Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.35/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év február hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő végzést. A súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt az I. r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 15.B.891/2011/
- számú ítéletét II. r. vádlottal szemben helybenhagyja azzal, hogy a
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősített közokirat - hamisítás bűntettének jogszabályi felhívását a Btk. 274. §
(1)bekezdés b) pontjára, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény megnevezését hamis vád bűntettére javítja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Törvényszék 15.B.891/2011/35. számú, 2012. december 5. napján kihirdetett ítéletével az ismeretlen helyen tartózkodó II. r. vádlottat - távollétében - a Btk. 170. §
(1),
(2)bekezdés szerinti súlyos testi sértés bűntettének kísérlete; a Btk. 233. §
(1),
(2)bekezdés szerinti büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntette, a Btk. 274.§
(1)bekezdés a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette és a Btk. 274. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntette miatt - halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte; a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta. Kötelezte az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú ítélet marasztaló rendelkezést tartalmazott még I. r. és III. r. vádlottal szemben, azonban az ő tekintetükben az elsőfokú ítélet a kihirdetésekor jogerőre emelkedett, ezért e vádlottakat a másodfokú felülbírálat nem érintette. Az elsőfokú ítélet ellen II. r. vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítése végett fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 75/2013/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet tanácsülésen való elbírálását és helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást - a Be. 349. §
(1)bekezdésében írt korlátozás mellett - teljes körben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A felderített bizonyítékokat a szükséges mértékben felsorolta, értékelte és a levont következtetéseit irathű adatokra alapítva az ésszerű gondolkodás szabályai szerint megindokolta. Mérlegelési körébe vonta a vádlottak vallomását, a sértett az eljárás során tett ellentétes tartalmú, érdemi magyarázattal nem megokolt nyilatkozatát.
- tanú vallomását ismeretlen helyen való tartózkodás miatt, míg
- tanú vallomását az ügyészi indítvány alapján felolvasással tette a tárgyalás anyagává. Felhasználta az okirati bizonyítékokat és az orvosszakértői véleményeket. Utóbbiak értékelése során figyelemmel volt arra, hogy
- szakértő a sértett személyes vizsgálata nélkül, az ambuláns lap és az orvosi látlelet és vélemény alapján készítette el szakvéleményét, míg
- szakértő az elsőfokú eljárás kezdetén látta a sértett által megmutatott sérülést, de kijelentette, hogy a hegből nem lehet kétséget kizáróan arra következtetni, hogy a sérülés azonos a vád tárgyát tett cselekmény kapcsán elszenvedettel. Az elsőfokú bíróság a testi épség elleni bűncselekmény vonatkozásában - az ügyészi indítvánnyal is egyezően - helyesen tért vissza a vádemelés szerinti eredeti jogi minősítéshez, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a 8 napon belül gyógyuló sérülés életveszélyt is eredményezhetett volna. A közbizalom elleni bűncselekmény tekintetében a vádlott beismerő vallomását követően előterjesztett érdemi védekezésének elvetése meggyőző indokokra alapított, és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt is okirati bizonyíték támasztja alá. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiánytalan, mentes a Be.
- §ban felsorolt hibáktól és hiányosságoktól; az abban megállapítottakat a fellebbezés sem támadta. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. Az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részének jogszabályi felhívását, illetve egy cselekmény megnevezését pontosítani kellett, de ez csak leírási hiba volt, mivel az ítélet indokolásában a helyes jogi minősítés került feltüntetésre. A törvényszék kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből, annak jogszabályi felhívását is megfelelően rögzítette, de indokai az ítéletből nem állapíthatóak meg. A nyomozati iratokban elfekvő erkölcsi bizonyítvány büntetések letöltésére vonatkozó adataiból kitűnő igen hosszú időtartama és egy kézírással beszúrt megjegyzése látszott alátámasztani ennek okát, ezért az ítélőtábla megkereste a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságát a terhelt korábbi elítéléseinek letöltésére vonatkozóan. Nem volt mellőzhető az elsőfokú ítélet indokolásának a közölt adatokkal való kiegészítése az alábbiak szerint: II. r. vádlott az elsőfokú ítélet
- oldalán felsorolt és
- pont alatt körülírt összbüntetésének letöltése alatt
- április
- napján eltávozás kapott a büntetés-végrehajtási intézetből és onnét
- október
- napjáig jogellenesen távol volt. A büntetés letöltését utóbbi napon -
- október
- - folytatta, majd
- november 22-én azt kitöltötte. A fenti adatok és az elkövetés idejének együttes értelmezése alapján már indokolt az elsőfokú bíróságnak a Btk.
- §
(4)bekezdés a) pontjára alapított rendelkezése. Az elsőfokú bíróság feltárta és hiánytalanul felsorolta a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító tényezőket, és ezeket megfelelő súllyal értékelte. A kiszabott büntetés tettarányos, alkalmas a büntetési célok megfelelő biztosítására, enyhítésére nem volt törvényes mód. Ezért a védelem enyhítést célzó fellebbezése nem vezethetett eredményre. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése szerint helybenhagyta. A határozat ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be. 386.§-a kizárja. Budapest,
- év február hó
- napján . Rédei Géza s.k.. Mató Ágnes s.k.. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 15.B.891/2011/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.35/2013/
- számú végzése folytán a II. r. vádlottal szemben jogerős és végrehajtható. Budapest,
- év február hó
- napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: