Pfv.VIII.21.358/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd (1012 Budapest, Logodi u. 24.) által képviselt ................. felperesnek a dr. Csetneki Adrienn ügyvéd (1399 Budapest, Pf. 684.) által képviselt ............... alperes ellen 1.374.167,- forint és járulékai megfizetése iránt a Ráckevei Városi Bíróság előtt 14.P.20.183/
- számon megindított, és a Pest Megyei Bíróság
- április 24-én 2.Pf.20.479/2007/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 15.000,- (Tizenötezer) forint ÁFÁ-t is magába foglaló felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam, saját felülvizsgálati perköltségét az alperes maga viseli. I n d o k o l á s : Az alperes tulajdonában álló ...... Volkswagen Golf típusú személygépkocsival annak üzembentartója közlekedési balesetet okozott. A személygépkocsi ekkor nem rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Ez okból a felperes mint a Kártalanítási Számla kezelője a károsultnak 555.500,forint kártérítést fizetett. Az alperes kérelmére a felek megállapodtak abban, hogy az alperes a felperessel szemben fennálló tartozását részletekben teljesíti. Ennek alapján az alperes részteljesítéseket eszközölt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletével kötelezte a felperest, hogy a károsult engedményesének fizessen meg további 482.000,- forintot és járulékait. A felperes keresetében az alperest 1.399.024,- forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni a 171/
- (X.13.) Korm. rendelet
- §
(6)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 1.399.024,- forintot és kamatait. Az elsőfokú ítéletet megváltoztató döntését azzal indokolta, hogy a biztosítási érdek adott esetben mind a tulajdonos alperes, mind a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartójának az esetében fennállt. Az alperes tehát a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére jogosult volt, mint ahogy
- január
- napjáig, majd a balesetet követően biztosítási szerződéses jogviszonyban állt. A felperes szempontjából a tulajdonos és az üzembentartó közötti jogviszony közömbös volt. A felperes jogosult volt annak megválasztására, hogy a gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával szemben érvényesíti-e az igényét. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes sérelmezte a 171/
- (X.13.) Korm. rendelet
- § b) pontjának a másodfokú bíróság által adott értelmezését. Az alperesi álláspont szerint a tulajdonos és a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó személyének eltérése esetén az utóbbi köteles a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződését megkötni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult a másodfokú ítélet indokai alapján. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A gépjárművek üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/
- (X.13.) Korm. rendelet
- §
(6)bekezdése szerint a Kártanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban keletkezett összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól. A jogszabály alkalmazásában üzembentartónak a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója, biztosítottnak a gépjármű üzembentartója és vezetője minősül (1. § b) és d) pontja). A 2. §
(1)bekezdése értelmében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag ezen feltételek fennállása esetén üzemeltethető. A másodfokú bíróság által helyesen hivatkozott Ptk. 536. § és 559. §
(1)bekezdésének rendelkezései, továbbá a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó, idézett jogszabályi rendelkezések egybevetéséből következően a másodfokú bíróság helyesen következtetett a tulajdonos alperes megtérítési felelősségére és kötelezettségére. A jogszabályi rendelkezésekből nem következik, hogy a tulajdonos személyétől eltérő üzembentartó megléte a tulajdonos szerződéskötési jogosultságát vagy kötelezettségét kizárná, illetve, hogy ebben a tekintetben kötelező sorrendet határozna meg. E kötelezettség vagylagosan terheli a tulajdonost és a jogszabály által definiált más üzembentartót. A közöttük fennálló jogviszony azonban a jogszabály idézett rendelkezéseinek megfelelően a MABISZ szempontjából jogi relevanciával nem rendelkezik. A másodfokú bíróság helyesen utalt a megtérítési követelés jogalapja tekintetében az alperes elismerő magatartására is. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az alperes köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati jogi képviseleti díjának megfelelő perköltséget. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- december
- Dr. Horeczky Károly s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok