Pfv.20485/2012/4 – Kúria

(1)bekezdésének megsértése akkor következik be, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetve, ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. 1952. III. Tv. 206. §

(1)Pfv.V.20.485/2012/

1. A Kúria a Péterné dr. Szeghy Edina ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Maschefszky Etele ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 14.P.XX.20.894/
2. szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság 53.Pf.631.344/2011/
3. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felek között
4. július 17-én alvállalkozási szerződés jött létre egy általános iskola tornatermei és táncterme parkettafelújítási, illetve parkettázási munkáinak elvégzésére. A felperes a vállalt munkafeladatot a kikötött teljesítési határidőben,
5. augusztus 14-ig elvégezte; a tornatermeket az iskolában a
6. szeptemberében megkezdődött tanévben használatba vették. Az alperes azonban a felperest megillető alvállalkozói díjat nem fizette meg. A felperes keresetében 1.604.500 forint alvállalkozói járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. díj és Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a felperes az alvállalkozási szerződést hibásan teljesítette, a hibák kijavításának költsége pedig meghaladja a felperes által követelt alvállalkozói díj összegét. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 1.604.500 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani, hogy a felperes a perbeli alvállalkozási szerződést hibásan teljesítette. Az elsőfokú eljárás során kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleményei ugyanis ezt nem támasztották alá, az alperes által csatolt, az ... Kft. által készített szakértői vélemény pedig csupán utal a parketta hibájára, a hiba pontos helyét, kiterjedését és a szükséges javítás módját és mértékét azonban nem jelöli meg. Nem keletkezett a per során a hibás teljesítés bekövetkezését alátámasztó egyéb bizonyíték sem. Az eltelt időre és a szakvélemény jellegére és terjedelmére figyelemmel e vonatkozásban az ... Kft. képviseletében eljárt szakértő meghallgatásától sem várható eredmény. A hibás teljesítés mindezekre figyelemmel nem állapítható meg, így az alperes köteles a felperes részére az alvállalkozói díjat megfizetni. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a per során - a bíróság álláspontjától eltérően megfelelően bizonyította, hogy a felperes az alvállalkozási szerződést hibásan teljesítette. Ezt ugyanis az ... Kft. szakvéleménye, valamint ... és ... érdektelen tanúk vallomásai megfelelően alátámasztották. A kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleményének figyelembe vételére ugyanakkor a megítélése szerint nem kerülhetett volna sor, a szakértők ugyanis nem a per iratanyaga, hanem az általuk tartott helyszíni szemle tapasztalatai alapján alakították ki álláspontjukat. A helyszíni szemle során pedig a szakértők a tornatermeket már nem az eredeti, hanem csupán az időközben más vállalkozóval kijavíttatott állapotukban láthatták. Megjegyezte, hogy a hibás teljesítés tényét önmagában az a körülmény is alátámasztja, hogy javításokat végeztetett. Ha ugyanis a parkettázás megfelelő lett volna, javításra nem lett volna szükség. Abban az esetben pedig, ha a bíróság a hibás teljesítés bekövetkezésének megállapításához mindezeket a bizonyítékokat nem találta volna elegendőnek, az álláspontja szerint az indítványa alapján meg kellett volna hallgatnia az ... Kft. képviseletében eljárt szakértőt. Bizonyítási indítványa teljesítését azonban a bíróság indokolatlanul mellőzte. Előadta továbbá, hogy a hibák észlelését követően felszólította a felperest a kijavítási kötelezettsége teljesítésére. A felperes azonban a felhívásnak nem tett eleget, ezért a véleménye szerint nem volt törvényes akadálya annak, hogy a hibákat más vállalkozóval javíttassa ki, és erre figyelemmel elzárkózzék a felperes által követelt alvállalkozói díj megfizetésétől. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp.
7. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. E jogszabályi rendelkezés megsértése akkor következik be, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetve ha a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A perbeli esetben azonban a bíróság jogszabálysértés nélkül, a bizonyítékok helyes értékelésével állapította meg azt, hogy a hibás teljesítés bekövetkezését az alperes kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani. A kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleményei ugyanis nem támasztják alá azt, hogy a felperes az alvállalkozási szerződés tárgyát képező parkettázási munkát nem megfelelő minőségben végezte el. Az ... Kft. szakvéleménye és a felülvizsgálati kérelemben említett tanúk vallomásai pedig csupán utalnak a parketta hibájára, a hibák helyére, méretére, kiterjedésére és kijavításának módjára vonatkozóan azonban konkrét adatokat nem tartalmaznak. E bizonyítékok ezért a hibás teljesítés megállapításához önmagukban nem elegendőek. Helyesen mutatott rá a bíróság arra is, hogy e vonatkozásban az ... Kft. képviseletében eljárt szakértő meghallgatásától sem volt további eredmény várható. E szakértő ugyanis a beruházás egészét, nem pedig külön az ahhoz képest kisebb volumenű parkettázási munkát vizsgálta, és a szakvélemény elkészítése óta egyébként is hosszú idő telt el. A szakértő meghallgatását ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. A hibás teljesítés megállapítására mindezekre figyelemmel nem kerülhetett sor. A bíróság ezért jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest az alvállalkozói díj megfizetésére. A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban megtérítést igénylő költsége nem merült fel, így erről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. Budapest, 2013. március 21. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró