← Magyarország

Mfv.10374/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az irányadó jogszabály

  1. július 1-ig különleges bevetési pótlékra jogosította azokat, akik megyei rendőr-főkapitányság bevetési osztályán teljesítettek szolgálatot. Ezért a szervezeti egységhez tartozás - minden további bizonyítás nélkül - megalapozta a felperes pótlék iránti igényét.
  2. XLIII. Tv.
  3. §

(2), 140/
  1. Korm. rend.
  2. §
(2), 20/
  1. BM rend.
  2. mell. Mfv.II.10.374/2012/4.szám A Kúria a Rendőr Szakszervezetek Védegylete (ügyintéző: ... jogi ügyvivő) által képviselt felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen különleges bevetési pótlék megfizetése iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 3.M.870/
  3. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.997/2011/
  4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a
  5. március 13-án megtartott nyilvános tárgyalás alapján - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.997/2011/
  6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 695.700,- Ft-ot (Hatszázkilencvenötezerhétszáz forintot) és annak
  7. október 1-től kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 10.000,- Ft (Tízezer forint) felülvizsgálati eljárási költséget. Az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes hivatásos szolgálati viszonyban
  8. január 1-jét megelőzően a ...i Határőr Igazgatóság ... Századánál, a Határőrség és a Rendőrség integrációját követően az alperes megyei rendőrfőkapitányság ...i Igazgatóság ...i Szolgálat ...i Osztály ... ...i Alosztályán teljesített szolgálatot járőr beosztásban. A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében
  9. január 1-től
  10. június 30-ig terjedő időszakra 695.700,- Ft különleges bevetési pótlék és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 3.M.870/2010/
  11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság vizsgálta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  12. évi XLIII. törvény (Hszt.) végrehajtásáról szóló 140/1996.(VI.31.) Kormányrendelet (Korm.rend.)
  13. §
(1)bekezdésében foglalt feltételek fennállását. Ítélete indokolásában megállapította, miszerint nem vitatottan a perbeli időben hatályos, a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997.(III.19.) BM rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete értelmében a Korm. rend. 50. §
(2)bekezdése szerinti különleges bevetési pótlékra jogosultak a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési alosztályai és a felperes ennek megfelelő egységnél teljesített szolgálatot. Ugyanakkor a bizonyítási eljárás során feltárt tények alapján levont jogkövetkeztetése az volt, hogy a felperes a perbeli időszakban különlegesen veszélyes szolgálati feladatokat nem látott el, ezért a Korm. rend. 50. §
(1)bekezdés szerinti feltételeknek nem felelt meg. E körben értékelte a felperes közrendvédelemmel kapcsolatos munkaköri feladatait, azt a körülményt, hogy különleges bevetés keretében negyedévente mindössze 2-3 alkalommal labdarúgó-mérkőzéseket, falunapi rendezvényeket biztosított, ruházata azonban alapfelszerelés volt, különlegesen veszélyes szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges, folyamatos, intenzív felkészítésben, felkészülésben nem vett részt. Ilyen kritériumnak megfelelő szolgálati feladatot az alperes rendőr-főkapitányságnál időközben megalakult ... Osztályán szolgálatot teljesítők láttak el. A felperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.997/2011/3. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. Ítélete indokolásában utalt arra, hogy a felperes által betöltött beosztás, illetve a ...i Alosztályon teljesített járőrszolgálata nem minősült a Korm. rend. 22. §-a és 1. számú melléklete szerinti fokozott veszélyes szolgálati beosztásnak, valamint arra, hogy a Hszt. 254. §
(3)bekezdése értelmében a
(2)bekezdés szerinti különleges bevetési pótlék a hivatásos állomány tagjának pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és keresete szerinti határozat hozatalát kérte. Érvelése szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértően jártak el, amikor a Korm. rend. 50. §
(2)bekezdését, illetve a R.
  1. számú mellékletét figyelmen kívül hagyva a ténylegesen elvégezett tevékenységét és munkakörét vizsgálták és ez alapján utasították el a keresetét. Utalt arra, hogy a perbeli tanúbizonyítást és az alperes egyéb bizonyítási indítványait ellenezte, tekintettel arra, hogy az alperes a perben releváns szervezeti egységhez való tartozás tényét elismerte, így a felek között az nem volt vitás, hogy milyen szolgálati helyen és beosztásban teljesített szolgálatot. A jogalkotó a hivatkozott jogszabályok megalkotásával maga hozta meg azt a döntést, miszerint mely szervezeti elemek tagjait kell különleges bevetési pótlékban részesíteni és minthogy ennek a feltételnek megfelelt, a keresete elutasítására jogszabálysértően került sor. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták a felperes munkaköri leírását, feladatait, azon szervezeti egység feladatrendszerét, ahol szolgálatot teljesített, valamint a ténylegesen ellátott szolgálati feladatokat. Alperes szerint ez a vizsgálat felel meg az alapelvi szabályozásnak, a tételes jogi szabályozásnak, valamint a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben (BH 2001.496, EBH 2010.2258) foglaltaknak. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A Hszt.
  2. §
(2)bekezdésében szabályozott illetménypótlékok tekintetében így - az illetményalap 100-150 %-ában meghatározott különleges bevetési pótlékot illetően a Hszt. 342. §
(2)bekezdésének e) pontjában a fegyveres szervet irányító miniszter kapott felhatalmazást, hogy a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza e illetménypótlékra jogosultak körét. Az irányadó Korm. rend. 50. §
(2)bekezdése szerint is a különleges bevetési pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza. A R. 49. §
(1)bekezdése szerint a különleges bevetési pótlékra vonatkozó szabályokat a rendelet
  1. számú melléklete határozza meg. E mellékletnek az adott perben irányadó
  2. július 1-jéig hatályos I/1/c. pontjai értelmében pedig a rendőrségen ilyen pótlékra jogosultak „100 %-os mértékben" - többek között - a „megyei rendőr-főkapitányságok bevetési alosztályai". Ezért a különleges bevetési pótlékra a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományának az a tagja jogosult, aki a tevékenységét a BM rendelet
  3. számú mellékletének I. pontjában felsorolt szolgálati helyen fejti ki, kivéve azokat a munkaköröket, illetve beosztásokat, amelyeket a BM rendelet
  4. számú melléklete külön nevesít. Abból a tényből, hogy a jogalkotó a R.
  5. számú mellékletét módosító 24/2009.(VI.22.) IRM rendeletben
  6. július 1-jétől kezdődően szükségesnek találta a rendelet
  7. számú mellékletének módosítását és akként történő kiegészítését, hogy abban csak a különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellátó személyek részesülhetnek, az a következtetés vonható le, hogy a jogszabály korábbi szövege alapján a megyei rendőrfőkapitányságok bevetési egységeinél szolgálatot teljesítőket a pótlékra való jogosultság minden korlátozás nélkül megillette. Minthogy az adott ügyben alkalmazandó jogszabály szerint a megyei rendőr-főkapitányságok tekintetében egymagában a bevetési alosztály tevékenységéhez és az itt betöltött beosztásokhoz kötődött a különleges bevetési pótlékra való jogosultság, a perben nem volt vizsgálható, hogy a megyei rendőr-főkapitányság ...i Igazgatóság ...i Szolgálat ...i Osztály ... ...i Alosztály állományában szolgálatot teljesítő felperes a beosztása, munkaköri leírása, a ...i Igazgatóság ügyrendje és a ...i Alosztály feladatai alapján ténylegesen milyen feladatot látott el. A Kúria a Hszt. hatálybalépéséhez közeli időpontú ügyet elbíráló BH 2001.
  8. számú eseti döntésében foglaltakat már nem tekinti irányadónak, míg az alperes által hivatkozott EBH 2010.
  9. számú eseti döntés is arra mutatott rá, hogy a miniszteri rendeletben történt felsorolás a jogosultság megítélése tekintetében tételes, e felsorolásban foglaltaktól eltérő esetekre lefolytatott bizonyítás egyes hasonlóságok esetén sem alapozhatja meg a pótlék iránti igényt. Következésképp a felsorolás szerinti feltétel fennállása esetén a pótlékra való jogosultság megítélése nem bizonyítás kérdése. Mindezekre tekintettel a keresettel érintett időszakban hatályos jogszabályok alapján a felperes igénye megalapozott volt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  10. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a felperes keresete szerint különleges bevetési pótlék és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Az első- másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét az alperest megillető személyes illetékmentességére figyelemmel (Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pont), a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. március
  3. dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.