Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.347/2011/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
- május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő V É G Z É S T: A számvitel rendje megsértésének vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 31.Bf.7174/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- január
- napján kelt 22.B.38.140/2008/
- számú ítéletével számvitel rendje megsértésének vétsége (Btk. 289.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pont) miatt a vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. A felmerült 498.400 Ft bűnügyi költségből 250.000 Ft megfizetésére a vádlottat kötelezte, a fennmaradó bűnügyi költség állam általi viseléséről rendelkezett. A nyilatkozattételre fenntartott három napon belül a vádlott védője jelentett be fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete ellen. A védő a 2011. május 16.-i fellebbezés indokolásában elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan az intézkedés enyhítését, megrovás alkalmazását indítványozta. A vádlott a 2011. szeptember 2. napján kelt fellebbezés indokolásának kiegészítésében - részletesen kifejtve álláspontját - a felmentését indítványozta. A Fővárosi Főügyészség a Bfel.7301/2011/1. számú átiratatában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a 2011. szeptember 12. napján kelt 31.Bf.7174/2011/9. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a vádlottat felmentette az ellene számvitel rendje megsértésének vétsége miatt emelt vád alól és megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A Fővárosi Főügyészség a Bfel.7301/2011. számú átiratában fellebbezést jelentett be a másodfokú bíróság ítélete ellen bűnösség megállapítása és intézkedés alkalmazása végett. Indokolásában osztotta az elsőfokú bíróság azon okfejtését, hogy a vádlott az Sztv. rendelkezéseit azzal szegte meg, hogy a pénzmozgásokról nem állított ki szigorú számadási bizonylatot. Tévesnek ítélte a másodfokú bíróság azon hivatkozását, hogy a kirendelt szakértőnek elsősorban a leltár hiánya miatt okozott gondot az Alapítvány könyvelésének az áttekintése, az utólag beszerzett nyilvántartások, a vádlottól kapott tájékoztatás alapján a vagyoni helyzet maradéktalanul tisztázható volt, az utólag beszerzett információ a bűncselekmény megvalósulása szempntjából közömbös. A vádlott védője az ügyészi fellebbezésre a 2011. november 3. napján kelt beadványában tett észrevételében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta arra hivatkozással, hogy egyes, nem kirívó számviteli hiányosságok bizonyított ténye önmagában nem teremti meg a büntethetőség valamennyi jogi alapját. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.915/2011. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak tartva arra mutatott rá, hogy a másodfokú bíróság meg nem engedett felülmérlegelést végzett, amikor a tényállásból kirekesztette „a mulasztások következtében az … Alapítvány vagyoni helyzetének áttekintése megnehezült". Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az adatokból helyes és okszerű következtetést vont le, amikor megállapította, hogy a vádlotti magatartás következménye volt az Alapítvány vagyoni helyzete áttekintésének megnehezülése, ezért a vádlott bűnössége megállapítható. A másodfokú bíróság tévedett, amikor megállapította, hogy a bizonylati rend és a könyvvezetési kötelezettség megszegése ellenére a vádlott nem nehezítette meg az Alapítvány vagyoni helyzetének áttekintését és ez nem is állt szándékában. Osztva az ügyészi fellebbezésben kifejtetteket, a másodfokú bíróság íétletének megváltoztatását, a számvitel rendje megsértésének vétségében a vádlott bűnösségének megállapítását és vele szemben intézkedés alkalmazását indítványozta. A vádlott a 2012. április 19. napján kelt beadványában arra hivatkozott, hogy a 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CL. törvény kivette az elkövetési magatartások közül a vagyoni helyzet áttekintésének, illetve ellenőrzésének megnehezítését, a minősített eset lett az alapeset. A Btk. 2.§-a és a Be. 6.§
(3)bekezdése alapján, mivel a vád a Btk. 289.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti megnehezítés tekintetében kérte bűnösségének a megállapítását, ami már nem minősül bűncselekménynek, a büntetőeljárás megszüntetését kérte. A nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a bejelentett ügyészi fellebbezést nem tartotta fenn arra hivatkozással, hogy az Alapítvány vagyoni helyzetének a megnehezítése már nem bűncselekmény. Ezért a Btk. 2.§- ára figyelemmel a másodfokú bíróság ítéletének a felmentés jogcíme tekintetében történő megváltoztatását, egyebekben helybenhagyást indítványozott. A vádlott védője az ügyészi fellebbezés visszavonására tekintettel azzal a megjegyzéssel, hogy a másodfokú bíróság ítéletét érdemben is helyesnek tartja, a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A vádlott felszólalásában a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az elsőfokú bíróság az ügyészi vád alapján az ítélet meghozatalának időpontjában hatályos Btk. 289.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott számvitel rendje megsértésének vétsége miatt - azért, mert a vádlott a magatartásával az Alapítvány vagyoni helyzetének áttekintését megnehezítette - a vádlottat próbára bocsátotta. A másodfokú bíróság - szintén a vád körében - határozatában megállapította, hogy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, bizonyítékok, amelyekből kétséget kizáróan megállapítható volna, hogy a vádlott akár egyenes, akár eshetőleges szándékában állt volna az Alapítvány vagyoni helyzete áttekintésének megnehezítése. Ezért a vádlottat a Be. 331.§-ának
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában mentette fel az ellene emelt vád alól. A harmadfokú eljárás során azonban
- január
- napjától a
- évi CL. törvény 17.§-a módosította a Btk. 289.§
(1),
(2)és
(3)bekezdésében írtakat és ezzel a módosítással a számvitel rendje megsértése alapeseti bűncselekményének dekriminalizációját valósította meg a minősített esetek megtartásával, így a harmadfokú bíróságnak már nem állt módjában a bűncselekmény elkövetése tekintetében az első- és másodfokú bíróság által hozott ítéletek érdemi felülbírálata. A módosítás folytán a 2012. január 1. napját megelőzően a Btk. 289.§
(1)bekezdésben, annak
- a)és
- b)pontjában rögzített régi ún. alapeset már nem bűncselekmény, a törvényi módosítás a korábbi minősített esetet tette meg alapesetté. A büntető törvénynek a fenti változása tartalmilag azt jelenti, hogy az elbírálás időpontjában a vagyoni helyzet áttekintésének, ellenőrzésének megnehezítése már nem bűncselekmény, a vádlott esetében a Btk. 2.§-ából kitűnően az új törvényt kell alkalmazni. Ebben a tekintetben a törvénynek visszaható ereje van, úgy kell tehát tekinteni, mintha a vádban leírt magatartás az elkövetés idején sem lett volna büntetendő. Ezért az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Btk. 2.§-a okán és a fentebb írtak szerint, a másodfokú bírósági ítélet meghozatalától bekövetkezett jogszabályváltozásra és a Be 6.§-ának
(3)bekezdés I. fordulatára figyelemmel, eltérő jogi indokolással a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Budapest,
- év május hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke Zólyominé dr. Törő Erzsébet sk. Dr. Halász Irén sk. előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 31.Bf.7174/2011/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 5.Bhar.347/2011/
- számú végzése folytán
- év május hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év május hó
- napján Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Czibere Éva tisztviselő