A határozat elvi tartalma: Mezőgazdasági támogatás iránti kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata. A felülvizsgálati eljárás kereteit a felülvizsgálati kérelem határozza meg. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.058/2012/6.szám A Kúria a Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Nagy Zsolt ügyvéd) által képviselt ...felperesnek az Ivanovits Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve Szerve (alperes címe) alperes ellen mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság által
- szeptember
- napján kelt 25.K.30.640/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 25.K.30.640/2011/
- számú ítéletét Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/
- (V.14.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr) hivatkozva támogatás iránti kérelmet nyújtott be
- július 23-án. Az elsőfokú hatóság a
- január
- napján kelt határozatában a kérelemnek részben adott helyt, az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram vonatkozásában a felperes kérelmét mint „a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot el nem érő célprogramot forráshiány miatt elutasította". A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- július
- napján kelt .../
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 41.§
(4)bekezdésére, az FVMr. 10.§
(1)bekezdésére, 34.§
(1)és
(6)bekezdéseire alapította. Határozatának indokolása szerint a felperesnek az állatállomány után járó többletponthoz a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján az ENAR nyilvántartásban nevén szereplő tenyészettel kell rendelkeznie, és az egyes állatfajokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének is eleget kell tennie, továbbá legalább 0,2 állategység/hektár tenyészetébe bejelentett állattal kell rendelkeznie. A nyilvántartásokból azonban az állapítható meg, hogy a felperes a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján,
- július 27-én ... azonosító számon nyilvántartott tenyészetébe bejelentett 191 db szarvasmarhával rendelkezett. Nincs lehetőség a
- augusztus
- napjától kezdődően ... tenyészetazonosító számon nyilvántartott állatállomány figyelembe vételére, mivel a támogatási kérelem benyújtási időszak utolsó napján ez a tenyészet nem szerepelt a felperes nevén, ezért az állategység számításakor figyelembe vehető állatállomány 191 db szarvasmarha. A felperes nem tett eleget a támogatási kérelem pontozása során az állatállomány után járó pontozási szempont feltételeinek, így az ez után járó 12 pontra nem jogosult. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, a benyújtott támogatási kérelme szerinti döntés meghozatalát, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően az integrált szárazföldi növénytermesztési célprogram tekintetében tett megállapításaira kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: Az alperes és az elsőfokú hatóság a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében a tényállást nem teljes körűen tárta fel, nem értékelte, hogy a felperesnek már a támogatási kérelem benyújtásakor is rendelkezésére állt a többlet pontok megadásához szükséges állatállomány. A felperes a ...Kft. beolvadásával, e megszűnt társaság általános jogutódja lett, így az MVH eljárási törvény 45.§
(1)bekezdése alapján, mint jogutódot megillették mindazok a jogok, amelyek a jogelődöt, és a beolvadó társaság állatállománya a törvény erejénél fogva a felperest illette meg. A beolvadást a Cégbíróság
- július
- napjával a nyilvántartásba végzésével bejegyezte. A felperes eleget tett az adatok megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének az ENAR rendszer esetében
- július 23-án a TIR rendszer kapcsán pedig
- augusztus 1-jén, ez utóbbi esetben a változás bejelentési kötelezettségét határidőben teljesítette. A támogatási kérelmet a jogszabályi rendelkezések értelmében a felperes kizárólag elektronikus úton tudta benyújtani, amelyen a beolvadást nem lehetett feltüntetni. A felperes a perben becsatolta az ENAR rendszer reá vonatkozó adatait, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy
- július 23-án 979 db az egyedek száma, ezek figyelembe vételével a felperes területeihez viszonyítottan az állategység/hektár érték módosul. A felperes által perben szolgáltatott adatok a hatóság előtt nem voltak ismertek, de a döntés meghozatalakor kétségkívül fennálltak, ezért az új eljárás során a perben becsatolt bizonyítékot a hatóságnak figyelembe kell vennie és ennek alapján kell a felperes területeihez viszonyítottan dönteni az integrált szárazföldi növénytermesztési célprogramra benyújtott támogatási kérelemről. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, felperes keresetének elutasítását. Az FVMr. 10.§
(1)és
(2)bekezdéseire alapítottan azzal érvelt, hogy az FVMr. kifejezetten előírja a bejelentési kötelezettséget és ez vonatkozik a jogutódlás folytán felperesre átszállt szarvasmarha állományra is, mivel ez előfeltétele a támogatás elnyerésének. A felperes azonban a vizsgált időszakban „kizárólag 191 db szarvasmarha tartójaként szerepel", ezért csak ezeket vehette figyelembe, így a kérelmet el kellett utasítania. A felperes nem rendelkezett a 0,2 állategység/hektár minimum értékkel, többlet állományra pontot nem kaphatott. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Érvelése szerint az alperes alaptalanul hivatkozik az FVMr. 10.§
(1)és
(2)bekezdéseire, mivel nem az ezekben megjelölt támogatás iránt nyújtott be kérelmet, hanem a FVMr. 3.§
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontjában meghatározottra. Kifejtette, hogy jogutódként megilletik mindazok a jogok, amelyek a jogelődjét, és bejelentési kötelezettségének jogelődje eleget tett, a perben becsatolt nyilvántartás szerint az állományok tartójaként szerepel, ezt az alperesnek figyelembe kellett volna vennie támogatási kérelmének pontozása során. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás során - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet.(Pp.275.§, BH2002.29.). A Kúria a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet hiánytalanul és iratszerűen, okszerű bizonyíték értékeléssel, a logika szabályainak is megfelelően tartalmazza a tényállást. A jogerős ítélet megfelel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§
(1)bekezdésében, 221.§
(1)bekezdésében foglaltaknak, ennél fogva a felülvizsgálati rendkívüli jogorvoslati eljárásra is irányadó. Az alperes nem vitatta, hogy a felperes a MVH eljárási törvény 45.§
(1)bekezdése alapján a beolvadásra figyelemmel a megszűnt gazdasági társaság általános jogutódja lett. Az alperes továbbá nem élt ellenbizonyítással a tekintetben, hogy a felperes nevén az ENAR rendszerben 2009. július 23-án 979 db állatállomány szerepel, és a körben sem, hogy a felperes bejelentési kötelezettségét teljesítette. A Pp. 272.§
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, és azt is, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Pp. 275.§-a pedig kimondja, hogy a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül (KGD 2011.62., KGD 2002.262., BH 2002.490., BH.1995.106.). Az előzőekben ismertetett szabályozás értelmében a Kúria a jogerős ítéletet kizárólag abból a szempontból vizsgálhatta felül, hogy az elsőfokú ítéletben jogszerűen megállapított tényállásra figyelemmel az alperes által megjelölt FVMr.10.§
(1)és
(2)bekezdése szerinti szabályozás - mivel az alperes más jogszabályhely megsértésére nem hivatkozott - önmagában alapot adhat-e annak megállapítására, hogy a jogerős ítéletbe foglalt érdemi döntés jogszabálysértő. E körben pedig a Kúria a felperesi ellenkérelemben kifejtett jogi álláspontot elfogadva a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a felperes az FVMr. 3.§
(1)bekezdés
- a)és
- aa)pontja szerinti integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramra vonatkozó támogatási kérelmet nyújtott be, illetve ez került elutasításra az alperes részéről. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nevesített FVMr.10.§
(1)bekezdése pedig a 3.§
(1)bekezdés
- b)pontjában, valamint
- d)pontjának db-
- dc)alpontjaiban meghatározott célprogramok esetében tartalmazza a támogatásra való jogosultság feltételeit és nem rögzít szabályozást a perrel érintett 3.§
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontjára nézve. Az alperes által hivatkozott FVMr. 10.§
(2)bekezdése pedig a kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzésére írja elő az
(1)bekezdés a-c)pontjaiban hivatkozott nyilvántartások szerinti állományadatok állategységek figyelembe vételét. Az FVMr. 10.§
(1)bekezdése a-c) pontjaiban megjelölt nyilvántartás a perrel is érintett szarvasmarha állományra vonatkozóan egyébként egyértelműen és nyilvánvalóan az ENAR-t rögzíti, illetve nevesíti, amelyben az alperes által sem vitatottan a 2009. július 23-án 979 szarvasmarha egyed szerepelt. Mindezek miatt az alperesnek az FVMr. 10.§
(1)és
(2)bekezdéseire alapított érvelése a felülvizsgálati kérelmet nem alapozza meg, egyéb jogszabálysértésre pedig az alperes nem hivatkozott. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp.275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp.78.§
(1)bekezdése felülvizsgálati perköltség megfizetésére. alapján köteles A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés a személyes költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-ában foglaltakon alapul. Budapest,
- február
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Kárpáti Magdolna előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró sk.