← Magyarország

Pf.20463/2012/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.463/2012/

  1. sorszám A Pécsi Ítélőtábla dr. H. T.jogtanácsos által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - dr. Farkas Imre ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - kölcsöntartozás megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
  2. április hó
  3. napján kelt 6.P.20.055/2012/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. és
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül eljárva - meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 187.500,(egyszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest a Ptk.
  7. §,
  8. §

(2)bekezdése alapján 50.000.000,- forint megfizetésére. Megállapította, hogy alperes a
  1. július hó
  2. napján kelt kezességi keretszerződéssel készfizető-kezességet vállalt az E. Kft. és felperes közötti üzleti kapcsolat során létrejött jogviszonyból eredő, az E. Kft.-t terhelő fizetési kötelezettség biztosítására. Kifejtette, hogy az E. Kft. a
  3. február hó
  4. napján létrejött devizahitel-szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért helyette készfizetőkezesként az alperes köteles teljesíteni. Alaptalannak találta az alperes érvénytelenségi - jogszabályba ütközésre alapított - kifogását, mert álláspontja szerint a Ptk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdése nem zárja ki, hogy a felek meghatározott jogviszonyból fakadó, jövőbeli követeléseiket keretjelleggel biztosítsák kezesség révén. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a kezesség járulékos jellege folytán időben nem előzheti meg a főkötelezettség keletkezését, ezért a
  1. február hó
  2. napján megkötött devizahitel-szerződésnek a
  3. július hó
  4. napján létrejött kezességi szerződés nem biztosítéka, a kezességi keretszerződés érvényesen nem jött létre. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, utalt arra, hogy az alperes fellebbezése elkésett. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból a kereset körében érdemben helyes jogi következtetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  5. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes fellebbezése elkésett. A P.20.055/2012/
  1. szám alatt előterjesztett fellebbezésében az alperes nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását mennyiben, milyen okból kívánja, és a fellebbezés részletes indokolását határidőn túl, P.20.055/2012/
  2. szám alatt terjesztette elő. A Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a fellebbező félnek határozott fellebbezési kérelmet kell előterjesztenie, és a fellebbezését indokolnia kell. Ezek elmaradása esetén a fellebbezés hiányos, így a Pp. 95. §
(2)bekezdése alapján hiánypótlásnak van helye (BH2011/
  1. szám alatt közzétett eseti döntés). Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően járt el, amikor az alperest P.20.055/2012/
  2. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel, mely felhívásnak az alperes eleget tett, ezért a határidőben bejelentett, és hiánypótlás eredményeként kiegészített fellebbezése nem késett el. A Ptk.
  3. §
(1)bekezdése szerint a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, kezességet a Ptk. 272.§
(2)bekezdése szerint csak írásban lehet vállalni, a Ptk. 218. §
(1)bekezdése értelmében pedig ha a jogszabály írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. E jogszabályi rendelkezésekből következően a kezesi szerződésben meg kell határozni azt a kötelezettséget, amelyért a kezes felelősséget vállal. A kezes kötelezettsége járulékos jellegű, terjedelme a főkötelezettséghez igazodik. A kezesség a jogosult szerződésbeli érdekeinek kielégítését biztosító személyi biztosíték: a kezes arra kötelezi magát, hogy helytáll a kötelezettség teljesítéséért, mégpedig a Ptk. 273. §
(1)bekezdésének megfelelően, a főkötelezettség tartalmi és terjedelmi keretei között, amely azt feltételezi, hogy a kezesség vállalásakor a főkötelezettséget keletkeztető ügyletnek már létezőnek (megkötöttnek) kell lennie. A perbeli esetben a kezességi keretszerződés megkötésekor a főkötelezettséget keletkeztető ügylet még nem jött létre. Az alperes azonban a
  1. február hó
  2. napján kelt devizahitel szerződést az E. Kft képviseletében aláírta, és ezzel a
  3. pontban foglaltakat, azaz a devizahitel szerződésből eredő kötelezettségért saját kezességvállalását, mint biztosítékot elfogadta, a szerződés aláírásával a kezességi keretszerződés tartalmi hiányosságait pótolta, és az E. Kft devizahitel szerződés alapján keletkező tartozásaiért 200.000.000.- forint erejéig kezességet vállalt. Az alperes felelőssége ennek alapján a
  4. február hó
  5. napján kelt, általa aláírt szerződéshez igazodik, 200.000.000.- forint kerethatárig fennáll, és ezért az elsőfokú bíróság ítélete szerint köteles helytállni. Az alperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárás során felmerült költsége megtérítésére, mely a felperes jogi képviselőjének a Pp. 75. §
(2), 67. §
(2)bekezdése alapján az ügyvédi díjszabás alapulvételével megállapított jogtanácsosi munkadíj (BDT.2011/2500.szám). Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jegyzett fel további 2.500.000,- forint fellebbezési illetéket, mivel az Itv. 50. §
(1)bekezdése értelmében a Pp. 252. §
(1)bekezdése alapján történt hatályon kívül helyezést követően hozta meg ítéletét, mely ítélet elleni fellebbezés esetén a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül. Pécs,
  1. március
  2. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.