SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.522/2012/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Sipka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sipka Péter ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Balogh Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balogh Tibor ügyvé) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen részvények kiadása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék
- március hó
- napján kelt 1.G.40.104/2011/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 2.500.000,- (Kettőmillióötszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi részvénytársaság alaptőkéjét összesen 300 darab, egyenként 100.000,- Ft névértékű névre szóló, nyomdai úton előállított részvény képezi, melyből 150 törzsrészvény, a további 150 pedig elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvény. A társaság alapításakor -
- évben - 75 darab törzs- és 75 darab elsőbbségi részvény került (személy 1.neve), a fennmaradó 75 darab törzs- és 75 darab elsőbbségi részvény pedig (személy 2.neve) tulajdonába és birtokába. A részvényesek viszonya 2009-ben megromlott. (személy 1.neve)
- május
- napján a részvényeket apportként bevitte az ügyvezetése alatt működő felperesi társaságba, amely részvényesként bejegyzésre került a részvénykönyvbe. A jogutódlás tényét
- július 22-én -
- május 4-re visszamenőleges hatállyal - a cégbíróság is bejegyezte a cégnyilvántartásba. Az alperes képviseletében (személy 1.neve) igazgató
- október 8-án szerződést kötött az pénzintézert neve Nyrt-vel, melynek alapján bérbe vette a
- számú kulcsos rendszerű széfet (rekeszt). A bérleti időszak tartama alatt a széfet 5 ízben -2nyitotta fel (személy 1.neve):
- október 17-én, december 4-én,
- május 3-án, június 8-án és június 15-én. A bérleti jogviszonyt az alperes
- március 9-én mondta fel, a zárat ekkor „felfúrták", mert a bérlő hivatkozása szerint nem állt rendelkezésére kulcs. A széf felnyitásánál (személy 2.neve) alperesi vezérigazgató volt jelen, (személy 3.neve) és (személy 4.neve) az előtérben várakozott. A rekeszben egy dosszié volt iratokkal. Ugyanezen a napon (személy 5.neve), (személy 4.neve) és (személy 2.neve) leltárt készítettek a széf - a dosszié - tartalmáról, amelyek között részvények nem szerepeltek. Az alperes vezérigazgatója
- május 5-én kelt levelében -
- május
- napjára közgyűlést hívott össze, egyben felhívta a felperest, a tulajdonában lévő részvényeket
- május
- napjának 12 óráig mutassa be az igazgatóság elnökének, ellenkező esetben a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezhet. A felperes válaszában kifejtette, a szavazati jog gyakorlásának feltétele az, hogy részvényesként a részvénykönyvbe bejegyzést nyerjen, amely joghatályosan megtörtént. A megismételt -
- május 26-án megtartott - közgyűlésen a felperes szavazati jogát nem gyakorolhatta, attól az alperes elzárkózott. A felperes keresetében a tulajdonát képező 150 darab, egyenként 100.000,- Ft névértékű, összesen 230.000.000,- Ft forgalmi értékű részvény kiadására kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint a felperes ügyvezetője a részvényeket az alperes által az pénzintézert neve Nyrt-nél bérelt széfben tartotta, azokat kizárólag forgatmányozás céljából vette magához. Állította,
- június 15-ét követően a részvények a széfben voltak, amikor azonban
- május 4-én megkísérelte azokat magához venni, a banktól azt a tájékoztatást kapta, hogy az alperes a széfbérleti szerződést felmondta, a rekeszt ismeretlen személy, ismeretlen időpontban kinyitotta és annak tartalmát magához vette. Álláspontja szerint mivel a bérlő az alperes volt, a részvények szükségképpen a birtokában vannak. Kiemelte, a közvetett bizonyítékok kereseti kérelmét megalapozzák, melyek közt az egyik leglényegesebb, hogy (személy 2.neve)
- május 5-én annak ellenére felszólította a részvények bemutatására, hogy korábban tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzést nyert. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a széfben a részvényeket elhelyezte volna. Tagadta azt is, hogy azok a birtokában lennének. Kiemelte, a rekesz tartalmát a feltörésekor felvett jegyzőkönyv igazolja, amely részvényekről nem tesz említést. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes nem tudott eleget tenni bizonyítási kötelezettségének atekintetben, hogy a kiadni kért részvényeket az alperes által bérelt széfben elhelyezte, illetőleg azokat az alperes birtokba vette, mindezek hiányában viszont nem állnak fenn a dolog kiadásának elrendeléséhez szükséges, a Ptk.
- §
(3)bekezdésében rögzített feltételek. Az ítélettel szemben, annak megváltoztatása, és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatala érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésének indokolása szerint a közvetett bizonyítékok zárt logikai láncot -3Gf.I.30.522/2012/
- szám alkotnak, mérlegelésükkel megállapítható, hogy a kiadni kért részvényeket a felperes a széfben tartotta, feltörésekor pedig az alperes birtokába kerültek. Kiemelte, állításait bizonyítja (tanú neve) tanúvallomása, a felperesi ügyvezető nyilatkozata, és a széfbérleti szerződés felmondásáról való tudomásszerzést követő magatartása. Lényegesnek tartotta azt a körülményt is, hogy kizárólag a felperest hívta fel az alperes
- május 5-én részvényeinek bemutatására, a többi részvényest nem, és megkísérelte - jogellenes cselekményekkel - részvényesi jogaitól megfosztani. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. Állította, a korábbi közgyűlési meghívókban is szerepelt felhívás részvények bemutatására. Erre vonatkozó bizonyítékait másolatban csatolta. Egyebekben fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érveit. A fellebbezés alaptalan. A részvény - mint értékpapír - a Ptk.
- §
(2)bekezdéséből következően „különös dolognak" minősül, melyre a tulajdonjog szabályait kell megfelelően alkalmazni. A részvény tulajdonosát ezért - egyebek mellett - megilletik mindazok a jogosultságok, amelyeket a Ptk. biztosít a tulajdonos számára, köztük a birtoklás joga is. Helyesen hivatkozott ezért az elsőfokú bíróság ítéletében a Ptk. 115. §
(3)bekezdésére, melynek kapcsán a perben a felperesnek - a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint - azt kellett bizonyítania a sikeres igényérvényesítéshez, hogy a tulajdonában álló részvényeket az alperes által bérelt széfben helyezte el, majd azok az alperes birtokába kerültek, illetve jelenleg is a birtokában vannak. E bizonyítási kötelezettségének azonban eleget tenni nem tudott. Kétségtelen, hogy
- június 15-én a felperes törvényes képviselője, (személy 1.neve) az alperes által bérelt széfet kinyitotta, arra azonban nincs meggyőző adat, hogy ekkor abban mit helyezett el. (tanú neve) tanúvallomása (
- számú jegyzőkönyv) kétséget kizáróan nem bizonyítja, hogy a részvényeket a rekeszbe tette volna. A három személy jelenlétében elkészített és általuk aláírt, a széf feltörésekor készült leltár szintén nem tartalmazza a perbeli értékpapírokat, így ez alapján sem lehet következtetést levonni arra nézve, hogy a bérleti jogviszony felmondásakor azok a széfben lettek volna, illetőleg hogy az alperes birtokába kerültek volna. Az írásban rögzített leltár tartalmát az erre nézve meghallgatott tanúk vallomásai ((személy 2.neve), (személy 3.neve), (személy 4.neve) tanúk vallomásai a
- sorszámú jegyzőkönyvben), és a videofelvétel sem tették kétségessé. Helyesen foglalt ezért állást az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a felperes bizonyítása nem vezetett eredményre. Megjegyzi az ítélőtábla, (személy 1.neve) és (személy 2.neve) megromlott személyes és üzleti viszonyában (8/A/1., 8/A/2., számú iratok) nem életszerű a részvényeknek az alperes által bérelt széfben való elhelyezése
- júniusában, hiszen ahhoz (személy 2.neve), aki a bérlő önálló képviseletére jogosult tagja (1/F/
- számú cégkivonat) bármikor hozzáférhetett volna. -4- A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai szerint - a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelen fellebbezést előterjesztő felperes köteles megfizetni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes másodfokú eljárásbeli jogi képviseletével összefüggésben felmerült költségét, amelynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan határozta meg. Ugyancsak köteles megfizetni - külön felhívásra - az államnak a személyes illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt 2.500.000,- Ft összegű fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése szerint. A fellebbezést az ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. S z e g e d,
- április hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke . Kiss Gabriella sk.. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró táblabíró