← Magyarország

Bf.602/2012/602 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.602/2012/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi január hó
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. évi május hó
  5. napján kihirdetett 7.B.649/2011/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A fellebbezési eljárásban 9 000 (kilencezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott enyhítésért, a védője elsődlegesen részbeni felmentésért és enyhítésért, másodlagosan eltérő minősítés és enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. Az ügyész főbüntetés súlyosítására irányuló fellebbezését a Szolnoki Törvényszék
  7. sorszámú végzésével, mint elkésettet
  8. július
  9. napján jogerősen elutasította. A ... Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  10. §-ában írt nyilvános ülés keretében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  11. §-ának

(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tényállása kis részben hiányos és az kis részben ellentétes is az iratok tartalmával (Be. 351. §
(2)bekezdés b/ és c/ pont, ezért azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint. - A vádlott a BV. Intézetbe kerülése előtt a ... Önkormányzatnál segédmunkásként dolgozott, ahol a havi jövedelme 67 500 forint volt. Házasságából 3 gyermeke - - származott, akik után gyermektartásdíjat nem fizet. Élettársával közös gyermekén túl élettársa - aki jelenleg gyesen van - korábbi kapcsolatából származó gyermekének az eltartásáról is gondoskodik. A ... Bíróság .... sorszámú ítéletét a ... Ítélőtábla bírálta felül, s a vádlottat bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és bűnsegédként csoportosan elkövetett rablás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés első mondatából - mint az előző bekezdésben rögzítettekkel ellentéteset - mellőzi „a vádlott bántalmazásai miatt” kitételt. Az ítélet
  3. oldal alulról második bekezdés első mondata helyesen „amikor a vádlott a kiskapuhoz ért, a kapuban álló sértetthez ment és őt egy alkalommal kis erővel bal kezével tenyérrel arcon ütötte (Dr. Handlovics Sándor igazságügyi orvosszakértő nyilatkozata
  4. sorszámú jegyzőkönyv
  5. oldal
  6. bekezdés). Az ítélet
  7. oldal
  8. bekezdéséből mellőzi az „amely a földre esetett” részt, mivel az ellentétes a nyomozati iratok
  9. oldal
  10. és
  11. sorszámú fényképfelvételeivel. Az ítélet
  12. oldal első bekezdése helyesen: ... sértett a vádlott bántalmazása - az egy tenyérrel való ütés, illetőleg ököllel történő kis erejű ütés - következtében szenvedte el a sérüléseit. Az így helyesbített, illetve kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  13. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét ezen helyesbített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. Maradéktalanul eleget tett az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, azokat mérlegelési körébe vonta, valamint egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Indokát adta annak, hogy a sértetti ingatlanban történtek vonatkozásában T1 és a sértett, valamint a vádlott és a sértett közötti konfliktus miben létét T2, T3 és a vádlott által előadottak alapján állapította meg, továbbá, hogy a vádlotti ingatlanon kívüli események tekintetében miért a sértett - egyéb bizonyítékokkal is megerősített - vallomását fogadta el. Az elsőfokú bíróság indokaival az ítélőtábla a következő pontosításokkal egyetért: - - Az ítélet
  1. oldal alulról
  2. bekezdésében a 2 dl bor helyesen 7 dl (nyomozati iratok
  3. oldal). T1 tanú vallomására utalást - az ítélet
  4. oldal
  5. bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ítélet
  6. oldal 4., a
  7. oldal utolsó és
  8. oldal
  9. bekezdéséből is mellőzi. Az ítélet
  10. oldal alulról
  11. bekezdése helyett a nyomozati iratok
  12. oldal
  13. pontjának megfelelően azt rögzíti, hogy: „azon feltételezés, mely szerint a gyanúsítottól lefoglalt bakancs talpáról biztosított talajmaradványnak van olyan részlete, amely származhat a bűncselekmény helyszínén - ... szám alatt -, valamint a gipszöntvényről biztosított összehasonlító mintákkal reprezentált talajból, nem zárható ki. Az ítélet
  14. oldal utolsó előtti bekezdés
  15. mondatát helyesbíti a nyomozati iratok
  16. oldal
  17. pontja alapján akként, hogy: „..gyanúsítottól lefoglalt fejsze fejéről - biztosított talajfelkenődés származhat a bűncselekmény helyszínén - ... szám alatt -, valamint a gipszöntvényről biztosított, összehasonlító mintákkal reprezentált talajból.” (egyesített szakvélemény). Ezen utóbbi két pontnak megfelelően módosítja az ítélőtábla az ítélet
  18. oldal alulról
  19. bekezdésében foglaltakat is. A
  20. oldal
  21. bekezdésében hivatkozott kiöntött forma ívelt formájú volt. A vádlott által bejelentett részbeni felmentést célzó fellebbezésében új tényt, illetve új bizonyítékot nem jelölt meg, az kizárólag az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadja, mely megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethetett, ugyanis az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékoknak az ítélőtábla részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt (Be.
  22. §
(1)bekezdés). Okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, s törvényes az általa megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is azzal, hogy az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdéséből az ítélőtábla a „részben a lakásban” részt mellőzi az irányadó tényállással összhangban állóan. Az elsőfokú bíróság többségében helyesen tárta fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban a vádlott büntetett előélete helyett a visszaesői minősége a súlyosító körülmény, míg helyesen az minősül enyhítőként, hogy 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte a vádlott személyi társadalomra veszélyességét, az által megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyát, a bűnösségének a fokát és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményeket is akkor, amikor a Btk.
  3. §-ában írt célokat 6 év börtönbüntetés és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek, melynek enyhítésére az ítélőtábla alapot nem látott. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései is törvényesek azzal, hogy a Btk.
  4. §
  5. pontja tartalmazza a visszaeső fogalmát. Az eddigiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  6. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról az ítélőtábla a Btk. 99. §-a, míg a fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 381. §-ának
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Debrecen,
  1. évi január hó
  2. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Szolnoki Törvényszék 7.B.649/2011/
  3. számú ítélete az ítélőtábla végzésével a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtandó. Debrecen,
  4. évi január hó
  5. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.