A határozat elvi tartalma: A folyószámlát vezető bank azzal, hogy a nyomozó hatóság határozata alapján eljárva nem engedélyezte a számláról a pénzfelvételt, nem sértett személyhez fűződő jogot. Jogsértés hiányában kártérítés megfizetésére nem kötelezhető. Pfv.IV.21.628/2012/6.szám A Kúria a személyesen eljárt felperesnek a .. jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.20.241/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.006/2012/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 26-I. és
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben 50.000.000 forint és ennek
- február
- napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, személyes szabadsághoz fűződő jogának megsértése miatt. Keresetét arra alapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatását az ellene folyó büntetőeljárásban óvadék ellenében megszüntette, és házi őrizetét rendelte el, azonban az alperes - a büntető eljárásban eljárt hatóságok jogtalan határozatai alapján jogellenesen megtagadta a pénzfelvétel lehetőségét a .., valamint a .. cégek számláiról. Emiatt az óvadékot nem tudta befizetni, ezért nem mentesülhetett az előzetes letartóztatás hátrányos következményei alól. A jogerős ítélet kifejtette, hogy az alperes kizárólag a nyomozati szerv határozatában foglaltaknak tett eleget. Amennyiben egy büntetőeljárás érinti az alperes tevékenységét, akkor köteles az eljárásnak alávetni magát és az eljáró szervek intézkedéseit teljesíteni. Az alperesnek nem volt olyan tevékenysége, amely a határozat tartalmán túlmutatott volna, így jogsértést nem követett el. A felperes által hivatkozott beruházásvédelmi egyezmények nem voltak alkalmazhatók a jelen esetben. A felperes azt az állítását, miszerint más hitelintézet eltérő gyakorlatot folytat ilyen esetekben, semmivel nem bizonyította, emellett ez jogi relevanciával nem is bírhat. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (Be.)
- §
(1)bekezdése értelmében bíróság rendel el zár alá vételt. Az alperes kizárólag a megkereső hatóságnak a 160. §
(1)bekezdése szerinti biztosítási intézkedését bizonyította, ami nem ad alapot a bankszámla feletti rendelkezési jog kizárására. Ennek az első mondata tartalmazza az „ideiglenes megakadályozása", a 160. §
(6)bekezdése pedig az „átmeneti jellegű korlátozás" szövegrészt, ami azt a jogalkotói szándékot rögzíti, hogy a biztosítási intézkedés csupán egy ideiglenes átmeneti korlátozás. Ebből következően ha a nyomozó hatóság a Be. 167. §
(7)bekezdése szerint nem intézkedik haladéktalanul az ügyészség felé zár alá vétel elrendelésének indítványozása iránt, illetve a bíróság az ügyész indítványa alapján nem rendeli el a zár alá vételt, figyelemmel a Be. 159. §
(1)bekezdés második mondatára, a nyomozóhatóság Be. 160. §
(1)bekezdése szerinti eljárási cselekménye nem akadályozhatja a számla feletti rendelkezési jog gyakorlását. A megkereső hatóság által hivatkozott a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
- évi CIV. törvény kizárólag belföldi jogi személyekre vonatkozhat, míg az alperes törvénysértő korlátozásával érintett számlák tulajdonosai kizárólag izraeli és egyesült államokbeli devizakülföldi jogalanyok, akik nem tartoznak a magyar hatóságok joghatósága alá. Jogellenesnek tartotta az alperes tevékenységét amiatt is, hogy az általa hivatkozott eljárási cselekményről rendelkező hatóság
- január
- napja óta nem is létezik. Más hatóság az alperes felé jogutódlást nem igazolt, a jelenleg létező hatóság pedig azonos tartalmú eljárási cselekményt nem végzett. Mivel az alperesnek nincs jogcíme a számlák feletti rendelkezési jog korlátozására, ezért kárfelelőssége fennáll. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. A felperes jogi álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a folyószámlákról a zárolás folytán nem adta ki a követelt összeget, megsértette a Ptk. 76.§-ában biztosított személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogát, emiatt kártérítés fizetésére köteles. A Vám- és Pénzügyőrség ..
- június 27-én kelt .. számú határozatával biztosítási intézkedésként rendelkezett a zárolásról, ami kiterjedt a két jogtanácsosi irodának az alperesnél vezetett bankszámlájára, alszámláira, devizaszámláira, betétszámláira, értékpapírjaira és széfjére. Ezt követően
- január 7-én határozattal rendelkeztek a biztosítási intézkedésként történő zárolás feloldásáról, ezzel egyidejűleg pedig határozat született a számlák biztosítási intézkedésként történő zárolásáról, amelynek feloldására nem került sor. A perben kizárólag az alperes hitelintézet kártérítési felelőssége volt elbírálható. A jogerős ítélet helyesen állapította meg: az alperest a Vám- és Pénzügyőrség ..ának határozata kötelezte arra, hogy a perben megjelölt két bankszámla zárolása miatt azokról nem adhat ki semmilyen összeget, tehát nem tehet eleget a felperes igényének. Ez a kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg ezzel ellentétes határozatot nem hoznak. Téves a felülvizsgálati kérelem álláspontja, miszerint az alperesnek a határozatot figyelmen kívül kellett volna hagynia. Amíg a bűnügyi zárlatot nem oldották fel, addig az alperes nem tehetett eleget a felperes pénzfelvétel iránti kérelmének. Az alperessel szemben amiatt nem érvényesíthető igény, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség eljárása során a Be. szabályai érvényesültek-e vagy sem. Ez nem képezi a jelen eljárás tárgyát. A fentiek alapján az alperes nem tanúsított olyan jogellenes felróható magatartást, amelyből eredően a felperest kár érte. Mindezekből következően nem volt jelentősége annak a felülvizsgálati érvelésnek, hogy időközben jogszabály rendelkezése folytán jogutódlás következett be a nyomozó hatóság személyében. A fentieknek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta, és a Pp.78.§
(1)bekezdése valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviseletének ellátásával felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a szerint az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Baka András sk. bíró A kiadmány hiteléül: AM írnok