A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.066/2013/4.szám Az ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek, a jogtanácsos útján a alperes ellen, közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék
- január
- napján kelt P.20.249/2012/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság felhívására fizessen meg az államnak 15.000,- (Tizenötezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját teljes egészében a felperes köteles viselni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasította, az alperes javára perköltségben marasztalta, továbbá kötelezte az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt elsőfokú eljárási illeték megfizetésére, az állam javára. Megállapította, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját a felperes köteles viselni. Az indokolásban rögzített tényállás szerint a felperes közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított keresetet az alperes ellen. Kártérítési igényét az alperes által lefolytatott ... sorszámú, a ...., és a ... sorszámú eljárásokban hozott jogsértő határozataira alapította. A bíróság a tárgyalás adatai és a csatolt iratok alapján megállapította, hogy az ... és .... szám alatti eljárások a "A" Kereskedelmi és Szolgáltató Közkereseti Társasággal szemben folytak, és váltak első fokon jogerőssé,
- augusztus
- napján. A ... szám alatti eljárás a felperes, egyéni vállalkozóval szemben indult, mely során a mulasztási bírság tárgyában hozott határozat ugyancsak első fokon jogerőre emelkedett
- augusztus
- napján. E határozatot az alperes a
- június
- napján kelt és
- július
- napján jogerőre emelkedett .... számú határozatával visszavonta. Rögzítette azt is, hogy a felperes módosított kereseti kérelmében a fenti határozatok miatt keletkezett kára okán kérte 72.000,-Ft vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezni az alperest. A bíróság az igényérvényesítés feltételei (Pp. 339.§ és 349.§), a bizonyítási teher és a bizonyítási indítvány szükségessége tekintetében a
- sorszámú jegyzőkönyv szerint tájékoztatta a felperest. Az ítélet indokolása szerint a felperes a követelése alapjául szolgáló ... és .... számú határozat nem a felperessel szemben, hanem a "A" Kkt-val szemben állapított meg kötelezettséget. A felperes ezekkel kapcsolatosan a személyét érintő további hivatkozást nem tett, ezért a kereseti kérelmet e körben a perbeli legitimáció hiánya miatt elutasította. A ... számú határozat tekintetében az elutasítást a kártérítés Ptk.349.§
(1)bekezdésében meghatározott feltételeinek és a bizonyítási indítványnak a hiánya indokolta. A felperes a közigazgatási eljárás során nem élt a rendes jogorvoslat lehetőségével, ezen túlmenően pedig a kár bekövetkezte és összegszerűsége körében - felhívás ellenére - nem tett bizonyítási indítványt. Az elsőfokú bíróság a perköltség összegét a 2012. augusztus 27-én rögzített kereseti kérelem alapján állapította meg az Itv. 39. §
(1)bekezdése és a napi euro árfolyam alkalmazásával. Az ítélet ellen - annak ténybeli és jogi tévedéseire hivatkozva - a felperes élt fellebbezéssel. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.3.§
(6)bekezdésében foglaltakat, mely szerint a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra a törvényben előírt időn belül nyilatkozzanak. Ezt a bíróság nem tette lehetővé. Álláspontja szerint a kereseti kérelmet nem a felperes, hanem az ügyben eljáró bíró fogalmazta meg, a felperes kérelme nem erre irányult. Hibázott az elsőfokú bíróság, amikor a kérelem tárgyát képező iratokat - kérelem ellenére nem szerezte be az adóhatóságtól, ezáltal lehetetlenné téve a bizonyítást. A határozatok önmagukban nem, csak az előzményi iratokkal együtt képezték volna a per tárgyát. Az alperes a fellebbezésre írásbeli észrevételt nem tett. Az ítélőtábla rögzíti azt, hogy a felperes a Győri ítélőtáblára 2013. március 13. napján - a pártfogó ügyvéd mellőzésével - eljárási kifogás megjelöléssel beadványt terjesztett elő. A Pp. 114. §-a szerint a fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja, melyet ha a bíróság figyelmen kívül hagy, lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles. A Pp. 73/B. §
(1)bekezdés szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. A perbeli cselekmény, nyilatkozat hatálytalan akkor is, ha a fél rendelkezik ugyan jogi képviselővel (pártfogó ügyvéd), azonban az eljárás során jogi képviselője mellőzésével nyújtja be nyilatkozatát. A felperes az elsőfokú ítélet tájékoztatása alapján tudomással bírt arról, hogy számára az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ennek ellenére az eljárási kifogást tartalmazó 3. sorszámú beadványt jogi képviselője mellőzésével nyújtotta be, ezért a beadvány hatálytalansága folytán, annak tartalmát az ítélőtábla érdemben nem vette figyelembe. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az abban foglaltakat alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás összhangban van a periratokkal, okszerű és helyes következtetéseken nyugszik, az abban foglaltakat az ítélőtábla mindenben osztotta. A fellebbezés tartalmának figyelembevételével az ítélőtábla csak az alábbiakra kíván rámutatni. Az iratokból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság az eljárás során minden tekintetben eleget tett a Pp. 3.§-a által részére előírt eljárási kötelezettségeknek. A felperes formailag és tartalmilag is hiányosan előterjesztett keresetlevele tekintetében a bíróság több ízben hiánypótlást rendelt el, már a
- november
- napján indult, P.20.878/
- szám alatt folyt, és szünetelőbe helyezett eljárásban is, továbbá a P.20.249/
- számon a szünetelőből való felvételt követően folytatódó eljárásban. Részletes tájékoztatást adott az akkor még jogi képviselő nélkül eljáró felperes részére a teendőiről, jogairól, a bizonyítási teherről és egyben tájékoztatta a mulasztásból fakadó jogkövetkezményekre is. A felperes ennek ellenére a
- augusztus
- napján megtartott tárgyalásig (
- sorszámú jegyzőkönyv) nem terjesztett elő határozott kereseti kérelmet, nem csatolta a kártérítési igényt megalapozó bizonyítékait és
- október 4-ig nem vette igénybe pártfogó ügyvéd segítségét sem. Nem fogadható el az a fellebbezési hivatkozás, miszerint a bíró „fogalmazta meg" a felperes kereseti kérelmét, de az nem „arra" irányult. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a
- augusztus
- napján megtartott tárgyaláson a bíróság minden addigi iratot ismertetett, majd a felperes előadása alapján vette jegyzőkönyvbe a kereseti kérelmét, kárigényét. Rögzítette, hogy a keresetet az alperes mely jogsértő határozataira alapítja, valamint azt az állítását is, miszerint a hivatkozott határozatokat megfellebbezte. A felperes a tárgyaláson személyesen jelen volt, a jegyzőkönyv egy példányát személyesen átvette. Ennek téves tartalma miatt sem a helyszínen, sem a törvényes határidőn belül kijavítási kérelmet nem terjesztett elő. A rögzített (felemelt) kereseti kérelmet pedig csak a
- január
- napján megtartott tárgyaláson (
- sorszámú jegyzőkönyv) módosította a felperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd. A kereseti kérelem tárgyában a Pp.3.§
(3)bekezdése értelmében a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a felperest terhelte. A pártfogó ügyvéd, valamint az alperes által csatolt határozatok és nyilatkozatok kellő mértékben megalapozták azt a következtetést, miszerint az ... és .... számú határozatok tekintetében a felperesnek nincs perbeli legitimációja. Ezért az e tárgyban keletkezett további adóhatósági iratok beszerzésének sem lett volna jogi alapja. A felperest, mint egyéni vállalkozót érintő mulasztási bírsággal kapcsolatos ... számú adóhatósági eljárás tekintetében az ítéletben hivatkozott indokokon túl megállapítható volt az is, hogy a kár jogalapjaként megjelölt (mulasztási bírsággal kapcsolatos) határozatot az alperes a ... sz. határozatával visszavonta. Az alperes igazolta azt is, hogy a felperes az általa hivatkozott iratokba betekintett, azok tartalmát
- december
- napján (11/A/2.)megismerte. Ennek ellenére a jogellenes károkozást, a jogsértő magatartást, ezek ok-okozati összefüggését, a keletkezett kár összegét nem bizonyította, arra bizonyítási indítványt nem tett. Kizárólag az iratok hivatalbóli beszerzését, azok felülvizsgálatát szorgalmazta, mely azonban nem mentesíti a felperest az érdemi bizonyítási indítványa megtétele - és hiánya esetén annak következményei - alól. Az elsőfokú eljárásban felmerült kereseti illeték összegének hibás - a kereseti követelés téves bírósági rögzítésével összefüggő - megállapítására utaló felperesi állítás ugyancsak nem helytálló. A kereseti illeték meghatározása tekintetében a kereset beadásának időpontjában meghatározott összeg, míg annak felemelése esetén a felemelés időpontja, a fellebbezési eljárásban pedig a fellebbezett összeg az irányadó. A kereseti követelés időközbeni leszállítása azonban a fizetendő eljárási illeték csökkentését nem eredményezi (Itv.41.§
(2)bekezdés). A
- augusztus
- napján megtartott tárgyaláson a bíróság a felperes személyes előadása szerint rögzítette a kereseti követelés összegszerűségét és a követelés jogalapját. Ehhez képest a
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt kereset-leszállításnak (72.000,-Ft) a feljegyzett, és fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegére nincs hatása. A leszállított összeget már csak a fellebbezési eljárási illeték kiszámításánál lehetett és kellett figyelembe venni. Mindezekre tekintettel a felperes fellebbezésében foglaltak nem alkalmasak az első fokú bíróság ítéletétől eltérő döntés meghozatalára, ezért az ítélőtábla a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján az ítéletet helybenhagyta. A felperes a fellebbezési eljárásban teljes egészében pervesztes lett, ezért a Pp.239.§-a szerint irányadó 78.§
(1)bekezdése alapján köteles viselni a másodfokú eljárás költségeit is. Az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.tv. ( Itv.) 62.§
(1)bekezdés g) pontja alapján a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek felperese számára a törvény illetékfeljegyzési jogot biztosít. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban - a 72.000,-Ft illetékalap után - feljegyzett, az Itv. 46.§
(1)bekezdése szerint számított, minimálisan fizetendő 15.000,-Ft fellebbezési illeték megfizetésére a felperest kötelezte. A másodfokú eljárás során az alperesnek költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperest képviselő pártfogó ügyvédnek a másodfokú eljárásban felmerült munkadíját ugyancsak a felperes köteles viselni (Pp. 87.§
(2)bekezdés). Győr,
- április
- napján Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró