A határozat elvi tartalma: I. A Btk. 281. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti hulladékgazdálkodás megsértése bűntettének törvényi tényállásához tartozik, hogy a hulladék a Btk. 281/A. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti veszélyeztetésre alkalmas. Ha a történeti tényállás nem rögzíti a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges ténybeli alap egészét - adott esetben a veszélyeztetésre alkalmasság megállapítását - az anyagi jogi hibához vezet, és nem állapítható meg az elkövető bűnössége. II. A terhelt felmentése esetén a megtérítésről való ítéletbeli vagy különleges eljárásbeli döntéshez egyaránt szükséges, hogy az arra jogosult a megtérítési igényt előterjessze, és rendelkezésre álljanak a megtérítési tétel felmerülését és összegszerűségét megalapozó adatok. A szükséges feltételek hiányában az ítéletben elegendő annak a megállapítása, hogy a megtérítésnek helye van, s a terheltet tájékoztatni kell, hogy igényét az alapügyben (első fokon) eljárt bírósághoz terjesztheti elő. KÚRIA Bfv.III.1.390/2012/6.szám A Kúria Budapesten, a 2013. év január nyilvános ülésen meghozta a következő hó 29. napján tartott í t é l e t e t: A hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt K. J. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kalocsai Városi Bíróság 1.B.95/2010/5. számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet az ellene hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette [Btk. 281/A. §
(1)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Kalocsai Városi Bíróság a
- július
- napján kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerőre emelkedett 1.B.95/2010/
- számú ítéletével K. J. terheltet bűnösnek mondta ki hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettében [Btk. 281/A. §
(1)bekezdés a) pont], és ezért őt 30 napi, fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. A Be. 259. §
(1)bekezdése szerint indokolt ítélet jogi értékelése szerint a terhelt magatartásával a felrótt bűncselekményt elkövette. Felülvizsgálati indítványt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.1407/2012/3-I. szám alatt a terhelt javára nyújtott be a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontját megjelölve, a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. Indokai szerint az adott bűntett törvényi tényállását nemcsak a Btk. 281/A. §
(1)bekezdésének a) pontja képezi, hanem annak többletelemeként része a Btk. 281/A. §-a
(4)bekezdésének a) pontjában foglalt veszélyességre alkalmasság is. Az pedig, hogy a hatóság által nem engedélyezett helyen elhelyezett hulladék alkalmas-e a törvényben megkívánt veszélyeztetésre, egyrészt vizsgálandó szakkérdés, másrészt azt a tényállásban rögzíteni is kell. Ez a vizsgálat elmaradt, és a támadott határozatban megállapított tényállás nem tartalmazza, hogy a hulladék alkalmas-e a törvényben megkívánt veszélyeztetésre. Így a terhelt cselekménye maradéktalanul nem meríti ki az adott bűntett törvényi tényállását, de nem valósít meg más bűncselekményt sem. A Legfőbb Ügyészség a BF.2579/2012. számú átiratában az indítványt fenntartotta, s a terheltnek a Be. 6. §-a
(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Be. 331. §-ának
(1)bekezdése alapján történő felmentését indítványozta. A Kúria a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakat fenntartva szólalt fel. A védő szintén a terhelt felmentésére tett indítványt. A felülvizsgálati indítvány alapos. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen helye van a Be. 416. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján, ha a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Felülvizsgálatban a felülbírálat - az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] és - főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A tényállás irányadósága azt is jelenti, hogy a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2009 novemberében Drágszélen, egy Kft. területén, más személy baromfi-kereskedéséből származó, 3-4 darab elhullott baromfitetemet (és műanyagládákat) helyezett el, - az elhelyezett baromfitetem a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint 2. osztályú hulladéknak minősül, és a 7. §-nak megfelelően kell a sorsát rendezni, - a terhelt megszegte a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 5. §-ának
(7)bekezdésében foglaltakat, a terhelt a hulladék adott helyen történő elhelyezésére sem tulajdonosi, sem hatósági engedéllyel nem rendelkezett. Az elkövetéskor és az elbíráláskor azonos tartalommal volt hatályban a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének Btk. 281/A. §
(1)bekezdésének a) pontja szerinti törvényi tényállása. Ezt a bűntettet az követi el, aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez. A Btk. 281/A. §
(4)bekezdésének a) pontja azonban meghatározta, hogy e § alkalmazásában mi tekintendő hulladéknak: „mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére". Ez azt juttatja kifejezésre, hogy hulladékká válását követően a meghatározott veszélyességű dologról senki sem jogosult a jogilag szabályozott rendet sértve, azaz önkényesen rendelkezni, mert a mögött olyan mértékű társadalomra veszélyesség áll, hogy az bűncselekményként büntetendő [Btk. 10. §
(1)és
(2)bekezdés]. A Btk. utaló rendelkezést alkalmaz, így mögöttes szabályként a Hgt. mondja ki, hogy mi tekintendő az elkövetés tárgyának. Az adott bűntett törvényi tényállását tehát a Btk. 281/A. §
(1)bekezdése a) pontjának és a Btk. 281/A. §
(4)bekezdése
- a)pontjának együttese képezi. Mindezekre figyelemmel az adott cselekmény akkor törvényi tényállásszerű, ha az elkövető - hatósági engedély nélkül, - nem arra a célra engedélyezett helyen, - elhelyez, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény által hulladéknak minősített dolgot, és az a dolog alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Az irányadó tényállásban megjelölt, az elkövetéskor és az elbíráláskor - a vonatkozó részeiben azonos tartalommal - hatályban volt, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet alapján - a 2. osztályba sorolt állati hulladékok közé tartozik az elhullott, leölt, halva született - az 1. osztályba sorolt állati hulladékoktól különböző - állat, vetélt magzat, magzatburok vagy bármilyen okból meg nem született állat [3. §
- d)pont], melyek közül - az elhullott baromfit az állattartó saját telkén - évente legfeljebb 50 kg össztömegig - elföldelheti, ha fennállnak az 5. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek, a nagyobb mennyiségű baromfi hulláját engedélyezett állatihulladék-gyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell szállítani [7. §
(1)bekezdés]. Az adott bűncselekmény azonban hulladékgazdálkodásról szóló törvényhez kötött. kifejezetten a A Hgt. 2. §
(2)bekezdésének
- b)pontja szerint a törvény hatálya az állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát), valamint más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet nem tartalmaz a Hgt. 3. §-ának
- a)pontjában megadott hulladék-fogalomtól eltérő szabályt, így az állati tetemre is vonatkozóan a hulladék „bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles". A Hgt. 1. számú melléklete pedig a hulladékot 16 (Q1-Q16) kategóriába sorolja. A Btk. ehhez a hulladék-fogalomhoz képest szűkítő követelményt támasztva írja elő, hogy az elhelyezett dolognak nemcsak hulladéknak, hanem meghatározott vonatkozásban veszélyeztetésre alkalmasnak is kell lennie. Szakértés körébe tartozó kérdés - azon túl, hogy a dolog melyik hulladék-kategóriába tartozik a meghatározott vonatkozású veszélyeztetésre alkalmasság. Az irányadó tényállás viszont nem tartalmaz ilyetén megállapítást. A bíróság csak a Hgt. 5. §-ának
(7)bekezdésére utalt, amely általános szabályként előírja, hogy tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. A bíróság a határozatát - ha a törvény másképpen nem rendelkezik indokolni köteles [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 13. §
(1)bekezdés, jelenleg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 13. §
(1)bekezdés, illetőleg általános szinten Magyarország Alaptörvénye is megköveteli a XXIV. cikk
(1)bekezdés második mondatában, hogy a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni]. A bírósági határozattal szemben támasztott követelményeket korábban és jelenleg is - a Be. 257-
- §-a határozza meg. - A határozat - ha a Be. másképp nem rendelkezik - bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll [Be.
- §
(3)bekezdés]. A határozat két főeleme a rendelkező rész és az indokolás. Az indokolás elemeiről a Be. 258. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. Az indokolásnak - egyebek mellett, de alapvetően - tartalmaznia kell a bíróság által megállapított tényállást [Be. 258. §
(3)bekezdés c) pont], mint valamely döntésként megjelenő rendelkezésnek a ténybeli alapját. Az indokolás egyes elemeinek hiányossága, hibája eleve anyagi jogi sérelemhez vezet, s mint ilyen vizsgálandó és bírálandó el. Ekként az indokolás részét képező tényállás (ténymegállapítás), valamint a jogkövetkeztetés esetleges hiányossága, hibája anyagi jogi sérelem. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű, vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem (BH 1998/110.; BH 2001/518.; BH 2004/102.; BH 2010/324.; Bfv.III.742/2008/14.; Bfv.III.490/2012/7.). Összegezve: Az irányadó tényállás nem tartalmazza, hogy a terhelt által elhelyezett és - melyik kategóriába tartozó - hulladék az adott vonatkozású veszélyeztetésre alkalmas. A jelen ügyben tehát határozatban rögzített ténybeli alap hiányában nem vonható jogi következtetés a terhelt bűnösségének a megállapítására, következésképpen a terhelt bűnösségének a megállapítására valóban a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Kúria megjegyzi, hogy a rendeletet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 36. §
(1)bekezdése
- május
- napjával, a Hgt-t pedig a hulladékról szóló
- évi CLXXXV. törvény
- §-a
- január
- napjával hatályon kívül helyezte. Ennek azonban a már hivatkozott Be.
- §-ának folytán a jelen ügyre nézve jelentősége nincs.
(2)bekezdése Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek a vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a támadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján megváltoztatta, s a terheltet a törvénynek megfelelő határozatot hozva a Be. 331. §-ának
(1)bekezdése, illetőleg a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján felmentette az ellene emelt vád alól, miután a cselekmény nem bűncselekmény. A felülvizsgálati eljárásban a nyilvános ülésen kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján az állam viseli. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
- január
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ