására irányuló viszontkeresetre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 150.000 forint együttes első- és másodfokú részperköltséget. A felperes és az alperes - hatályon kívül helyezett rendelkezésekkel kapcsolatos - fellebbezési eljárási költségét 200.000-200.000 forintban állapította meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz. A Fővárosi Bíróság 16.G.41.837/2008/
  24. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a
  25. február 17-én kelt 7.Pf.21.812/2010/
  26. számú részítéletével részben megváltoztatta, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 60.156.638 forintot, és ebből 38.727.675 forint után
  27. december
  28. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot, valamint 2.364.379 forint után
  29. december 1-jétől
  30. december 31-éig a jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű,
  31. január 1-jétől
  32. december 31-éig évi 11%-os, míg
  33. január 1-jétől a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, 10.622.147 forint után
  34. július 1-jétől
  35. december 31-éig évi 11%-os,
  36. január
  37. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-al növelt összegének megfelelő késedelmi kamatot. Kötelezte a felperest, hogy
  38. október 1-jétől a ... szám alatti ingatlanban lévő 231,21 m2 földszinti és emeleti helyiségek alperes részére történő birtokba adásának napjáig fizessen meg az alperesnek havonta, minden hónap
  39. napjáig esedékesen havi 867.037 forintot. A ... szám alatti ingatlanban lévő földszinti és emeleti helyiségek birtokba adására, az alperest a felperesi beruházások után terhelő fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései tekintetében perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes a megismételt eljárásban fenntartott keresetében 36.240.056 forint tőke és ennek
  40. október
  41. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, valamint perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A késedelmi kamat mértékét az
  42. október 1-jétől
  43. december
  44. napjáig tartó időszakra a jegybanki alapkamat kétszeresében, ezt követően
  45. április 30-áig a mindenkori költségvetési törvényben megjelölt kamatmértékben, míg
  46. május 1-jétől a jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékében jelölte meg. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az alperes a helyiségek birtokba adása iránti viszontkereseti kérelmétől elállt, az elsőfokú bíróság ebben a keretben a pert megszüntette. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott - fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 36.240.056 forint tőkét és ezen tőkeösszeg után
  47. október
  48. napjától
  49. december
  50. napjáig évi 20%-os, de legfeljebb a jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű,
  51. január
  52. napjától
  53. december
  54. napjáig évi 11%os,
  55. január
  56. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegével megegyező mértékű kamatot. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Rendelkezése szerint a felek a per során felmerült költségeiket maguk viselik. Úgy foglalt állást, hogy a felperes késedelmi kamat követelése megalapozott, azonban annak mértéke kapcsán nem osztotta a felperes által képviselt álláspontot, ugyanis a 86/
  57. (XI. 14.) Korm. rendelet
  58. január
  59. napjától már nem volt hatályban, a felperest a Ptk.
  60. §

(1)bekezdés szerinti kamat illeti meg. A perköltségről a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint határozott - tekintetbe véve, hogy a részítéletekben a bíróság már jogerősen rendelkezett a perköltségről az elbírált kereseti és viszontkereseti kérelmek kapcsán -, a még el nem bírált kereseti kérelemre, valamint a viszontkereseti kérelemre eső perköltség vonatkozásában megállapította, hogy a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek, a jogi képviselői munkadíjak összege között nincs számottevő különbség, ezért a felek maguk viselik költségeiket. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérve a késedelmi kamat követelése és perköltségigénye - a tőkekövetelés 5% plusz áfa összegének megfelelő ügyvédi munkadíj - vonatkozásában is. A késedelmi kamat tekintetében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának a Ptk.-t módosító
  1. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító
  2. évi LXXXVII. törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről adott véleményének
  3. pontjára. Jogszabálysértőnek tartotta az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség vonatkozásában is, ugyanis a keresetlevelet 1998 októberében nyújtotta be, a felperes jogi képviselőjének személye változatlan maradt az eltelt 14 év alatt, a felperesi képviselő a per valamennyi érdemi tárgyalásán és szakértői szemléjén részt vett, többször eredményes fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése részben megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla a késedelmi kamat mértéke kapcsán egyetértett a felperes fellebbezésében kifejtett állásponttal, ugyanis a Ptk. kamatfizetésre vonatkozó rendelkezései szerint - figyelemmel a Ptk.-t módosító
  1. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító
  2. évi LXXXVII. törvény szabályaira, valamint a
  3. évi CXXXV. törvény
  4. §-ára, és a felperes által hivatkozott 3/
  5. (XII. 2.) polgári kollégiumi vélemény
  6. pontjában foglaltakra - gazdálkodó szervezetek, gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában
  7. január
  8. napja előtt keletkezett jogviszony esetén a késedelmi kamat mértéke az esedékesség időpontjától
  9. december
  10. napjáig terjedő időszakra a jegybanki alapkamat kétszerese a 86/
  11. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján, azt követően az éves költségvetési törvény szerinti kamatmérték, míg
  12. január
  13. napjától a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a felperes keresete szerinti - a jogszabályoknak megfelelő mértékben kötelezte az alperest a késedelmi kamat megfizetésére - a
  14. január
  15. napjától
  16. december
  17. napjáig terjedő időszakra esedékes késedelmi kamat fizetési kötelezettség érintetlenül hagyása mellett, erre az időszakra ugyanis az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg a kamat mértékét. Nem vitás, hogy a korábbi részítéletekben a bíróság már jogerősen rendelkezett a perköltségről az elbírált kereseti és viszontkereseti kérelmek kapcsán. A fellebbezéssel támadott ítéletével az elsőfokú bíróság kizárólag a kereseti kérelemről határozott, az alperes ugyanis a földszinti és emeleti helyiségek birtokbaadására irányuló viszontkeresetétől elállott, az elsőfokú bíróság a pert ebben a keretben jogerősen megszüntette, tekintetbe véve, hogy a felperes az elálláshoz költségigény nélkül hozzájárult. Minderre tekintettel a pernyertességpervesztesség arányának meghatározásánál a viszontkereset nem vehető figyelembe, ugyanakkor a felperes az alperest a felperesi beruházások után terhelő fizetési kötelezettségére vonatkozó, korábban még el nem bírált kereseti kérelmét illetően teljes egészében pernyertes lett, az alperes ezért a perköltség viselés általános szabálya [Pp.
  18. §
(1)bekezdés] értelmében - mely szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni - köteles a felperes perköltségét megfizetni. Kétségtelen, hogy a perköltség összegének a megállapításánál a pertárgy értéke az adott esetben 36.240.056 forint - az irányadó, emellett figyelembe kell venni a felek által előlegezett költségeket, a jogvita bonyolultságát, a képviseleti munka szakmai nehézségét, az előkészítő munkát, a beadványok, a tárgyalások számát, azok mennyiségét, terjedelmét, időigényét, az ügyvédi munkának a célszerű pervitelben és az ügy lényegre törő és ésszerű időn belül történő elbírálásában való közrehatását, valamint a hasonló ügyekben elfogadott ügyvédi munkadíjak mértékét. A Fővárosi Ítélőtábla mindezen körülményeket értékelve a felperes jogi képviseletéért megállapítható perköltség összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja, és
(6)bekezdése alapján 700.000 forint plusz áfa összegben állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla az előzőekben kifejtetteknek megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a rendelkező részben foglaltak szerint - részben megváltoztatta. A felperes fellebbezése részben eredményre vezetett, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles megfizetni a felperes jogi képviseletéért a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a kifejtett tevékenységgel arányosan, a 4/A. § alapján az áfára is figyelemmel meghatározott ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési eljárási költséget, míg az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési eljárási illetéket a felperes és az alperes illetékmentessége [Itv. 5. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. f)pont] folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. március
  3. Dr. Sághy Mária s. k. a tanács elnöke Dr. Kincses Attila s. k. előadó bíró Dr. Csordás Csilla s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.