…. Törvényszék 2.P.20.888/2011/
- szám A ...Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt ... (..i lakos) felperesnek - az ...(...) ... osztályvezető által képviselt ... (.... szám alatti ) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben meghozta az alábbi ítéletet. A ...Törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000,-(Tizenkettőezer) forint elsőfokú perköltséget. A feljegyzett illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzetten, a ... Törvényszéken lehet három példányban beadott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte a ...Megyei Bíróságtól ..., ... szám alatti lakos kötelezettel szemben 5.073.014,-Ft és járulékai erejéig arra hivatkozással, hogy a kötelezett tulajdonában lévő ..., .... szám alatti ingatlanon ilyen mértékű felújítási és korszerűsítési munkálatokat végzett. A fizetési meghagyást a ...Megyei Bíróság Pk.22.832/2008/
- számon kibocsátotta. A kötelezett ellentmondása folytán az ügy perré alakult, melyet a ... Megyei Bíróságnál 12.P. 24.966/
- számon iktattak. A bíróság
- sorszám alatti végzésében tájékoztatta a felperest az eljárás perré alakulásáról, valamint felhívta a pontos kereseti kérelme előterjesztésére. Ezt követően
- sorszám alatt
- március
- napjának 10 óra 30 percére tárgyalást tűzött ki, melyre felperesi oldalon személyesen a felperest idézte. Felperes az idézés kézhezvételét követően jelentette be a bírósághoz, hogy a továbbiakban jogi képviselő látja el a képviseletét, akinek a meghatalmazását bejelentéséhez csatolta. A bíróság
- szám alatti végzésében foglalt felhívásnak a tárgyalás határnapjáig nem tett eleget, keresetét nem pontosította. A ...Megyei Bíróság a
- március
- napján 10 óra 30 perckor megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben megállapította, hogy a felperes szabályszerű idézésre nem jelent meg a tárgyaláson. A jelenlévő alperesi képviselő a felperesi mulasztásra tekintettel kérte, hogy a bíróság a pert szüntesse meg. A bíró a tárgyaláson kihirdetett végzésében a pert megszüntette, kötelezve a felperest az alperes részére 120.000,-Ft perköltség megfizetésére, valamint az állam javára 304.380,Ft illeték megfizetésére. A permegszüntetés indokául egyértelműen a felperes mulasztása szolgált, mellyel kapcsolatban az eljáró bíró megállapította, hogy a felperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, és nem kérte a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását. Az iktatóbélyegzőből megállapíthatóan ugyanezen a napon
- március
- napján került iktatásra az alperesnél a felperes által benyújtott, és
- február 27-i dátumozású kereseti kérelem módosítás megjelölésű beadvány. Ezen beadvány tartalmazza azt is, hogy a felperes kéri valamennyi tárgyalást az esetleges távollétében is megtartani. A felperes a
- sorszám alatti permegszüntető végzéssel szemben törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. Ebben előadta, hogy a kereseti kérelem módosítását, illetve a tárgyalás távollétében történő megtartása iránti kérelmét
- február
- napján postára adta, melyhez a feladóvevényt is mellékelte. Erre tekintettel a másodfokú bíróságtól a permegszüntető végzés hatályon kívül helyezését kérte. A ... Ítélőtábla 9.Pf.20.819/2009/
- számú végzésében fellebbezés folytán eljárva az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyállóan szüntette meg a pert arra tekintettel, hogy az első tárgyalást a felperes elmulasztotta, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétben is tartsa meg. Az ez irányú kérelmet ugyanis a félnek oly időben kell a bírósághoz eljuttatnia, hogy erről az eljáró bíró a tárgyalást megelőzően tudomást szerezhessen. Egyértelműen megállapítható volt, hogy bár a felperesi kérelem a tárgyalás napján megérkezett az elsőfokú bírósághoz, azt az iratokhoz a tárgyalást megelőzően csatolni már nem tudták. Ezen végzésben a ... Ítélőtábla a felperest 20.000,-Ft másodfokú perköltség megfizetésére is kötelezte az alperes javára. A felperes keresetében mindösszesen 456.580,-Ft kár megfizetésére kérte az alperes kötelezését, mely álláspontja szerint az által érte, hogy az alperes permegszüntető végzése, és az azt jóváhagyó másodfokú végzés kapcsán illeték és perköltség fizetési kötelezettsége keletkezett. Hivatkozásul előadta, hogy a bíróság hiánypótlási felhívásának eleget tett, keresetmódosításában a tárgyalás távollétében történő megtartását kérte, mely keresetmódosítást megfelelő időben postára is adott. Keresetéhez csatolta a ...Zrt. tájékoztatását, melyből megállapítható, hogy a ... postán
- február 27-én feladott ... azonosítószámú küldemény
- március
- napján érkezett a .... Postához, ahonnan azt haladéktalanul a postafiók címre irányították. A postafiókhoz rendelés
- március 4én, a kézbesítés
- március 5-én megtörtént a ... kezelésében. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a ...Környéki Törvényszék különböző címhelyekre érkező küldeményit a posta a ... útján a központi épületbe szállítja ki, ahonnan az érkezés napján, a délelőtti órákban kerülnek az illetékes szervezeti egységekhez kézbesítésre.
- március 5-én mintegy 180 db küldeménnyel együtt érkezett meg a felperes beadványa is, ami a postabontást követően 10-11 óra között kerülhetett a címhely polgári irodájába. A polgári irodában a postabontást, érkeztetést, ügyszám szerinti szétválogatást, illetve iktatást követően tudják a beadványokat a megfelelő ügyiratba szerelni. Ennek következtében március 5-én 11 órára kitűzött tárgyalásig az eljáró bíróhoz az ügyiratba ez a beadvány nem kerülhetett szerelésre. Erre tekintettel a bíró jogszerűen hozta meg a permegszüntető végzését. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas, rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Ptk. 349.§
(3)bekezdése alapján ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági, és ügyészégi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. A Ptk. 333. §
(1)bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Bírósági jogkörben okozott kár iránti perben a bíróságnak a kártérítési felelősség általános szabályai mellett vizsgálnia kell a speciális kárfelelősségi szabályokat is. Azonban jelen esetben elsősorban a kártérítés feltételeinek általános szabályok szerinti meglétét kellett tisztázni. Vagyis, hogy jogellenes magatartás, kár, és a kettő közötti okozati összefüggés megállapítható-e. Ennek megállapíthatósága esetén vizsgálandó, hogy a károkozó eredménnyel bizonyít- e olyan magatartást, amely a kárfelelősség alóli mentesülését eredményezi. Csak ennek függvényében térhet rá a bíróság annak vizsgálatára, hogy az alperes oldalán megállapítható-e az a többlettényállás, mely a bírósági jogkörben okozott kár megítélésének alapjául szolgálhat. A törvényszék fenti jogelvek alkalmazásával lefolytatott bizonyítás eredményeként azt állapította meg, hogy a felperes kereste nem alapos. Alperesi oldalon ugyanis alperes terhére már a jogellenes magatartás sem állapítható meg. Ezt vizsgálta egyrészt a törvényszék abból a szempontból, hogy az eljáró bíró által alkalmazott eljárási cselekmény megfelel-e a jogszabályoknak, másrészt vizsgálta abból a szempontból, hogy maga a bíróság a rá vonatkozó ügykezelési szabályokat betartotta-e. A perben nem vitatott tény, hogy az eljáró bíró a tárgyalás időpontjában nem rendelkezett a felperes beadványával. Így a tárgyaláson helyesen alkalmazta a felperesi mulasztás következményeit, erre tekintettel megszüntette a pert. A felperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyó végzése ugyanezen jogszabályi hivatkozás alapján nem tekinthető jogszabálysértőnek. Itt utal rá a törvényszék, hogy nem osztja a felperesnek a Pp. 105. §
(4)bekezdésre történő hivatkozását, mert jelen esetben nem határidő, hanem határnap mulasztása történt. Ezzel kapcsolatban a Pp.106.§-a tartalmaz rendelkezést, melynek értelmében, ha a fél, vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. A Pp. 107. §
(1)bekezdése értelmében az igazolás előterjesztésére a félnek az elmulasztott határnaptól, vagy a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, maximum három hónap áll rendelkezésére. Ilyen igazolási kérelmet a jogi képviselővel eljáró felperes nem terjesztett elő, a permegszüntető végzéssel szemben kifejezetten fellebbezést nyújtott be, így az igazolással kapcsolatos Pp. 109. §ban szabályozott rendelkezések alkalmazására nem kerülhetett sor. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló, 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletnek (BÜSZ) 2009. március 5 napján hatályos szövege a 23. §
(2)bekezdésében kimondta, hogy a postán érkezett, vagy más hatóságtól kézbesítővel érkezett iratot a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is a feladata. A BÜSZ 24. §
(1)bekezdése értelmében a bírósághoz érkezett iratokra az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a bíróságot, az ügyszámot, az érkezés évét, hónapját és napját. A BÜSZ 28. §
(1)bekezdése előírja, hogy az iroda bírósághoz érkezett minden beadványt, illetve iratot bejegyez a lajstromba. A perbeli adatokból megállapítható, hogy az alperesi intézmény a hozzá érkezett iratot még az nap iktatta, vagyis az ügykezeléssel kapcsolatos feladatait teljesítette. Nem róható az alperes terhére, hogy ezen adatfeldolgozás eredménye a 11 órakor megkezdett tárgyalásig nem került az ügyiratba szerelésre. Az alperes, mint szervezet tehát a jogszabályi előírások teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az tőle elvárható volt. Megjegyzi a törvényszék, hogy nem vitásan a felperes joggal bízhatott abban, hogy a
- február 27-én postára adott küldeménye a tárgyalás határnapjáig a bírósághoz megérkezik, a több mint egy hét késedelem azonban nem az alperes érdekkörében mutatható ki, hiszen részéről a beadvány feldolgozása, az ügyiratba szerelése az érkezés napján megtörtént, így a mulasztás az ő terhére nem róható. Ugyanakkor a felperesnek a permegszüntető végzésről történt tudomásszerzését követően módja lett volna a mulasztás következményeinek az elhárítására igazolási kérelem benyújtásával, melynek azonban nem tett eleget. Fentiek alapján a törvényszék alperes terhére a jogellenes magatartás megállapíthatóságát sem látta indokoltnak. Utal azonban a törvényszék arra is, hogy még ha a kártérítés általános szabályai szerinti alperesi felelősség megállapítására sor kerülhetett volna, a peradatok még mindig nem támasztottak volna alá olyan súlyos, és kirívó alperesi mulasztást, ami a bíróság jogkörben okozott kár megállapítóságához szükséges. Mindezekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A pervesztes felperest a Pp.
- §-a szerint kötelezte az alperes perrel felmerült költségének a megfizetésére, míg a költségmentes felperes helyett a feljegyzett kereseti illetéket a 6/
- (VI.26) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. ...,
- április
- napján ... sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő