Győri Ítélőtábla Gf.II.20.213/2012/
- A Győri Ítélőtábla a dr. Turcsán Gábor ügyvéd által képviselt I.r.,II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r. és XXII.r. felpereseknek - a dr. Hende Gábor ügyvéd által képviselt beavatkozó által támogatott, - a Kövesdi & V. Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- március
- napján kelt 4.G.40.083/2011/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperesek által 18., 19., Gf.
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperesnek és a beavatkozónak 1.
- - 1.730 (Egyezerhétszázharminc - egyezerhétszázharminc) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A víziközmű társulat alperes közgyűlése a 9/
- (05.05.) Vk. határozattal módosította az alapszabály - a társulat érdekeltségi területére, a társulat érdekeltségi egység és érdekeltségi hozzájárulás mértékére vonatkozó -
- pontját. A módosítás szerint az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértéke 5.300.000.Ft. A
- március
- napján megtartott közgyűlésen a jelenlévő társulati tagok elfogadták a 15/
- (03.28.) számú Vk. határozatot, amely „az alapszabály
- pontjában foglalt összegű érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről akként rendelkezik, hogy - tekintettel a már jogerősen kivetett érdekeltségi egységenként összesen 230.000.Ft hozzájárulásra is - a tagok érdekeltségi egységenként
- május 16-ig 5.070.000.Ft érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. Késedelembe esés esetén a késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese." A felperesek
- május
- napján érkezett keresetükben az alperes közgyűlése 15/
- (03.28.) számú Vk. határozata felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték. Keresetüket a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (Vgt.) 35.§
(3),
(4)bekezdésére, 38.§-ára és 44.§
(2)bekezdésére, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet (Korm.rendelet) 13.§
(2)bekezdésére alapították. Kifejtették, hogy az alapszabály
- pontjába az érdekeltségi hozzájárulás 5.300.000.Ft-os összegét már a 6/
- (X.29.) Vk. határozat beemelte, míg a 7/
- (X.29.) Vk. határozat az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről rendelkezett. Ugyanakkor e két közgyűlési határozatot a Zala Megyei Bíróság P.20.438/2010/
- sorszám alatti,
- december
- napján jogerőre emelkedett ítélete hatályon kívül helyezte. Az alperes közgyűlése újabb, 9/
- (05.05.) érdekeltségi hozzájárulás összegét alapszabályba rögzítő Vk. határozata csak deklaratív jellegű, mert a korábbi azonos tárgyú közgyűlési határozatot (és vele együtt az alapszabály megfelelő pontját) a bíróság már hatályon kívül helyezte. Másfelől az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás jogalapját és összegét amiatt vitatták, mert az alperes víziközmű társulat a törvényi közfeladatait meghaladóan az érdekeltségi területén teljes közművesítés (út, járda, villamoshálózat, közvilágítás, gázvezeték, parkoló, stb.) kiépítésébe kezdett, az érdekeltségi hozzájárulás összege ezek ellenértékét is, nem csupán a törvényi vízgazdálkodási közfeladatok ellenértékét tartalmazza. Ténylegesen az alperesi víziközmű társulat átvette az érdekeltségi területen a már megszűnt "A" Közműépítő közösség funkcióit. Az alperes és a beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekeztek, hogy az alperes célja vízgazdálkodási közfeladat, egyéb közművesítési munkákat csak a víziközművek hasznosíthatósága, üzembe helyezhetősége érdekében végez. Az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás összegét már a 9/
- (05.05.) Vk. határozat megállapította, melyet a társulati tagok az arra nyitvaálló határidőn belül nem támadták meg. A keresettel vitatott határozat csak hozzájárulást kivető határozat, az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás összege így már nem vitatható. Rámutattak, hogy a IX., X., XXII.r. felperesek a közgyűlésen jelen voltak, a keresetindításra nyitvaálló határidőt a közgyűlés napjától kell számítani, így a keresetük elkésett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felpereseket perköltség viselésére. A bíróság egyetértett az alperesek azon védekezésével, hogy a 15/
- (03.28.) Vk. határozat csak a korábban már alapszabályba foglalt érdekeltségi egységre eső hozzájárulás kivetéséről határozott, annak során pedig az alperes jogszabályt nem sértett. A kivetés megfelelt a Vgt.35.§
(3)bekezdése, 44.§
(2)bekezdése szabályainak. A IX., X., XXII.r. felperesekkel szembeni elévülési kifogásra az elsőfokú bíróság kiemelte a Korm.rendelet 13.§
(2)bekezdését, amely szerint a társulati tagokat írásban kell értesíteni a hozzájárulást kivető határozatról. Így nem volt jelentősége annak, hogy ezek a tagok a közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazottjuk útján jelen voltak. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan annak megváltoztatása és a keresetüknek való helyt adás iránt a felperesek terjesztettek elő fellebbezést Az elsőfokú bíróság ítéletét amiatt tartották megalapozatlannak, mert az érdemben nem vizsgálta, hogy a keresettel támadott határozat a jogszabályoknak megfelele. Az elsőfokú ítélet megelégedett azzal, hogy a támadott közgyűlési határozat formálisan megfelelt az alperes alapszabálya „hatályosnak tűnő" rendelkezésének. Rámutattak, hogy a Vgt. 2010. január 1. napjától hatályos 35.§
(4)bekezdése nem állít fel korlátot arra nézve, hogy mely okból kérhető a jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálata, a bíróság felülvizsgálati jogköre teljeskörű. Felvetették, hogy az alapszabály tartalmában jogellenes rendelkezése legitimálhatja-e az azon alapuló további közgyűlési határozatot? Azzal érveltek, hogy a víziközmű társulat alapszabálya kötelező tartalmáról rendelkező Vgt. 41.§-a alapján (f/ pont) a tagokra kivetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét nem kell az alapszabályba foglalni. Ismételten kifejtették, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összegét az alapszabály 8. pontjába beépítő 6., 7/2007. (10.29.) közgyűlési határozatokat a bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte, ezen ítélet jogkövetkezményeit pedig nem érintheti, hogy a 9/2008. számú határozattal is módosult az alapszabály. Ez utóbbi határozattal szemben nem is lett volna helye újabb kereset benyújtásának, mert azt a Pp.130.§
(1)bekezdés d/ pontja kizárja. A fellebbezés utóbbi kiegészítéséhez a felperesek mellékelték az alperes
- április
- napján kelt „utolsó" fizetési felszólítását a hátralékos 4.770.000.Ft kivetett hozzájárulásra. A fellebbezés újabb,
- szeptember
- napján kelt kiegészítésében arra mutattak rá a felperesek, hogy a
- május
- napján megtörtént alapszabály módosításról a felperesek értesítést nem kaptak, ezért nem volt lehetséges azt a bíróság előtt megtámadni. Mellékelték a
- május
- napján megtartott közgyűlés jegyzőkönyvét, melyből kitűnik, hogy a felperesek a közgyűlés helyszínét elhagyták. A fellebbezési tárgyaláson kitértek arra is, hogy a perbeli, érdekeltségi hozzájárulás kivetését tartalmazó határozat megtámadása - közvetett módon - magában foglalja az alapszabályt módosító 9/
- (05.05.) Vk. határozat megtámadását is, mivel ez utóbbit az alperes szabályszerűen nem kézbesítette a felpereseknek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesek másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Érvei szerint a 30 napos határidőn belül meg nem támadott 9/
- Vk. határozat tartalma a perben már nem érinthető. Vitatta, hogy az elsőfokú bíróság ne tett volna eleget indokolási kötelezettségének. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.199/2009/
- számú ítéletére, amelyből az következik, hogy a víziközmű társulat nemcsak a vízi létesítményeket, hanem az ahhoz szorosan kapcsolódó egyéb beruházásokat is megvalósíthatja. A beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak előrebocsátásával, hogy a jogi képviselő közreműködése nélküli fellebbezés kiegészítések az ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban hatálytalanok. Kiemelte, hogy a felperesek több ténybeli előadása az elsőfokú eljárás során nem hangzott el, ezért azokra a Pp.235.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhatnak. Rámutatott, hogy a Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.26.078/2010/
- sorszám alatti végzéséből kitűnik, hogy az abban az eljárásban kérelmezőként szereplő egyes felperesek már korábban tudomást szereztek a
- május
- napján meghozott közgyűlési határozatokról. Végül utalt arra, hogy IX.r. felperes keresete elkésett. Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényekből helyes érdemi jogkövetkeztetéssel utasította el a keresetet, ezért a fellebbezés nem alapos. A fellebbezésben hivatkozott eljárási szabálysértés, az indokolási kötelezettség (Pp.221.§
(1)bekezdés) elmulasztása miatt nem volt helye az elsőfokú ítélet Pp.252.§
(2)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésének. Az elsőfokú ítéletből, illetve az elsőfokú eljárás adataiból ugyanis megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletét mire alapította, ezért az ítélet érdemi felülbírálatának nem volt akadálya (PK. 206. számú állásfoglalás b/ pont) A felperesek fellebbezésben kifejtett érvelélésével az ítélőtábla annyiban egyetértett, hogy a víziközmű társulat alapszabályában az érdekeltségi hozzájárulás alapjául szolgáló társulati érdekeltségi egységet és a tagok hozzájárulásával kapcsolatos (általános) szabályokat kell meghatározni (Vgt. 41.§ f/ pont), míg az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről a közgyűlésnek kell határozatot hoznia. (Korm.rendelet 7.§
(3)bekezdés c/ pont) A felperesek helyesen hivatkoztak arra is, hogy a társulati érdekeltségi egység kivetésére vonatkozó közgyűlési határozatot a Vgt.35.§
(4)bekezdése szerint a bíróság teljeskörűen felülvizsgálhatja, így adott esetben érintheti a határozatban megállapított fizetési kötelezettség mértékét, összegét is. Az esetek jelentős részében ugyanis a víziközmű társulati tag éppen amiatt kéri felülvizsgálni a vele szemben megállapított hozzájárulás összegét, mivel azt a társulat - az érdekeltségi egységre esően - helytelenül számította ki. A perbeli esetben viszont a víziközmű társulatban több érdekeltségi egységgel (az alperes alapszabálya
- pontja
- bekezdése) rendelkező felperesek nem erre (az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás összege téves számítására) alapították a keresetüket, hanem arra, hogy az alapszabály
- pontjába emelt 5.300.000.Ft érdekeltségi hozzájárulás összege az alperes víziközmű társulat közfeladatait (Vgt.38.§) meghaladó szolgáltatások (pl. út, járda, villamoshálózat, közvilágítás, gázvezeték, parkoló, stb.) ellenértékét is tartalmazza. Ebben a kérdésben pedig az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a 9/
- (05.05.) Vk. határozattal az alapszabály részévé tett érdekeltségi hozzájárulás összege már nem vizsgálható, erre a felperesek csak a 9/
- (05.05.) Vk. határozat határidőn belül és eredményes megtámadása esetén hivatkozhattak volna. A felperesek tévesen érveltek azzal, hogy a
- október
- napján meghozott 6/
- és 7/
- számú társulati határozatok bíróság által történt jogerős hatályon kívül helyezése miatt törvénysértő volt az alapszabály
- pontját módosító újabb, 9/
- (05.05.) Vk. határozat is, illetve azzal szemben a Pp.130.§
(1)bekezdés d/ pontja kizáró szabálya folytán nem lett volna helye újabb kereset benyújtásának. A 2007. évi határozatokat felülvizsgáló ítélet anyagi jogereje (Pp.229.§
(1)bekezdés) ugyanis nem terjed ki az abban a perben nem vizsgált - utóbb, 2008-ban meghozott - társulati közgyűlési határozatra. Annak megítélése pedig, hogy az alperes víziközmű társulat a működésére vonatkozó törvényi szabályokat (jelen esetben: a Vgt.41.§ f/ pontját) betartva, avagy azok sérelmével szabályozta a létesítő okiratában az egy érdekeltségi egységre eső érdekeltségi hozzájárulás összegét, nem vizsgálható a hozzájárulás kivetéséről hozott határozat felülvizsgálata iránti perben, ennek megítélése a társulat felett törvényességi felügyeleti hatáskört gyakorló környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság hatáskörébe tartozik. (Vgt.39.§
(1)bekezdés) A felperesek arra, hogy az érdekeltségi egységükre eső érdekeltségi hozzájárulás összegét kivető 15/
- (03.28.) Vk. határozattal együtt, „tartalmilag" keresetet terjesztettek elő az alapszabály
- pontját módosító 9/
- (05.05.) Vk. határozat felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt is, csak a fellebbezési tárgyaláson hivatkoztak először. A kereset ilyen kiterjesztését a másodfokú eljárásban a Pp.247.§
(1)bekezdése kizárja; a Pp.235.§
(1)bekezdése pedig azt sem teszi lehetővé, hogy az eredeti kereseti érvelést alátámasztó tényként hivatkozzanak a felperesek a 9/
- (05.05.) Vk. határozat tartalmi megtámadására. Emiatt az ítélőtábla a másodfokú eljárásban nem vizsgálhatta, hogy a 9/
- (05.05.) Vk. határozat kézbesítése megfelelt-e a Korm.rendelet 13.§
(2)bekezdésének, és a felperesek (a 9/2008.(05.05) Vk. határozat esetében) a keresetindítással megtartották-e a Vgt.35.§
(4)bekezdésében meghatározott - jogvesztőnek nem minősülő - 30 napos perindítási határidőt. (a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról szóló 4/2003. PJE VI. pont) Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. Az alaptalanul fellebbező felperesek a Pp.78.§
(1)bekezdése szerint viselni kötelesek az alperes és a beavatkozó jogi képviseletével a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az egyszerű pertárs felperesek személyenként egyenlő arányban kötelesek megfizetni (Pp.82.§
(2)bekezdés) a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az általános forgalmi adóval növelten meghatározott ügyvédi munkadíjat. G y ő r ,
- március
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró