Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.377/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla felperes neve (felperes címe) felperesnek az Országos Bírósági Hivatal Elnöki Titkárság Jogi Képviseleti Osztály (1055 Budapest, Szalay u. 16., ügyintéző: dr. Földesi Margit) által képviselt Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Heves Megyei Bíróság
- november
- napján
- sorszámon kijavított
- szeptember
- napján kelt 13.P.20.285/2010/
- számú ítélete ellen a felperes
- december
- napján
- sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán tárgyaláson - meghozta a következő Ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes többször módosított keresetében 10.000.000 Ft és ennek
- július
- napjától számított a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamata megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes előtt 23.P.20.306/
- számon kezdeményezett perben kidolgozva és bizonyítékokkal alátámasztva adta elő a követelését. Az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
- november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: Egyezmény)
- cikk
- pontja alapján az ügyet kötelezően le kellett volna tárgyalni. Mivel ez nem történt meg, az alperes megsértette a Ptk.
- §-ában védett becsülethez, emberi méltósághoz fűződő jogát, az egyenlő bánásmód követelményét, a Ptk.
- §-ában védett jóhírnévhez fűződő jogát. Kérte a jogsértés megállapítását, az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől, továbbá kötelezését elégtétel adására (Ptk.
- § a.), b), c), pont). Kártérítés megfizetésére a Ptk.
- § e) pontja, 339.,
- és
- §-ai alapján kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 23.P.20.306/
- számú ügyben a
- sorszámú végzéssel a felperest részletes hiánypótlásra hívta fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a megadott határidő alatt a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el fogja utasítani. Mivel a felperes a végzésben írt kötelezésnek nem tett eleget, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mely döntését a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezés nyomán helybenhagyta. Hivatkozott arra, hogy a kártérítési felelősség megállapításához szükséges feltételek a keresetből nem derülnek ki. Az előzményi iratból viszont megállapítható: a felperes keresetlevele olyan hiányosságokban szenvedett, hogy a tárgyalás kitűzésére nem volt alkalmas. A hiánypótlási felhívás részletes volt, és kiterjedt a felperes költségmentesség engedélyezése iránti kérelme hiányosságaira is. Bár a felperes ezt követően több beadványt terjesztett elő, ezek a felhívás szerinti kritériumoknak nem tettek eleget. Az alperes eljárása megfelelt a Pp.
- §
(2)bekezdésének, 130. §
(1)bekezdés j) pontjának, a 84. §
(1),
(2)bekezdésének,
- §-ának és a 6/
- (VI. 26.) IM rendeletnek. Jogellenes magatartás nem terheli. Megjegyezte, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása után a felperesnek módjában állt volna a keresetlevelét szabályszerűen újra előterjeszteni. Jelezte, hogy a felperes nem fejtette ki, hogy az alperes milyen tevékenységgel valósította meg a személyiségi jogsértést. A Heves Megyei Bíróság
- szeptember
- napján meghozott - utóbb kijavított 13.P.20.285/2010/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 18.000 Ft perköltséget. A le nem rótt eljárási illetékről akként rendelkezett, hogy az állam viseli. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Ptk.
- §
(1)és
(3)bekezdése, valamint a Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés különös és általános feltételei fennállnak. Az általános feltételek közül a jogellenes magatartást, a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A felperes kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes a kereseti kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasította, csakúgy mint a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét, pedig az ügyet nemzetközi egyezmény alapján kötelezően le kellett volna tárgyalni, illetve nem létező jövedelemre nem kapott költségmentességet. A Pp. 95. §
(2)bekezdésére hivatkozással az alperes
- sorszámú végzésével felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon az általa kifogásolt alperesi cselekményekkel kapcsolatban, melyik alperesnek, mikor gyakorolt, mely magatartásával összefüggésben, milyen jogsértés megállapítását kéri; igénye milyen elégtétel adására irányul; mely iratok mi alapján történő megsemmisítését kéri; tőkekövetelése után
- év melyik napjától kéri kamatfizetésre kötelezni az alpereseket; miként adódik az érvényesített tőkekövetelése, és csatolja az ezzel kapcsolatos, eddig be nem nyújtott bizonyítékait. Figyelmeztette a felperest, hogy a végzésben foglaltaknak 15 nap alatt a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása terhével tegyen eleget, és felhívta, hogy a költségmentesség engedélyezése iránti kérelem elutasításának terhével közölje, hogy teljes vagy részleges költségmentességet kér-e. Ha teljest, jelölje meg, hogy milyen perköltség felmerülésére számít, milyen összegben; vezesse le, hogy mennyiben indokolt a kérelem engedélyezése, a várható költségösszegeknek a vagyoni és jövedelmi viszonyaival történő egybevetése nyomán; csatolja a
- évi jövedelme összegére vonatkozóan az APEH-től származó igazolást, és a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot teljes terjedelemben kitöltve. A felperes több beadványt nyújtott be, azonban a keresetlevél hiányosságait nem pótolta, a nyomtatványt pedig hiányosan töltötte ki és csatolta. Az alperes a hiánypótlási felhívást a keresetlevélre vonatkozóan teljes körűen megadta, tehát azt, hogy a felperesnek milyen hiányosságokat kell pótolni, míg a költségmentesség engedélyezése tárgyában is tájékoztatta, hogy milyen nyomtatványt kell beadnia, és milyen adatokat kell közölni. Figyelmeztette a végzés nem teljesítésének jogkövetkezményeire is. Mivel a felperes a hiányokat és igazolásokat határidőn belül nem pótolta, az alperes
- sorszámú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, és elutasította a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet is. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pkf.26.697/2009/
- számú végzésével a
- soszámú végzést helybenhagyta. Az alperes az eljárási szabályoknak megfelelően, azokat betartva folytatta le az eljárást, és mivel a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a kereseti kérelem nem volt tárgyalható. Nincs olyan tény, vagy körülmény, amely szerint az alperes az eljárásával jogellenes magatartást valósított volna meg. Az eljárási szabályokat betartva utasította el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül és a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet. A kártérítés további elemeit az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, mert jogellenes magatartás hiányában a kártérítési felelősség nem áll fenn. A felperes felhívás ellenére konkrétan nem jelölte meg, hogy milyen módon sértette meg az alperes a személyiségi jogait. A személy becsületét, emberi méltóságát olyan vélemény, bírálat sérti, amely önkényes, és kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó, vagy megalázó. A jóhírnév sérelmét jelenti különösen az, ha valaki más személyére vonatkozó sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az alperes eljárása során ilyen jellegű jogsértést nem valósított meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság alaptalannak minősítette a kereseti kérelmet mind a közigazgatási jogkörben okozott kár, mind a személyiségi jog megsértésével kapcsolatban. A felperes részére engedélyezett költségmentességre tekintettel akként rendelkezett, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az alperes útiköltségét 18.000 Ft-ban állapította meg a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)bekezdése alapján. A felperes fellebbezést terjesztett elő megalapozatlanság, anyagi és eljárásjogi (Pp.
- és
- §) törvénysértés miatt. Fenntartotta, hogy az alperes megsértette az Egyezmény
- cikk
- pontját,
- cikk
- pontját. Az elsőfokú bíróság önkényesen, összefüggéstelenül, tényeket kiragadva hozott döntést. A bizonyítás jelen ügyben az alperest terhelte. Utóbb a Fővárosi Törvényszék előtt 69.P.21.744/
- számon folyamatban lévő perre kérte a tárgyalás felfüggesztését. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból levont jogi következtetése is helytálló, okszerű volt. A kártérítési felelősség feltételei közül a jogellenesség hiányzott. Az alperes személyiségi jogsértést nem követett el. A fellebbezés folytán az elsőfokú ítéletnek nem volt jogerőre emelkedett rendelkezése (Pp.
- §
(4)bekezdés), a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet egészében bírálta felül. A felperes fellebbezése a következők szerint nem alapos. Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést levonva megalapozott döntést hozott, ítéletét a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdés második mondata értelmében indokai alapján hagyta helyben. Az alperest a felperes által megjelölt 23.P.20.306/
- számú ügy intézése során jogellenes magatartás nem terhelte. A hiányos tartalmú keresetlevél alapján kellő részletességű hiánypótlási felhívást adott ki, és mert a felperes a hiányokat teljes körűen nem pótolta, a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére nem volt alkalmas, azt az alperes - a fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság álláspontjával is megerősítetten - megalapozottan utasította el idézés kibocsátása nélkül. Az alperes előtti eljárásban nem sérült a Pp.
- és
- §-a, bár a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a felperes elmulasztotta e törvényhelyeken belül pontosan megjelölni, hogy mely alperesi magatartással mely konkrét rendelkezés megsértését állítja. A felperes nem terjesztett elő tényelőadást arra, hogy az alperes mely magatartása folytán és milyen módon sérültek a keresetlevelében megjelölt személyhez fűződő jogai. Ezen alapvető feltétel hiányában pedig az elsőfokú bíróság helytállóan döntött arról, hogy a felperesnek a személyiségi jogsértésre alapozott kereseti kérelmei is alaptalanok. A másodfokú tárgyalás előtt előterjesztett felfüggesztés iránti kérelem alkalmatlan volt a teljesítés megfontolására is, hiszen a felperes nem jelölte meg, hogy a két per miként függne össze, az abban az ügyben elbírálandó kérdések mennyiben minősülnének jelen per előzetes kérdésének. A másodfokú eljárásban pernyertes alperes oldalán megtérítésre jogosító költség nem volt, e tárgyban rendelkezni nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli (az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdése, 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés,
- §). ,
- április
- Dr. Hőbl Katalin s.k. a tanács elnöke Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró Dr. Bleier Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: