A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettsége az indokolással összhangban áll fenn. Nincs akadálya annak, hogy a tényállás feltárásához a vizsgált időszakot megelőző és követő időszak adatait is értékeljék, de megállapítás csak a vizsgált időszakra vonható le. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.133/2012/4.szám A Kúria a dr. Mocsai Ügyvédi Iroda (fél címe ., ügyintéző ügyvéd: dr. Mocsai Sándor) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tóth Tímea tanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 14.K.21.137/2011/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.21.137/2011/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú adóhatóság a 2005-
- évekre személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben folytatott ellenőrzést a felperesnél. A felperes az ellenőrzött időszakban bevallást nem nyújtott be, jövedelmének forrásaként - egyebek mellett az ... Takarékszövetkezetnél (a továbbiakban: Takarékszövetkezet)
- január 1-én bennlévő pénzeszközökre, és F. J-tól a
- és
- években visszakapott, részére a
- évben nyújtott kölcsönre hivatkozott. Az elsőfokú határozat a
- és
- évekre az ellenőrzött adónemekben 12.981.090 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, továbbá adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes a
- számú határozatával - az indokolás kiegészítése mellett - helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A jogerős ítélet az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította (sic!) (helyesen: kötelezte). Az elsőfokú bíróság alaptalannak értékelte a felperes és F. J. közötti kölcsönügyletre, illetőleg az eltitkolt jövedelemre felszámított EHO felső határára alapított kereseti előadást. Az indokolás szerint azonban arra alappal hivatkozott a felperes, hogy a
- év végén, a vizsgált időszakot közvetlenül megelőző két hónapon belül felvett készpénzt a
- év nyitótételeként figyelembe kell venni. Az érintett NO 10425, NO 439255 és NO 397760 betétkönyvekről azonban a Takarékszövetkezet nem szolgáltatott adatokat, miközben a tényállás felderítése az érintett számlák mozgásainak teljes ismerete nélkül nem lehetséges. A bankszámlaforgalom tisztázása érdekében nincs annak jogszabályi akadálya, hogy a felperes kifejezett hozzájárulása esetén az adóhatóság a pénzintézetet a vizsgált időszakot megelőző időszakra vonatkozó bankszámla adatok megküldésére hívja fel. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak ezt kell feltárni és a pénzintézeti adatok alapján kell a pénzforgalmi mérleget átdolgozni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset teljes körű elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentmondásos, a rendelkező rész szerint a kereset alapos, míg az indokolás értelmében a kölcsönügylet és az EHO tekintetében alaptalan. A bíróság nem volt tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 109.§
(3)bekezdése és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 164.§
(1)bekezdés alapján a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, aminek nem tett eleget. A pénzintézeti listák értékelése során sérült a Pp. 206.§
(1)bekezdése: a felperes által bemutatott listákra vonatkozó pénzintézeti adatszolgáltatás nem volt teljes körű, a bíróság azonban nem fejezte be a bizonyítást, nem hívta fel a pénzintézetet a helyesbítésre. A NO 10425 betétkönyvről az sem állapítható meg, hogy azt igazoltnak tekintette-e a bíróság. Ez a betétkönyv egyébként sem a felperes kizárólagos tulajdona. A tényállás feltárási kötelezettségének az adóhatóság - figyelembe véve a felperes nyilatkozatait - eleget tett. Az Art. 108.§
(9)bekezdésének szabályai következtében az elsőfokú bíróság által az adóhatóság számára adott kötelezés jogszabálysértő. Ezen túl a 2004. év tekintetében az adó megállapításához való jog elévült, így arra ellenőrzési cselekmények nem végezhetők. A felperes nem terjesztett elő ellenkérelmet. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, vagy csatlakozó felülvizsgálati keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
- KGD
- 262.). A jogerős ítéletnek a a kölcsönügyletre és az EHO-ra vonatkozó érdemi megállapításai ellen felülvizsgálati kérelem, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem érkezett, így ezen megállapításokat a Kúria nem érintette. Az érdemben felül nem vizsgált megállapításoknak a jogerős ítéletben való megjelenítése, eljárásjogi vonatkozásai kapcsán a Kúria nem észlelt jogszabálysértést. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetének hatálya alatt került sor, a bíróság ítéletében csak a Pp. 339.§
(1)és
(2)bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazhatja. Az összetett tényállású adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése esetén a Pp. ezen rendelkezései nem minden esetben alkalmasak, illetve többféle módszerrel is alkalmasak a bíróság rendelkezésének megjelenítésére. Ezt hidalja át az adóigazgatási eljárásokra is irányadó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 109.§
(4)bekezdése, mely szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.364/2006/
- szám és Kfv.V.35.034/2010/
- számú ítélete alapján egyértelmű, hogy az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezése esetén az elsőfokú hatóságot terhelő új eljárás lefolytatásának kötelezettsége az indokolással összhangban áll fenn. A jogerős ítéletből pontosan megállapítható, hogy az elsőfokú hatóságnak az új eljárást kizárólag a
- év nyitóegyenlegéhez kapcsolódó bizonyításra, ezen belül a NO 10425, NO 439255 és NO 397760 betétszámlákra kell lefolytatni, a kölcsönügylet és az EHO tekintetében az elsőfokú bíróság a keresettel támadott alperesi határozat jogszerűségét állapította meg, azaz ezekben a részekben az elsőfokú hatóságnak nincs eljárási kötelezettsége. Az egyértelmű indokolás következtében a Kúria nem találta szükségesnek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az ítélet rendelkező részének pontosítását. Alaptalan a felülvizsgálati kérelemnek azon előadása is, mely szerint a
- év nyitóegyenlegének megállapításakor, elévülés miatt, a
- évre nem végezhetők ellenőrzési cselekmények. A Legfelsőbb Bíróság/Kúria már megállapította, hogy az értékelendő események a valóságban nem minden esetben kezdődnek és fejeződnek be ebben az időszakban, továbbá azokra más-, a vizsgált időtartamon kívüli események is hatással lehetnek. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a valóságnak megfelelő tényállás feltáráshoz a vizsgálattal érintett időszakot megelőző és azt követő időszak adatait, tényeit, bizonyítékait is értékeljék. Azonban a jogszerűen lefolytatott ellenőrzést követő adhatósági megállapítás már kizárólag a vizsgált időszakra vonatkozhat (Kfv.V.35.162/2010/
- szám, Kfv.I.35.671/2011/14.szám). A
- év nyitóegyenlegének meghatározására irányadó Art. 109.§
(3)bekezdése folytán a készpénz rendelkezésre állásának bizonyítási terhe a felperesé. A felperes azonban attól nincs elzárva, hogy a bizonyítást csak a peres eljárásban vezesse elő. A peres eljárás bizonyítási eljárásnak terjedelme azonban korlátozott. Az elsőfokú bíróság előtt a felperes azt megfelelően valószínűsítette, hogy a NO 10425, NO 439255 és NO 397760 betétszámlák révén rendelkezésére álltak a Takarékszövetkezetnél pénzeszközök. A számlák pénzintézeti adatainak beszerzése, ezekhez kapcsolódóan a számlákból a felperest megillető készpénz mozgásának további vizsgálata nélkül a készpénzforgalmon alapuló vagyonmérleg maradéktalanul nem bizonyított. Ennek terjedelme meghaladja a peres eljárás kereteit, így helytállóan rendelkezett az elsőfokú bíróság akkor, amikor az ítélet 6. oldal 5.-, és 8. oldal utolsó bekezdéseiben megadott szempontokkal a pénzintézet megkeresését, és ennek függvényében a készpénzforgalmi mérleg átdolgozását írta elő. Nem sérült a Pp. 206.§-ának
(1)bekezdése. A felperes nyilatkozatának beszerzésére vonatkozó iránymutatást a Kúria azzal pontosítja, hogy a banktitok körében az alperes eljárását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51.§
(2)bekezdés i/ pontja szabályozza. Mindezekre figyelemmel a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes javára felülvizsgálati perköltség nem merült fel, így arról rendelkezni nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró