Bf.246/2011/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(5)bekezdés I. fordulat] és testi sértés bűntette [Btk. 170. §

(1),

(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 2 évi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett a járulékos kérdésekre vonatkozóan is. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása végett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 613/2011/1 számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárása során megalapozott tényállást állapított meg, abból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. Álláspontja szerint bár az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel a büntetés kiszabása körében értékelhető körülményeket, azonban túlzott jelentőséget tulajdonított a vádlott javára szóló enyhítő körülményeknek, és így eltúlzottan enyhe büntetést szabott ki, melynek súlyosítása indokolt. Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg és a vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés próbaidejét hosszabb tartamban állapítsa meg, egyebekben pedig az első fokú ítéletet hagyja helyben. A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Érvelése szerint a bejelentett ügyészi fellebbezés alaptalan és indokolatlan. Utalt arra, hogy ügyészi fellebbezés hiányában a vádlottal szemben már eltelt volna az első fokú bíróság által kiszabott próbaidő tartama, így ennek figyelembe vételével az ügyészi fellebbezés elutasítását indítványozta. A vádlott az utolsó szó jogán megbánását hangsúlyozta. Az ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel megtámadott első fokú ítéletet az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül a Be. 348. §

(1)bekezdése alapján. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le az eljárását. Valamennyi az ügy elbírálása szempontjából releváns bizonyítékot beszerezte, értékelte, és tényből tényre is helyesen következtetett. Az így megállapított tényállása túlnyomó részt megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, azonban az iratok tartalma és a vádlott másodfokú nyilvános ülésen elhangzott felszólalása alapján azt a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ítélőtábla az alábbiak szerint helyesbíti, illetve egészíti ki: Az elsőfokú ítélet 2. oldal

(4)bekezdését azzal egészíti ki, hogy a vádlott jelenleg az önkormányzatnál, a város üzemeltetési főosztály alkalmazásában zöldövezeti fenntartó és utcatakarító munkakörben dolgozik. Havi jövedelme 65.000 Ft, melyből fennálló hiteltörlesztését - 55.000 Ft-ot - fizeti. A

1. oldal utolsó bekezdését az igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján azzal egészíti ki. hogy a sértett bal alkarját ért ütések nagy erejűek voltak. Az így kiegészített tényállás már minden tekintetben megalapozott, melyet az eljárás során támadás nem is ért, így irányadó volt a másodfokú eljárásban is. A bizonyítékok értékelésével kapcsolatban megállapítható, hogy az elsődlegesen a vádlott ténybeli és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomásán alapszik, melyet az igazságügyi orvosszakértői vélemény, a helyszíni szemle jegyzőkönyve, a fényképfelvételek és az egyéb okirati bizonyítékok is minden tekintetben alátámasztottak. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény és az orvosszakértő tárgyalási nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a vádlott a tényállásban írt mindkét alkalommal, azaz
2. december 1.-jén és
3. november végén-december elején nagy erejű ütéseket mért a sértettre. Ez indokolta az ítéleti tényállás kiegészítését is. Mindezeket értékelve a másodfokú bíróság is megnyugtatóan bizonyítottnak látta a cselekmény elkövetését a vádlott terhére. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmények minősítése is. A másodfokú bíróság az e körben az elsőfokú ítélet
4. és
5. oldalán kifejtett jogi indokolással is maradéktalanul egyetértett. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság által értékelt enyhítő és súlyosbító körülmények azonban pontosításra szorulnak. További enyhítő körülményként kell ugyanis értékelni a sértett jelentős közrehatását, továbbá a vádlottal szembeni megbocsájtását, ezen túlmenően pedig azt a körülményt is, hogy a vádlott a tényállás 1./ pont alatti magatartásával a sértettnek közvetetten életveszélyes sérülést okozott. Az enyhítő körülmények nagyobb számára, azok körének bővülésére és a vádlott életvitelében bekövetkezett pozitív változásra figyelemmel egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamával, a felfüggesztés ténye mellett a próbaidő tartamát is arányosnak és a büntetési célok eléréséhez elegendőnek tartotta. Mivel a Fővárosi Bíróság a járulékos kérdésekre vonatkozóan is törvényesen döntött, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A bűnügyi költség viselésére vonatkozóan - az ügyészi fellebbezés eredménytelenségére figyelemmel - a Be. 381. §

(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,

1. év április hó
2. napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Halász Irén sk. előadó bíró Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. bíró A Fővárosi Bíróság 23.B.1608/2009/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.246/2011/
4. számú végzése folytán
5. év április hó
6. napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
7. év április hó
8. napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Moncz Tímea tisztviselő