Pfv.22128/2012/3 – Kúria

(1)Pfv.IV.22.128/2012/3.szám A Kúria a dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Martin Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Pécsi Törvényszék előtt 11.P.20.653/

1. számon megindított és a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.594/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. és
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak megtéríteni, külön felhívásra. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy a .. internetes portálon a ..-én „.." címmel megjelentekkel azonos helyen, módon, betűnagysággal helyreigazításként tegye közzé a következőket: „A cikk címével valótlan tényt állítottunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy .. által benyújtott, „A .. szőlészete és borászata" című szakdolgozatról a bíráló által
5. május 9-én készített egyoldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai, oldalszám szerinti egyezést mutatnak .. 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és .. szakdolgozata szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság .. szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi megállapításokat tegyen, mindez nem jelenti azt, hogy a plágium gyanúja igazolódott, de nem is lehet azt elvetni". Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak fellebbezett részében - részben megváltoztatta, és annak közlésére kötelezte az alperest, hogy a cikk címében valótlanul állították, hogy .. dolgozata egyezik exsógora dolgozatával. Ezzel szemben a valóság az, hogy .. „A .. szőlészete és borászata" című szakdolgozata nem áll rendelkezésre, ezért a két mű szövegszerű egyezőségének kérdésében állást foglalni, szerzői jogi megállapítást tenni nem lehet. Az ítélőtábla határozata indokolásában megállapította: az alperes a kifogásolt cikk címében egyértelműen tényállítást közölt azzal, hogy „.. dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával". E tényállítás valóságát az alperes nem bizonyította, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte helyreigazító közlemény közzétételére. A felperes sajtó-helyreigazítási kérelmében és keresetlevelében kifejezésre juttatta a való tények közzététele iránti igényét is. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a helyreigazítás felperes által közzétenni kért szövege a helyreigazító közleménnyel szemben támasztott követelményeknek nem felel meg. A sajtócikk nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a főiskolai diploma megszerzése során a felperes mennyiben tett eleget a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített előírásoknak, ezért az ezzel kapcsolatos megállapítások közzétételére nem kötelezhető. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság által megfogalmazott helyreigazító közlemény a való tények kifejezésre juttatása körében, a helyreigazításhoz szükséges mértéket mind tartalmában, mind terjedelmében túllépi, ezért a helyreigazítás szövegét - az egyetemi bizottság
6. május 15-én publikált jelentését alapul véve - az érvényesített jog tartalmi körén belül, az elsőfokú bíróságtól eltérően határozta meg. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet részbeni helybenhagyását kérte azzal, hogy a helyreigazításban a bírálati szöveg és a szakdolgozat egybevetésére vonatkozó közlés vonatkozásában a kereset elutasítását indítványozta. Másodlagosan a kereset teljes elutasítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet is elismerte, hogy a felperes által közzétenni kért szöveg a helyreigazító közleménnyel szemben támasztott követelményeknek nem felelt meg. Az a kifogásolt mondat, hogy „.. dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával", azt jelenti, hogy a két dolgozat teljesen azonos. A felperes hivatkozott a .. vizsgálóbizottságának jelentésére és tartalmára. Mivel a jogerős ítélet ennek tartalmát teljesen figyelmen kívül hagyta, ezért sérti a Pp.
7. §

(1)bekezdését és a Pp. 164. §

(1)bekezdését, amikor azt állította, hogy az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Sérti továbbá a Pp. 163. §

(2)bekezdését, mivel a bizottság jelentésében foglaltakat egyik fél sem vitatta. A vizsgálóbizottság jelentése tartalmazza, hogy a ..-féle dolgozatról készített egyoldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai, oldalszám szerinti egyezést mutatnak a ..-féle dolgozattal. A ..-féle dolgozat tartalma tehát részben megegyezik a ..-féle dolgozat tartalmával. Ebből következően az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a helyreigazító közleményben, amikor a részbeni egyezést megállapította és ezen túlmenően a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem kifejtette azt is: szerzői jogi megállapítások nem képezhetik helyreigazítás tárgyát. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 253. §

(2)bekezdését, valamint a Pp.

1. §-ában foglaltakat, mert a helyreigazítani kért közlemény azt az egy mondatot tartalmazta, hogy a két dolgozat egyezik, így tehát e tárgyban terjeszthető elő kereset. Azt megállapíthatja az ítélet, hogy egyezik vagy részben egyezik a két dolgozat, de szerzői jogi megállapításokat nem tehet. Ezt a rendelkezést azért sérti a másodfokú ítélet, mert olyan tárgyban hozott döntést, amelyben nem volt kereset. Hivatkozott a Pp.
2. §

(3)bekezdésére is, mely szerint az első fokú ítéletet csak olyan irányban lehet megváltoztatni, amilyen irányban a fellebbezés előterjesztésre került. Az alperes fellebbezése a kereset teljes elutasítására irányult, így a másodfokú bíróság e körben határozhatott volna. A PK

1. számú állásfoglalás alapján csak a kérelem és ellenkérelem korlátai között határozhatja meg a helyreigazítás szövegét, így ez esetben is köti a Pp.
2. §-a. A felperes keresetében az egyezés tényét vitatta, így a bíróság az egyezés, illetve részbeni egyezés magyarázataként a helyreigazító közleményben nem fűzhet módszertani kommentárt az ítélet rendelkező részében. Olyan irányban hozott a jogerős ítélet megváltoztató ítéletet, amelyre nem volt előterjesztve fellebbezés, amely a felperesre kedvezőbb ítéletet eredményezett. Ez az eljárás sérti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezményt és az ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyveket, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, amit az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdése és

(7)bekezdése biztosít. Mindezek alapján a Ptk. 79. §

(1)bekezdését is sérti az ítélet, amikor megállapította: az a valóság, hogy a ..-féle dolgozat nem áll rendelkezésre, ezért a két mű szövegegyezésében állást foglalni, szerzői jogi megállapítást tenni nem lehet. Az a ténymegállapítás, hogy valótlan a közlés, miszerint a két dolgozat egyezik, milyen indokokra vezethető vissza, illetve összevethető-e a két szöveg, az ítélet indokolására tartozó vélemény. A szerzői jogi megállapítások tételére vonatkozó lehetőség értékelése is vélemény, így helyreigazításnak tárgya nem lehet. A jogerős ítélet tévesen, a szövegszerű egyezés kérdését összemossa a szerzői jogi megállapításokkal, e tekintetben az első fokú ítélet pontosabb volt. Abból, hogy a két dolgozat szövege akár részben egyezik, nem következik a plágium vagyis a szerzői jog megsértése. Az elsőfokú bíróság ítéletében az egyetemi bizottság jelentésének a kimondása, a benyújtott helyreigazítási kérelem tartalmán túlterjeszkedik. Másodlagos felülvizsgálati kérelme vonatkozásában azt adta elő az alperes, hogy a két irat tartalmának összehasonlításáról alkotott értékítéletet, véleményt közölt, amely vonatkozásában helyreigazításnak nincs helye. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes kereseti kérelmében az alperes által a .. internetes portálon ..-én megjelentetett „.. dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával" című cikkben közöltek miatt kérte sajtóhelyreigazítás közzétételére kötelezni az alperest. Az írás azzal foglalkozott, hogy .. 1984-ben írt „.. szőlészete és borászata" című, a .. Tanárképző Karán beadott szakdolgozata eltűnt a könyvtárból, csupán a szakdolgozat bírálata áll rendelkezésre, amely alapján próbálták rekonstruálni .. dolgozatát. Ebben a bírálatban jelzett hibák több ponton megegyeztek .., .. ex-sógora korábban készített szakdolgozatában olvasható hibákkal. A felperes e cikkel kapcsolatban előterjesztett helyreigazítási kérelmében és keresetében - a felülvizsgálattal érintett rész tekintetében - azt sérelmezte, hogy a cikkben összességében és részleteiben is valótlan állításokat híreszteltek. Azt a hamis látszatot keltették, mintha .. jogsértő módon szerzett volna diplomát. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített előírásoknak eleget tett, jogszerűen szerezte meg a főiskolai diplomáját, továbbá az egyetemi vizsgálóbizottság 2012. május 15-én publikált jelentése szerint sem merült fel jogsértés és a .. az ügyet lezártnak tekinti. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül sajtó-helyreigazításra a következők miatt. kötelezte az alperest A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §

(1)bekezdése értelmében, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. Az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a két dolgozat egyezőségéről általa közöltek véleménynyilvánításnak minősülnek, ezért sajtó-helyreigazításnak nincsen helye. A jogerős ítélet helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy egyértelműen tényállításról van szó. Az a kijelentés, hogy a hivatkozott két dolgozat megegyezik, nem tekinthető értékelésnek, bírálatnak, vélemény kifejtésének. A közlés ugyanis konkrétan azt állítja, hogy a két dolgozat azonos. Ezért téves az alperes felülvizsgálati álláspontja, miszerint csupán véleményt alkotott, ezért sajtó-helyreigazításra nem kötelezhető. Ezt követően azt kellett vizsgálni a felülvizsgálati eljárásban, hogy a jogerős ítélet által közzétenni rendelt helyreigazítás szövege megfelel-e a helyreigazítási, illetve a kereseti kérelemben foglaltaknak. A PK

1. számú állásfoglalás szerint a bíróság a keresetnek való helytadás esetén határozatában, a kérelem és ellenkérelem korlátai között, belátása szerint állapíthatja meg a helyreigazítás szövegét. Ebből következően a bíróság jogosult a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül meghatározni. A PK
2. számú állásfoglalás alapján a helyreigazító közleménnyel szemben támasztott követelmény: a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát szükség szerint, a való tényeket félre nem érthetően kell kifejezésre juttatni. A valóság feltüntetése tehát csak annyiban indokolt, amennyiben az a valótlanság megértéséhez, értelmezéséhez szükséges. A fentiek alapján a bíróság az érvényesített jog tartalmi körén belül jogosult meghatározni a helyreigazítás szövegét. Megállapítható, hogy a felperes helyreigazítási kérelmében és keresetében az alperestől kért helyreigazítás szövegében megjelölte a helyreigazítani kért tényállításokat, illetve, hogy milyen tartalmú közlemény közzétételét kéri. A jogerős ítélet a megállapított jogsértő közlések vonatkozásában a kérelem tartalmi keretein belül határozta meg a helyreigazító közleményt, az elsőfokú bíróság által megfogalmazottakhoz képest szűkebb szövegterjedelemben, mivel az a helyreigazításhoz szükséges mértéket terjedelmében túllépte. Az a körülmény, hogy az ítélőtábla a helyreigazítás szövegét terjedelmi okokból, az elsőfokú bíróság által közzétenni rendelt szöveghez képest összefogottan, a cikk és a helyreigazítási kérelem tartalmi körén belül állapította meg, nem teszi megállapíthatóvá, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő. Erre a bíróságnak a PK
3. számú állásfoglalás alapján lehetősége van. A felperes kérelmében azt állította, hogy valótlan az a közlés, miszerint dolgozata egyezik ex-sógora dolgozatával. Ezen állítás valótlanságát az elsőfokú bíróság is megállapította, és ennek helyreigazítására kötelezte az alperest. Az a körülmény, hogy a valóságként közzétenni rendelt közleményben milyen megállapításokat tett az elsőfokú bíróság, nem jelenti azt, hogy a jogerős ítélet a Pp.
4. §-ába valamint a Pp.253.§

(2)és

(3)bekezdésébe ütközik akkor, amikor a való tényként megjelentetni rendelt közlés szövegét ettől eltérően, de a kereset tartalmi keretein belül határozta meg. A jogerős ítélet által közzétenni rendelt helyreigazítás a valóságnak megfelelően tartalmazta a való tényeket, vagyis azt, hogy miután .. szakdolgozata nem áll rendelkezésre, a két dolgozat szövegazonosságáról nem lehet állást foglalni. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért arról nem kellett rendelkezni. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdésének megfelelően a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az alperes köteles az állam javára külön felhívásra. Budapest,

1. március
2. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő