Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.423/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hegedűs István pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek - Rataticsné dr. Herczku Zsuzsanna ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt 62.P.24.787/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint + ÁFA mértékű másodfokú perköltséget, míg a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy a fellebbezési eljárásban felmerült pártfogó ügyvédi díj viselésére az állam köteles. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes keresetében kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy a peres felek között
- március
- napján és
- október
- napján létrejött szerződéseknek az előfizetőt kötbér megfizetésére kötelező, továbbá az egyoldalú szabályozásnak a szerződés megszűnésével és „vis maiorral" kapcsolatos rendelkezése elsősorban a Ptk. 209/B. §
(1)bekezdése alapján tisztességtelen, másodsorban a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján jóerkölcsbe ütközik. Ugyanilyen kérelmet terjesztett elő a
- október
- napján kelt szerződés vonatkozásában is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy egyik szerződési feltétel sem tisztességtelen vagy jóerkölcsbe ütköző. A
- évi szerződéseknek nem folytatása a
- évi szerződés, mivel a
- évi szerződések felmondásra kerültek, bár ezt - az idő múlása miatt - már nem tudja bizonyítani. A
- évi szerződéssel a felperes kedvezményes díjcsomagot vett igénybe határozott időtartamú szerződés keretében, melynek idő előtti megszűnése esetén az alperes jogosan alkalmaz szankciót. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és döntött a perköltség viselése tárgyában is. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a peres felek személye a szerződésekben azonos, azonban az egyes szerződések eltérő tartalommal jöttek létre, így mindegyik szerződés vonatkozásában a megállapítási keresetnek a Pp.
- §-ában írt feltételeit külön-külön vizsgálni kellett. A
- évi szerződések tekintetében a feltárt bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperesnek ezen szerződések alapján a felperessel szemben követelése nincs, így a felperes által kért megállapítás nem szükséges jogainak az alperessel szemben való megóvásához. A
- évben megkötött szerződéssel kapcsolatban kifejtette, hogy ezen szerződés alapján a felperes ellen az alperesi jogutód, a KK Rt. a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt pert kezdeményezett, így a felperes ebben a perben hivatkozhat védekezésként, kifogásként a követelés alapjául szolgáló szerződés egyes rendelkezéseinek érvénytelenségére, azok tisztességtelenségére [2/
- (VI. 28.) PK vélemény
- pont]. Hangsúlyozta az ítélet, hogy olyan tényre vonatkozóan, amelyre a konkrét perben védekezésként lehet hivatkozni, nincs helye jogmegóvás címén megállapítási kereset előterjesztésének. Külön perben ilyen esetben a szerződés érvénytelenségének előzetes megállapítása nem szükséges. Mindezekre figyelemmel egyik szerződés vonatkozásában sem állnak fenn a Pp.
- §-ában írt feltételek, ezért az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyben annak megváltoztatásával a kereseti kérelmével egyező döntés meghozatalát kérte. Másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. Kérelme indokául előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen és iratellenesen állapította meg, a bizonyítékokat a Pp.
- §-ában foglalt előírásokat megszegve értékelte. Szerinte megállapítható, hogy a
- október
- napján kelt szerződés nem jött létre érvényesen, semmis, mivel az egyszeri belépési díjat a felperes nem fizette meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes keresete teljes mértékben megalapozatlan, az ÁSZF a felperes által kifogásolt kérdéseket megfelelően szabályozza, így abban szerepelnek a szerződés szolgáltató részéről történő felmondásának részletes szabályozása, továbbá a szolgáltató részéről történő szerződésszegés, annak szankciója és a szolgáltatás üzemszerű működését akadályozó „vis maior" események is. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok gondos és okszerű mérlegelésével állapította meg a releváns tényállást és megalapozott az érdemi döntése is. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásával is teljes mértékben egyetért, azt megismételni, kiegészíteni nem kívánja. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel csupán azt emeli ki, hogy a megállapítás iránti kereset Pp. 123. §-ában szabályozott feltételeinek hiánya miatt a bíróság a keresetet érdemben nem vizsgálhatta, ezért a fellebbezésben felhozott érvek jelen esetben súlytalanok. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, helyes indokaira tekintettel - utalással a 254. §
(3)bekezdésére - helybenhagyta. A felperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú eljárási költségeinek megfizetésére, melynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)bekezdése alapján állapított meg. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján határozott. A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- § alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk.. Merőtey Anikó sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: ódi Zsuzsanna írnok