Bf.25/2013/5 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott kényszervallatás bűntettének és a Btk.170.§

(1)bekezdésében meghatározott könnyű testi sértés vétségének a vádja alól a Be.6.§

(3)bekezdés b) pontjában írt okból felmentette. E határozat ellen az ügyész I.r., II.r. és III.r. vádlottak terhére, a büntetőjogi felelősségük megállapítása és büntetés kiszabása végett, míg I.r. vádlott és védője bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a tárgyaláson jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn és az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§

(1)bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - a Be.351.§

(2)bekezdés a) pontjában írtak szerint - megalapozatlannak találta, mivel a sértett bűnügyi nyilvántartásba vételének az időpontjával kapcsolatos részében nincs kellően felderítve. Ezért a másodfokú bíróság a Be.353.§

(1)bekezdése keretében bizonyítást rendelt el, és a fellebbezési tárgyaláson megtekintette a .......i Rendőrőrsön készült fényképfelvételek számítástechnikai adatait. A felvett bizonyítás, valamint az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján - a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja szerint - a másodfokú bíróság a tényállást az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette: - a sértett bűnügyi nyilvántartásba vételéhez szükséges és az elsőfokú bíróság iratai között

1. sorszám alatt található fényképfelvételek a
2. évi február hó
3. napján 15 óra 48 perckor készültek. - A szóban forgó időpontig a sértett nem szenvedett olyan bántalmazást, mely a homlokán, alsó ajkának bal oldalán vagy az orrán duzzanattal járó sérüléseket hagyott volna hátra. - A határozat
4. oldal utolsó bekezdéséből a másodfokú bíróság mellőzi az orvosi ügyeletre kísérés időpontját. ------------------------ Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, az a rendelkezésre álló bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. A bizonyítási eljárás lefolytatása a perrendi előírások megtartásával történt meg, így az érdemi elbírálásnak, a megállapított tényállás vizsgálatának nem volt akadálya. Az elsőfokú bíróság - egyetlen kivételtől eltekintve - összegyűjtötte és értékelte az üggyel összefüggésbe hozható releváns adatokat, azok bizonyító erejéről, tartalmi hitelességéről logikus érveléssel adott számot. E körben az indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Sajátossága volt az ügynek, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható sértettel szemben - miután a .........i Rendőrőrsre előállították - több eljárási cselekmény foganatosítására került sor. Elsőként a tanúként való kihallgatására, majd ................ külterületén, 10 óra 05 perc és 11 óra 50 perc között szemle megtartására, ahol a nyomozó hatóság tagjai - a zrt

1. képviselőinek a jelenlétében - a ...........i szennyvíz-átemelő állomás területén nyomkutatást végeztek. Ezt követően a gyanúsítotti kihallgatás 12 óra 23 perckor kezdődött meg, melynek során a sértett, kezdettől fogva együttműködő magatartást tanúsítva, feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Még azt megelőzően, hogy róla - a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2. évi XLVII. törvény 6.§-a alapján fényképfelvétel készült. Mindezeknek azért van jelentősége, mert az egy héttel később előterjesztett feljelentés szerint az eszméletvesztéssel is járó bántalmazást a sértett közvetlenül a rendőrség épületébe történő bekísérése, előállítása után szenvedte el, amikor az elszámoltatása megkezdődött. Nyilvánvalóan ezzel magyarázható, hogy a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Ny.47/2011/10-I. számú vádirata a kényszervallatás elkövetési magatartását a 7 óra 01 perc és 8 óra 20 perc között teljesített tanúkihallgatáshoz, illetve a fentebb hivatkozott szemléhez kapcsolta. Ez egyébként összhangban állt a sértett tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalt előadásával, annak hangsúlyozásával, hogy az alapos gyanú közlését követően, a gyanúsítotti kihallgatásakor már nem érte erőszak vagy fenyegetés. Szükséges megjegyezni, hogy a sértettről a szóban forgó napon több fényképfelvétel is készült. Először a délelőtti órákban megtartott helyszíni szemlén (nyomozati iratok II/
3. oldal), majd a 16 óra 30 perckor az .......... község I. számú szennyvíz-átemelő telepen kezdődő és több állomás közbeiktatásával 18 óra 30 perckor befejezett helyszíni kihallgatáson is (nyomozati iratok I/173-
4. oldal). Egyik felvétel sem utalt bántalmazásra, vagy akár csak arra, hogy a nyomozó hatóság tagjai kerülték volna a sértett arcának közeli fényképezését. Az elsőfokú bíróság ugyan nyomtatott formában beszerezte a bűnügyi nyilvántartásba vételkor készített arcképeket, a nyomozati iratokhoz csatolt digitális adathordozót azonban nem tekintette meg. Márpedig abból - ahogyan az a fellebbezési tárgyaláson történt - megállapítható lett volna a sértettről szemből, profilból, illetve félprofilból készített fényképek rögzítésének az ideje. A 15 óra 48 perces fényképeken a sértetten semmiféle sérülés nem látható: sem a homlokán, sem az orrán, sem pedig az ajkán. Így a Kanizsai Dorottya Kórház Traumatológiai Osztályán 20 óra 54 perckor az arcának több pontján észlelt duzzanatokat nem lehetett I.r., II.r. és III.r. vádlottak tevékenységével összefüggésbe hozni. Éppen ellenkezőleg, azt kellett megállapítani, hogy a rendőrségi intézkedések során a szóban forgó időpontig a sértettet nem érte olyan tettlegesség, mely külsérelmi nyomokat hagyott volna hátra. A sértett - az erről szóló jegyzőkönyv szerint - 16 óra 30 perctől 18 óra 30 percig helyszíni kihallgatáson tartózkodott (nyomozati iratok I/173-
5. oldal), így valószínűtlen, hogy tanú1 háziorvos őt 17 óra 30 perckor vizsgálta volna meg. Ezért ez utóbbira történő utalást a másodfokú bíróság a tényállásból mellőzte. Nem látta ugyanakkor indokát annak, hogy a háziorvosi vizsgálat időpontjának a tisztázása érdekében bizonyítást vegyen fel, vagy ez okból megismételt eljárást rendeljen el. A jelen ügyben ugyanis kiemelkedő fontossága a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges fényképfelvételeknek, illetve annak volt, hogy azok a gyanúsítotti kihallgatást követően is sérülésmentesen tüntették fel a sértettet. Mindezek alapján helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor a ...........i kórházban rögzített sérülések előidézését nem rótta a sértettel szemben eljárási cselekményeket foganatosító vádlottak terhére. Tényállása tehát megalapozott, az a fenti kiegészítéssel és helyesbítéssel - figyelemmel a Be.352.§

(2)bekezdésében írtakra - irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett I.r., II.r. és III.r. vádlottak büntetőjogi felelősségének a hiányára. Következésképpen az ezt sérelmező fellebbezés eredménytelennek bizonyult. A Be.6.§

(3)bekezdés b) pontjának I. fordulata értelmében felmentő ítéletet kell hozni, ha nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. A jelen ügyben éppen erről volt szó, így a felmentő rendelkezés jogcíme is helyes. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be.381.§

(1)bekezdésében írtak szerint - a Be.339.§

(1)bekezdése alapján - az állam viseli. P é c s,

1. május
2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék B.301/2012/
3. számú ítélete - a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.25/2013/
4. számú végzése folytán - a
5. évi május hó
6. napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke